Balatonvidék, 1911 (15. évfolyam, 27-53. szám)

1911-11-12 / 46. szám

XV. évfolyam. Keszthely, 1911. november 12. 46. szám. BA VIDÉK 1 »<>l iiikai lietilap. MEGJELENIK HETEN KINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT QAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat a szerkesztőség cimére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ARAK : Egész évre Fél évre . 10 K. — f. B K. — f. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. BO f 20 Nyilttér petitsora 1 korona. MINDEN SZABAD?... Egyik tekintélyes és nagyon elterjedt fővárosi újság hasábjain figyelemre méltó szellemi torna játszódott le a közelmúlt napokban. Szabolcska Mihály, a temesvári ev. ref. egyházközség lelkésze nyilt levelet intézett a szerkesztőhöz, melyben elpanaszolja, hogy egyik modern tudományos úttörő milyen sértő hangon támadta Temesváron a keresztény világnézetet s milyen veszedelmes tanokat hirdetett annak ellenében. A költői lendülettel s a modern tévtanok feletti őszinte felháborodás hangján irt levélben panaszosan s kiérezhető megdöbbenéssel kérdi Szabolcska Mihály, hogy : már minden szabad ? A jeles úttörő tudós, Fényes Samu (van e, ki e nevet nem ismeri ?) felelt a levélre, s mentségére megirta azt, amit Szabolcska Mihály — Fényes Samu szerint — nem jól értett a tudós előadásból, röviden összegezte Temesváron tartott úttörő előadásának eszmemenetét. Erre azután válaszolt az a tekintélyes fővárosi újság, s azon kijelentés után, hogy <a keresztény morál és világnézet azon álláspontján van, melynek Szabolcska Mihály a legnemesebb erkölcsi főlháborodással védelmére kelt,» — olyan szépen kiporolja Fényes Samu urat tudományával együtt, hogy a teljes erkölcsi elégtétel kellemes érzetét kelti bennünk — egy pillanatra. Egy pillanatra, t. i. csak addig, mig tovább nem füzzük gondolatainkat ez esetből kifolyólag. Mi pedig tovább füzzük. Gondolataink súlypontját ari a a körülményre helyezzük, hogy az ev, ref. egyháznak egyik kitűnősége, megsokalva Samuék arcátlan <tudományát» és «!udományos> arcátlanságát, igazságos mergében felkiált, hogy: már minden szabad? Felkiált pedig nem szobája falai között, hanem egy nagyon elterjedt liberális lap szerkesztőségében, a honnét kiáltása elhatott az ország minden részébe. Eljutott mihozzánk és viszhangképen azt feleljük Szabolcska Mihálynak, hogy : igen is szabad. És' csak azon csodálkozunk,' hogy ez az első, országosan hallható felkiáltás protestáns testvéreink táborából, amely megbotránkozást fejez ki a krisztusi tanitás és morál ellen dolgozó «úttörő tudósok> vakmerősége felett. Mi már régen tudjuk, hogy nekik, t. i. Samuéknak minden szabad. Régóta küzdünk is ellene mi, akik legtöbben vagyunk s mégis alig me. gyünk valamire a védelemben. És miért ? Mert azok, akik hozzánk hasonlóan örökségüknek vallják azokat a megtámadott krisztusi tanokat, féltékenyen húzódnak tőlünk s kicsinyes politikából inkább rontják védő sáncainkat, mintsem épiteni segítenének őket. Amily jogosnak tartjuk Szabolcskáék felháborodását, s amennyire örülünk annak, hogy egy liberális napilap velünk közös alapon állva sikra száll a keresztény világnézetért, éppen oly indokolt szomorúsággal tárjuk fel jogos panaszainkat a következő kérdésekben. Miért nem méltányolják — ha egy alapon állunk — a mi törekvéseinket a keresztény világnézet megmentésében ? Miért nézik oly féltékeny szemmel esetleges sikereinket? Miért kicsinylik le, miért gyanúsítják kisded parlamenti pártunkat, mely a krisztusi elvek érvényesítésén fáradozik minden vonalon ? Miért nem merik bevallani a hitvalló bátorságával, hogy azok a halálra ítélt kongregációk csupán vallási gyakorlatok, melyekhez mindenkinek joga van ; hogy azok nem egyebekmint a vallásosság mélyítésének esz" közei, tehát szükségesek ? Miért nem merik bevallani, hogy az a báró Barkóczy azért, mert katholikus módon gondolkodik, érez és cselekszik, egyebet pedig nem tudnak rásütni, nem üldözhető ? Miért nem jelennek meg azon a kath. nagygyűlésen, mely ezekben az órákban kezdődik, hogy tiszta szemmel nézzék, miszerint a <klerikalizmus> előretörtetésének, a oötét reakció» támadásánlek nevezett katholikus szervezkedés nem egyébb, mint annak a közös alapnak, a keresztény világnézetnek megvédelmezése Samuék ellen, a krisztusi tanok diadalra juttatása a társadalmi élet minden vonatkozásában ? Ne elégedjenek meg tehát Szabolcskáék azzal, hogy megundorodva Samuék tudományától és vakmerőségétől feljajdulnak, hanem — ha már velünk karöltve munkálkodni átallanak, legalább velünk párhuzamosan küzdjenek a megtámadott alap védelmében. Ne elégedjék meg az a tekintélyes napilap azzal, hogy velünk egy alapon áll, hanem azon az alapon mozogjon is; legyen következetes állásfoglalásához minden sorában, minden rovatában, az esztendő minden napjaiban. Akkor nemcsak pillanatnyi erkölcsi elégtételt adnak Samuék ellenében, hanem állandóat. Akkor nem kell majd fölháborodva, megbotránkozva felkiáltanunk : hát már minden szabad ? Mert akkor Samuék előbb meggondolják, hogy elmenjenek-e utattörni Temesvárra, vagy bárhova, s ha elmennek, még jobban meggondolják, hogy mit és minő hangon mondjanak, mert tisztában lesznek azzal, hogy a keresztény világnézet alapján álló magyar közönség előtt — nem minden szabad ám ! Csak a minőség révén lett világhírű - . , . ..-J. - r . r-, • Ai'iiit v "T fl PALMA kaucsuk-cipősarok A hygienihus PolmakaucsuK ágybetét minősége elsőrangú