Balatonvidék, 1910 (14. évfolyam, 27-52. szám)

1910-10-16 / 42. szám

XIV. évfolyam. Keszthely, 1910. oktöber 16. 42. szám. BALATONVIDÉK Politikai lietilap. MEGJELENIK HETEN KINT EGYSZER: VASÁRNAP. 8ZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat a szerkesztőség cimére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre . 10 K. - f. 5 K. - f. Negyedérre Egyes szám ára 2 K. 60 20 Nyilttér petitsora 1 korona. Kolléga ur ! Aki mint a Zalaegerszegen megjelenő «Zalamegye» szerkesztője lapjának legutóbbi számában a következőket irta rólunk : Egy áthelyezés története. A mult héten a vármegyei lapok sorban foglalkoztak Sági János keszthelyi kir. telekkönyv vezetőnek Mórra való áthelyezésével s azt a kommentárt fűzték hozzá, hogy az áthelyezésnek politikai háttere van Őszintén megvalljuk, hogy a magunk részéről nem akartuk hinni, hogy ebből, vagy ebez hasonló okból helyezték át Keszthelyről, a melyért annyit tett, fáradott és alkotott. Most már azonban a legközvetlenebb, legbiztosabb forrásból és közvetlenül szerzeit értesülés alapján állítjuk, hogy igenis Sági Jánost keszthelyi ellenségei helyeztették át egy kis faluoskába, mert azt akarták, hogy bátor szava, tolla és agilitása ne érvényesülhessenek Keszthelyen és vidékén, ahol ez a minden izében újságírásra termett és lelkes ember sok kisded számítást húzott keresztül, sok alattomos és képmutató alakot leplezett le es emellett rajongo szeretettel szolgálta a Balaton-kultuszt. — Tudni kell, hogy Sági János újságot ír. A «Keszthelyi Hirlapot» vezeti eleven, fürge tollal, bátran és önzetlen lelkesedéssel. Könyvet irt a Balatonról s szakmunkája a • Telel.könyvi min»atár> az egész országban el van terjedve. A Balatoni Muzeum egyik oszlopos vezető tagja, a néprajzi osztály megalapítója és vezetője, minden társadalmi és kulturális mozgalom tevékeny részese. De Sági János bátor fellépésű és kemény szavú, merész tollú ember is. Lelkes magyar, keménydereku hazafi és önálló gondolkodású férfiú, aki nem sokat törődött a szelíd nyomással, a társadalmi kényszerrel s egyéb mumusokkal. Járta a maga útjait egyenesen éi nyíltan. Persze ez sok embernek nem tetszelt. Feltámadt ellene a kisvárosi érzékenykedés, a legyűrt ellenfelek keserű haragja — és eláztatták. Csúnyán, hát mögött, besugásokkal bántak el vele ismeretlen tettesek. Ürügynek jó volt a politika. Sági a 48-as párt mellett foglalt éllást és ez ha nem bün is, de hiba. Áthelyezésének közvetlen okául azonban nem ezt hozzák fel. Biztos forrásból, az igazságügyminiszter ajkáról elhangzott szavakból tudjuk, hogy Ságit azzal vádolják, hogy lapjával felkavarja Keszthely város társadalmi békéjét. Erre feleljenek a keszthelyiek, hogy igaz-e ? Mutassanak rá a Balatoni Muzeum néprajzi gyüjteméuyéi e, mutassák fel Sági János cikkeit, amelyekből szülővárosa és a Balaton i ián ti rajongó szeretet beszél ; olvastassák el a Balatonról irott könyvét, amely páratlan a maga nemében s kérdezzék meg : kinek a békéjét zavarta meg ez a szorgalmas ember ? Azokét, akik irigyek voltuk a sikereire és nem tudták neki megbocsátani, hogy az üres fejű és üres szivü tekintélyeket nem respektálta s egyéni életet élt, a saját eszével gondolkodott és a közcélokért jobban lelkesedett, mint a mennyire félt a roszindulatu emberektől. — Sági Jánost áthelyezték s biztosan tudjuk, hogy nem is egyhamar eresztik vissza Keszthelyre. Hiába tesz mellette bizonyságot városa, hiába halmozza el méltó elismeréssel a sajtó, mindezeknél hatalmasabb fegyver a besúgás, amelynek ki vagyunk téve mindnyájan, akik irni és gondolkozni merüuk. Megengedi most már Kolléga ur, hogy cikkének azokat a részeit, amik szóvirágokon keresztül nagyon érthető célzásokkal ránk vonatkoznak megfosztom a máztól, és rideg valóságukban teregessem szót, mert én szeretem a tiszta munkát. Miket is beszél itt össze-vissza kedves Kartárs ? Mindenekelőtt állapitsunk meg egyet ! Azt, hogy nem hibáztam el az ön cimzését és cikke tényleg