Balatonvidék, 1910 (14. évfolyam, 27-52. szám)
1910-10-16 / 42. szám
2 BALATONVIDÉK 1910. október 16. nünk találják meg a cimzettüket. Ez ugyebár világos ? Tehát mi voltunk azok, akik Sági Jánost áthelyeztettük A mi kisded számításainkat húzta ő keresztül s ezért haragszunk rá. Mi vagyunk az ő legyűrt ellenfelei. Mi sugtunk be csúnyán, a háta mögött. Mi vádoltuk az igazságügyminiszter előtt, hogy felkavarja a város békéjét. Mi voltunk irigyek a sikereire. Mi nem tudtuk neki megbocsájtani, hogy az üres fejünket nem respektálta. És a mi leghatalmasabb fegyverünk a besúgás. Kedves Kolléga ur, önt vakmerően felültették. Először is, nem mi helyeztettük el Sági Jánost. Igaz, hogy a «Nap» cimü diszzsurnál megírta, volt, hogy a veszprémi püspök ur árulta be a Jánost a miniszternél, igaz, hogy a keszthelyi spelunkákban még más előkelő állású urakat is gyanúsítanak, de ez kérem csak afféle pletyka beszéd. Ön kedves Kolléga ur minden bizonnyal más vallású, mint én vagyok, tehát nem fogja rosz néven venni tőlem, ha kioktatom arról, hogy egy megyéspüspök van olyan tekintélyes méltóság, hogy erkölcsi lehetetlenség róla feltenni, mintha egy kisvárosi apró hivatalnok ellen árulkodni mehetne. Ezt ön nem érti, de igy van. Ha tovább foglalkozik a kérdéssel, arra is rá fog jönni, hogy egy igen magas állású urnák a gondjai között sehol sem marad hely Sági Jánosra, még ha olyan tüneményes lángelme volna is, mint Ön állitja. Sági Jánost áthelyeztette a felettes hatósága, mert közhivatalnok létére olj'an áramlat szószólója volt, amely a város békéjét feldúlta. Pont. És erre nem kellett semmiféle besúgás, mert akinek szeme van, az előtt mindez nyilvánvaló volt már hosszú évek óta. Nem haragszunk mi a Jánosra azért, mert kisded számításainkat huzigálta keresztül. Mit is ért kisded számítás alatt kedves Kolléga ? Csak nem panamákat ? Mert tetszik tudni a Panama, az egy csatorna volna ha lenne. Az jellemezné, hogy az elejin bemennének a hajók, a végén meg kijönnének. Viszont az is megtörténhetnék, hogy a végén jönnek be a hajók és az elején vonulnak ki. Ne, kedves Kolléga, ne óhajtson ön ilyen szemközt jövő hajókkal találkozni. Mi nagyon távol állunk minden kisded számítástól, a mi számításaink nagydadok és igy nyilvánosan ellenőrizhetők, ebben a kérdésben csukják be hamar az ajtót, mert kimegy a meleg. Aztán a nyüstjit neki, hogy mi lennénk a János legyűrt ellenfelei ! Hát tudja kedves Kolléga ur, én nem vagyok Reb Menácbem Cicesbeiszer, de ha most az ülne itt a helyemen, most valószínűleg igy áldaná meg : Gyűrje le az ellenfeleit mindig, de ugy, ahogy a János legyűrte a Balatonvidéket ! Sugdolózni se szoktunk. Sőt nagyon is nviltan beszélünk mindig. Hisz ettől táncol a keszthelyi Fellegvár, mert veszedelmesen nem szeretünk teketóriázni, hanem élesen ós főként nyíltan bevilágítunk minden szögletbe, ahol pókháló fedi az évtizedes piszkot. Épen ezért állítsa elénk azt az embert, olyan nyíltan, ahogy mi szoktuk tenni, aki a mi érdekkörünkből vádolta Jánost az igazság ügyminiszter előtt, hogy felkavarta a város békéjét. Talán ne tessék az egyszer Önnek sem sugdolózni és célozgatni, magunk is kíváncsiak volnánk arra, hogy