Balatonvidék, 1911 (15. évfolyam, 27-53. szám)

1911-09-24 / 39. szám

XV. évfolyam. Keszthely, 1911. szeptember 24. 39. szám. PolitiKai lietilap. MEGJELENIK HETEN KINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat a szerkesztőség cimére, pénzesutalványokar, hirdetési megbí­zásokat és reklamációkat a kiadóhi­vatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ARAK : Egész évre Fél évre . 10 K. — f. 5 K. — f. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 60 I 20 Nyilttér petitsora 1 korona. Szemle. Tartsunk egy kis szemlét, előbb itthon, majd külföldön, nevezetesen Olaszországban. A szemletartás nem fog ártani nekünk. Nem, mint ma­gyaroknak ós nem mint katholiku­soknak. Sok érdekes dolog történik itthon s külföldön is, amelyek na­gyon alkalmasak arra, hogy azok, akik még most is bekötött szemmel nézik a mai politikai viszonyokat és az egyes politikai vezérembereket vakon követik árkon-bokron keresz­tül, világosan lássanak és látva po­litikai ideáljaikból kiábránduljanak. * Mi történik itthon ? Vigan folyik a technikázás a véderő reform megbuktatása védett, amely kétségkívül óriási vér- és pénz­áldozatot követel az országtól. Hogy indokolt-e a mai obstrukció, ehhez a kérdéshez nem akarunk érdemileg szólni. Ennek a kérdésnek az eldön­tésére nem érezzük magunkat hiva­tottaknak. Ezt a munkát elvégzik helyettünk az arra hivatott politiku­sok : egy Andrássv, egy Tisza és a többi mások, akiknek tudományos értekezés számba menő nyilatkoza­taikból minden újságolvasó ember tájékoztathatja magát jobbra, vagy balra, amint azt saját eszével jónak találja. Mi itt e helyen most csak egy ellenzéki vezérpolitikusnak az eljá­rását akarjuk szóvá tenni, amelyet minden animozitás nélkül a legna­gyobb mértékben rosszalnunk kell. Ez a vezérpoiitikus pedig nem más, mint Ju&th Gyula, aki nem elégszik meg a parlamenti zűrzavarral, ha­nem künn az országban is az amúgy lappangó egyenetlenkedés és békét­lenség szikrájának lángralobbantásá­v al szeretet helyett gyűlölséget, béke helvett ádáz testvérharcot, rend he­KJ ' lyett fejetlenséget akar teremteni. Még csak épen ez hiányzik s akkor majd boldog lesz a magyar. Ezt és nem mást célozza Justh Gyulának legújabb politikai fogása, amellyel egy uj, de idegen jelszót dobott az amugyis annyira, zilált, léleknélküli közéletünkbe. Ez a jel­szó pedig az — <osztálynralom Ez ellen hirdet most harcot az önálló bankjánal szégyenletesen meg­bukott Justh Gyula. Kik hozták be ezt az átkos jel szót ? Azok, akiknek a nemzet tradi­ciói, a multak dicsősége, nagy semmi. Akik előtt a magyar zászló csak hitvány, háromszínű rongy. A kiknek nincs szivült, csak telhetetlen gyomruk van- A kiknek az eszme, hit, erkölcs, becsület csak annyiban jó és cél­szerű, ha meg lehet vele a gyomrot tölteni. A kiknek az az elvük, hogy ott a hazám, a hol jól megy. A kik el­lenségként állítják szembe apát gyer­mekével, cselédet gazdájával, sze­gényt gazdaggal. Pedig különféle <osztályok* mindig lesznek, amig a világ csak fennáll. Ez változtatha­tatlan rend. Mik ezek a szerencsétlen szavak — <• osztály*, <-osztályuralomy ? Mi nem ismerünk «osztály» okat a magyar nemzet kebelében. Mi itt egységes nemzet vagyunk, ahol a földműves­osztály, az iparos-vsztály és a mág­nás-osztály egy nagy osztályt — egész nemzetet alkot egyenlőtlen vagyoni helyzettel uggan, de egyenlő jo­gokkal, Ezeket