ránk vonatkozik. Ön állitólag jól van informálva, tehát tudni fogja, hogy Sági Jánosék pártjának mi vagyunk az ellenségei, s az elvitazhatatlan tény, hogy az ő áthelyezése szoros összefüggésben van a velem folytatott hosszú polémiával. Ha ezzel tisztába jöttünk, az Ön további kijelentései is mind mibenA BALATONVII)ÉK TAíiCAJA. A gyomor Hekatombái. A világhírű chicagói vágóhidak. Az amerikai lapok egyik legnagyobb szenzációja mostanában az, hogy az Egyesült Államok szövetségi esküdtszéke vádat emelt az amerikai húsipar vezetői, az úgynevezett iBeef Barons» ellen. Milliomosok, a husipart és húspiacot irányító világhírű cégek ismert nevü vezetői ellen elfogatási parancsot adtak ki, hogy a bíróság előtt adjanak számot üzérkedésükről, mely — közfelfogás szerit — ellenkezik a nép érdekében hozott s a szabad versenyt védő törvényekkel. Egészen biztos, hogy — bár a félelmetes milliomos urak most csupán hatalmas (300—300.000 kor ) jótállási összegek ellenében járhatnak szabadon — báutódásuk nem igen lesz ; a husipart bizonyára tovább is ők irányítják s a hus ára — az Egyesült Államok népének nagy keservére — tovább is fokozatosan emelkedik. Lesz-e mégis valamelyes eredménye a törvényes eljárásnak, vagy nem, arról ez alkalommal korai volna beszélni. Csupán arról a hatalmas, szédületes arányú munkáról akarok irni, a mi a világhírű chicagói vágóhidakon folyik. Chicago — a rátarti, patrióta chicagói szerint — az egyedüli, igazi, jellegzetes amerikai város ! Való, hogy Chicago, ez az óriási területen épült, szédületesen fejlődő, tervszerűen szabályozott város, a Michigan tó déli sarkánál, egyike az Egyesült Államok legszebb, legforgalmasabb városainak, legforgalmasabb kikötőinek, vasúti, kereskedelmi, ipari és művelődési középpontjainak ; lakosainak számát tekintve, Chicago Uncie Sam második városa. New Yorktól ezer mértföldnyire, az Atlanti ós Csendes óceán között, Chicago mintegy elválasztó pontja a keletnek és nyugatnak. Örökké mozgalma®, lázas élet lüktet benne s bár a kontinensen jó mélyen bent fekszik, mégis a Michigan, a többi nagy tavak, a folyamokat, tavakat összekötő csatornák révén vízi összeköttetése van az egész világgal. Chicago — világváros s az utazók, világjárók egész tömege fordul meg itt évente, hogy megbámulja a Chicagóban annyira érvényre jutó merész amerikai szellemet, mely mindenben a hatalmas méreteket, merész, nagy arányokat keresi és rögzíti meg. Chicago uj, görög Ízlésben felépített városháza a Washington Clark La Salle és Randolph utcák között egész épülettömböt foglal el, egymaga öt millió dollárba került. A Jackson Boulevard, Adams Clark és Dearbon utcák között renessaince ízlésben épült kupolás főpostájának forgalma a kétszáz fiókpostával évi ötvenezer tonna s alkalmazottainak száma háromezer. A négy várostömbön épült Madisonutcai személyforgalmi pályaudvar épitéso husz millió dollárba került s huszonnégy óráuként negyedmillió utas és ezernyolcszáz vonat fordul meg benne. A Michigan tó partján húzódó Michigan Avenuen épiilt 785.000 dolláros Műcsarnok — melyben egy remek Munkácsyképet is őriznek — valóságos művészeti látványosság. Ugyancsak a Michigan Avenuen meg kell néznünk a Népkönyvtár háromszázezer kötet könyvet magában foglaló, 100 ezer dollárba került remek, márványos, oszlopos épületét, valamint a Jackson parkban levő Field Columbián Muzeumot, mely a legutóbbi chicagói világkiállításon a művészetek csarnoka volt. Egyetem, kórházak, tőzsde, kereskedelmi csarnok, gabouaraktárak, óriási, mesés értéket magukbn foglaló felhőkbe nyúló áruházak, bankok, színházak, kaszárnyák, az amerikai nagy egyesületek remek palotái, a Sheridan vár, parkok, szobrok sokasága, az óriási forgalmú szénapiac — hol 1886 ban az emlékezetes anarkista bombamerénylet töitént, mind oly látnivalók, melyek feledhetetlenné teszik Chicagót. Chicago azonban mind nem ezeknek, hanem élőállat vásárainak, húspiacainak, az Egyesült Államok husszügségletének leg-