Balatonvidék, 1911 (15. évfolyam, 27-53. szám)

1911-09-24 / 39. szám

2 B ALATONVIDEK 1911. szeptember 10. amily nemzetpusztitó, ép oly balga politika. S erre vállalkozott Justli Gyula olcsó tapsok kedvéért. A <magyar értelmiség osztály-uralma ellen» hirdet tehát harcot a «fokos»-os vezér. S itt mindenki jól megjegyezze magának, hogy ebben az értelmiségben benne van ám a földműves, a kisiparos, a kereskedő, a hivatalnok ép ugy, mint azok a sokat szidalmazott mágnás urak. Justh pedig akár tudja, akár nem tudja, hogy mit cselekszik, a nemzet bizonyára tudni fogja, hogy mit cselekedjék ós gondja lesz rá, hogy az a kipróbált alap, a mely hazánknak ezredéves fennállását biztosította, a jövőben is sérthetellenül megőriztessék. Olaszországban is nagyon érdekes és tanulságos dolgok történtek és történnek, amelyek legelső sorban bennünket, katholikusokat érdekelnek. Olaszország ugyanis az idén ünnepli egységes megalakulásának félszázados évfordulóját. Tulajdonképen azonban azt a jograblást ünneplik, amellyel a pápát 60 évvel ezelőtt világi hatalmától megfosztották. Az olasz szabadkőművesek a mostani olasz <nemzeti ünnepeket* a kath. egyház és a pápa ellen való tüntetésre akarták felhasználni, de pokoli gonoszsággal kieszelt terveik kútba estek. Maguk a jubiláris ünnepségek sem ugy sikerültek, amint azt ők gondolták. Mert a világ minden részéből várt idegenek milliói elmaradtak. A világ közérzülete mintegy bojkott alá helyezte az olasz ünnepségeket. Pedig az olasz kormány sok száz milliókat költött ezekre a jubiláris ünnepekre abban a reményben, hogy azok a milliók majd busás kamatot hoznak. A kamat azonban elmaradt, e helyett majd nyögheti azt a sok hiába kidobott milliót az amúgy is nyomorgó olasz nép. Az olasz kormány csalódásánál azonban csak az olasz szabadkőművesek csúfos kudarca volt nagyobb. A szabadkőműveseknek az volt a vágyuk és törekvésük, hogy ez évben minél több nemzetközi kongreszszus ülésezzék Itáliában. Számításaikat, terveiket egymásután áthúzza az a nagyobb hatalom, amely ellen pokoli dühvel törnek — az isteni Gondviselés. Mert igenis az Isten ujját kell látnunk abban, hogy amikor a szabadkőműves maffia már kezé. ben hitte tartani a győzelem pálmaágát, egyszerre megjelenik a fekete rém, a kolera asiatica, amely a Rómában való megjelenéstől még azokat is távoltartja, akik egyébként ölömmel siettek volna a pápa elleni tüntetők közé. Nagyon valószinü, hogy a szeptember végére kitűzött nemzetközi szabadkőműves kongresszust sem tartják meg — a kolera miatt. A magyar v-os testvérek már mozgolódtak ez irányban. A Magyar-Szimbólikus Nagypáholy ugyanis sürgönyileg indítványt küldött a római olasz nagypáholyhoz, melyben kéri, hogy a tervbe vett nemzetközi szabadkőműves kongresszust a kolerára való tekintettel halasszák el s egyben azt is jelentette, hogy a Magyar Nagypáholy az utazást a maga részéről beszüntette és a jelentkezőkkel ezt már közölte is. A magyar páholytestvérek példáját hamarosan követni fogják a külföldi páholyok is. Igy tehát elmarad a szabadkőműves-kongresszus, amit ők a «sajnálatos> véletlennek tudnak be, de mi azt mondjuk, hogy az Istsn keze bünteti most őket. Az ázsiai kolera tehát most egyenlőre torkukra szorítja azt a sok rágalmat, hazugságot, amelyet az egyházra és a pápára akartak szórni. De ha örökre némaságra akarjuk kárhoztatni a szabadkőművesek gyalázkodó, piszkos nyelvét az Egyház ellen, akkor nekünk katholikusoknak kezet kézbe téve össze kell tartanunk hitünk, egyházunk megvédése érdekében. Csak eme összetartás szoríthatja vissza a szabadkőműves árt; csak ez fékezheti meg őket romboló munkájukban, amely egyaránt veszedelmes Istenre és hazára. Ezért lenne nagy szükség a mai átkos széthúzás helyett az igazi erős, megbonthatatlan összetai tásra. Néppárti. Fürdövendégeink