a különféle társadalmi osztályokat egymással szembeállítani, \ BALATON VII) ÉK TAHÓ A JA. Mozi-képek a balatoni korzóról. Irta : Rose Miksa. III. kép. Csibe néni fürdőzni jött. Csibe néni (apró töpöiödött anyóka fe­kete viganóban ; fekete kendő a fején, nem mintha gyászolna, de mert ilyen az ünnep­lője. Az állomáson megérkezik, némi ba­tyu van kezében — egy hordárhoz.) Nem tudja lelkem, merre van itt a fürdő ? A hordár. Csak menjen néném erre ni egyenesen, aztán majd oda ér. Csibe nén.. Lehet-e most fürödni ? A hordár (türelmetlenül). Hát persze, hogy lehet ! Mindig lehet, csakhogy 5 óra után drágább a fürdő, mert akkor csak uri nép jár oda. Csibe néni (csodálkozva). Uri nép . . ? Ce-Ce-Ce ! A hordár. Hát csak siessen kigyelmed, ha fürödni akar! Csibe néni. Hat már sietek, mer' a dok­tor ur hagyta meg, hogy fürödjék. Hanem lelkem, valamit kérdeznék, ha meg nem haragudnék érte. A hordár (mint fent). Hát csak kérdje, de gyorsan néném asszony, mer' nékem is sok dolgom van ám ! Csibe néni. Hát csak azt akarom kér­deni, hogy mennyit kell azér' a fürdőér' fizetni ? Mer' tudja lelkem, félek ám én ettől a városi néptől, . . A hordár (szinte haragosan). Csak men­jen néném bizalommal a fürdőskisasSzony­hoz, az majd megmondja kigyelmednek (faképnél hagyja). Csibe néni (magában) Hát csak menjek a fíirdöskisasszonyhoz... Hát csak menjek... De hová menjek, ha azt se tudom, hogy merre menjek ! (Egy járókelőt megszólítva.) Engedelmet kérek nagysága kérem ! Eü­rödui szeretnék, tetszik tudni, aztán nem tudom, merre taiálhatnám meg a fürdős­kisasszonyt. A hölgy. A fürdőskisasszony ott ül a kasszában, néni, csak menjen oda Csibe néni. Már engedelmet kérek . . . Isten megáldja ! (Gondolkozva(, A fürdős­kisasszony a kasszába ül . . . Hát mér' nem mondta mindgyár' az a hordár, ^agy mi­csoda ! ? Most mehetek .szépen vissza . . . Igy bolonddá tenni az embert (ví szacam­mog a vasúti pénztárhoz — be' zól a kis ablakon). Kedves kisasszony, kérnék egy jegyet ! Pénztárosnő. Hová ? Csibe néni. Hát a fürdőbe, lelkem ! Pénztárosnő. De melyik fürdőbe ? Csibe néni. Hát a melyil. i t van, lel­kem, tatszik tndni, a doktor ur. . . Pénztárosnő. (Bee apj« az ablakot). Esibe néni (elszontyorodva). Csak járat­ják velem az áprilist ezek a komisz városi népek ! A hordár (megpillantva Csibe nénit). Hát nénémasszony még mindig itt van ? Csibe néni. Dehogy vagyok itt! Dehogy vagyok itt .' Ott vagyok, ahol a mádi zsidó. A hordár. Hát mór' nem megy fürödni kigyelmed ! Csibe néni. Mennék én, lelkem, szives örömest, de ha nem tudom hol kell jegyet váltani ! A hordár. Jöjjön, nénémasszony, én majd oda kísérem ! C sak adjon egy pár hatost érte ! Csike néni (rémüldözve). Egy pór ha­tost ! Hová gondol lelkem ! Hoztam ma­gammal egy kis jó törkő pálinkát, avval megkínálom, ha akarja 1 A hordár. Hát jó ! Ide vele ! Csibe uéni (batyuját a földre teszi, óva­tosan kibontogatja, aztán egy félliteres zöld üveget vesz elő.) Igyék, lelkem ! A hordár (átveszi az üveget, nagyokat hörpintve iszik). Isten éltesse kigyelmedet! Váljék a fürdés egészségére ! Csibe néni. Egészségére I A hordár. Na, most gyüjjön nénémasz­szony, hadd mutassam meg, merre van a fürdő ! Csibe néni (batyuját gondosan összekö­tözve). Hát gyerünk ! A hordár (a kabinok hidjához vezeti az asszonyt). Hát itt menjen be egyenesen né-

Next

/
Oldalképek
Tartalom