erkölcsi hatása a falusi lakósokra. Az emberi társadalom minden rétegében tapasztalható egymásnak utánzása. Ezt a tulajdonságot a finomabb körökben csupa szépítésből, mentegetőzésből «alkalmazkodás»-nan nevezik ; de ha pl. egy földműves ember próbál «alkalmazkodni», akkor azt mondják, hogy <utánoz, mint a majom.» Ha egy alsóbb osztályhoz tartozó leány lábán egy pár csinos cipót látnak, kinevetik ; de ha valamely francia s-zinésznő példájára egy egése város hölgyközönsége félméteres cipősarkokkal iparkodik a tyúkszemek számát szaporítani nem tűnik fel senkinek sem, nem vádolja őket senki majmolással, mint, azt a falusi földműves közöuséget, mely egyszerű, természetes észjárásával törekszik a nálánál okosabb és műveltebb egyének finomabb szokásait ellesni. Nem is gondolná az ember, hogy az egyszerű falusi polgár milyen kitűnő megném, aztán jobbra majd meglátja a fürdóskisasszonyt, attól kérjen jegyet ! Csibe néni. Köszönöm szépeu, lelkem ! Hörpintsen még egyet ebből a törkőbül, jó szivvel adom, aztán legalább kigyelmed is megemlékszik rám ! A hordár (ismét nagyokat hörpint). Hát Isten áldja meg, nénémasszony ! (El.) Csibe néni. isten áldja meg ! (Felszedi batyuját, aztán befelé halad). (A pénztárnál.) Ejnye be szép a kisasszony lelkem ! Talán bizony menyasszony is már ! Mer' olyan az ábrázatja! De nem is csoda ! Annyi szép úrfi jár itt ki és be ! Hát könynyen is akadhat kérője az ilyen szépséges leányzónak ! — Hát édes lelkem, egy jegyet szeretnék venni a fürdőbe, de előbb tudni akarnám, hogy mi lesz az ára ! Fürdöskisasszony. Hatvannégy fillér ruhástól ! Csibe néni. Ruhástól? Hát ruha nélkül? Fürdöskisasszony. Akkor olcsóbb ! Csibe néni. Hát akkor inkább levetem a ruhámat. Fürdöskisasszony. Nem ugy értem azt! Csibe néni. Hát hogyan érti ? Fürdösklsasszonv. Ugy értem, hogyha van ruhája a néninek, akkor . . . Csibe néni. Hát hogyne volna lelkem ! Itt van ni rajtum ! Fürdöskisasszony. De fürdőruhája ! Csibe néni. Minek az ? Fürdöskisasszony. Hát amibe fürdik a néni ! Csibe néni, En bizony ingbe' szoktam fürödni, lelkem. Fürdöskisasszony. De itt nem szabad ingben fürödni ! • .Itt fürdőruha kell ! Csibe néni. En bizouy nem költök még ilyen dologra is. . . . Fürdöskisasszony. Máskép pedig nem mehet be a néni! Csibe néni. De bizony nekem be kell menni, mer' a doktor ur meghagyta ! Fürdöskisasszony. Hát akkor ne sajnálja a pénzt fürdőruhára ! Csibe néni (gondolkozás után). . . Talán már van is öt óra . . . Fürdöskisasszony. Még nincsen ! Csibe néni. Hát öt óra előtt mennyibe kerül a fürdő ? Fürdöskisasszony. Ruhástul ? Csibe néni. Ruhástul. Fürdöskisasszony. Harmincnégy fillér. Csibe néni. Ezéi' a pénzér' meg is dörgölnek ? Mer' tetszik tudni, a doktor ur. .. Fürdöskisasszony. Köszvényes ? Csibe néni. A^doktor urunk kutya baja sincs, lelkem, de nekem fájnak a lábaim, mintha a köszvény bántaná. Fürdöskisasszony. Akkor néninek Hévízre kéne menni. Az kőszvényeseknek való. Csibe néni/ Hát. ez nem fürdő ? FürdösKisasszony. Fürdőnek fürdő, de nem betegeknek való 1 Csibe néni. Há' iszen nem vagyok én beteg, csak a lábaim fájnak. Fürdöskisasszony. Itt pedig ne türödjön a néni, mert akkor még jobban fognak fájni a lábai. Menjen a néni Hévízre ! Csibe néni. Hát akkor már megint rosz helyre igazítottak . . . Hát Isten áldja meg a kisasszonyt . . . Elmegyek akkor . . . Csak tudnám, hogy merre menjek. . . Pedig pálinkám sincsen már. . . . — Más. — A főváros központján. Villamos megálló. 10 perc a központi és nyugati pályaudvarhoz. 80 legmodernebben berendezett szoba. Augusztus hó elsején megnyílt EDISON-SZÁLLODA Budapest, VII., Hársfa-u. 59. (Király-utca sarkon.) Tulajdonos iPOLLÁE JÓZSEF. Hideg és meleg vizveze ték. Központi fűtés, villany világítás. Figyelmes kiszolgálás. Értekezés minden modern nyelvben. Szobaárak 3 koronától!