ki közöttünk a besúgó ? Mi tőlünk sohasem eredtek olyan névtelen, helyesebben álnév alatt beadott rágalmazó feljelentések, mint aminő épen most szerez a kinyomozandó tetteseknek nehéz órákat, amely feljelentésben az álnevű senki tanuképen Sági Jánosra hivatkozik, tehát a benne foglalt adatokat Sági Jánossal megtárgyalta, sőt, amely feljelentés ugyanolyan gépírással van másolva, mint aminőt Sági János basznál a kir. Járásbíróságon. Nem, kedves Kolléga ur, ha sngásról van szó, ez nem a mi fegyverünk. Továbbá, még csak a sikereire sem voltunk irigyek. Bármilyen sikerrel telekkönyvelt is a János, én például utódakópen még akkor sem vezetném tovább a telekkönyvet, ha szépen megkéx-nének rá. Az üres fejünket pedig csak töltögetjük, töltögetjük. Nem baj ám az, ha valamicske még mindig belefér, de sőt sokkal nagyobb baj, ha már annyira megtelt, hogy egy csipetnyi tapasztalat sem fér bele többé, Mert az ilyen fej nehéz és neki viszi a birtokosát a falnak. Minthogy azonban látom, hogy kedves Kolléga ur nem zárkózik el az információk elől, egyről-másról még teszek említést. Eszem ágában sincs Sági János nagyobb részét szolgáltató vágóhidjainak köszönheti világhírét. S ha az idegen megfeledkeznék is erről — okvetlenül eszébe jut Chicago utcáin akkor, midőn a déli szól esténkiut útra kél s valami különös kőbányai illat kóborolja be az utcákat, avenuekat. . . Ez az úgynevezett «Stock yards» jellegzetes illata. . . A Stock yards pedig nem más, mint az az óriási terület, hol a huselőállitó cégek vágóhidjai és a Chicagóba — Amerika pusztáiról fölhajtott óriási számú állatok rekeszei, istállói, a marhák, disznók, birkák utolsó pihenői vannak. A «Stock yard» Chicago déli részében vannak. Amint villamoson vagy a magas vasúton a South Halsted utca felé közeledünk, mind erősebbé, érezhetőbbé válik a Stock yards átható szaga s az állati bus hangok mint valami -bántó khaosz hangzik fülünkbe. Végre megérkezünk. Ezer ós ezer, megszámlálhatatlan ökörnek, tehénnek, borjúnak, disznónak, birkának különböző hangnemben fölhangzó bőgése, sivitása, röfögése, bégetése fogad bennünket, mintegy imorituri te salutant», a mint a háromszázhúsz négyszög acre (hold) területre belépünk a diszes kapun, mely fölött az állatok sokaságáuak szükséges vizet szolgáltató magas viztorony emelkedik. Rekeszekneknek, ketreceknek, állásoknak valóságos útvesztőjébe kerülünk. Az állatokat ideszállitó cowboyok száguldanak a ketrecek utain. Minden irányból vasúti sinek futnak itt össze. A telep központján árutőzsde, bankok, éttermek, posta. Itt emelkednek az amerika-szerte ismeretes, a husipart úgyszólván monopolizáló világhirü cégek, u. m. az Armour & Co., a Swift & Co., Libby, McNeill & & Libby, Morris & Co., National Packing Co. hatalmas épületei, ipartelepei. A magas kémények füstölnek, az épületekben folyik a munka, szekerek, hatalmas vasúti hiitőkocsik jönnek, rakódnak, mennek tovább az Egyesült Államok minden részébe. Az Egyesült Államok húsfogyasztásának egy harmada innon kerül ki. Találomra a Swift & Co, irodájába megyek be. A váróterem telve van látogatókkal s érdeklődéssel nézzük a Swift & Co. kiállított termékeit : a legfinomabb sonkától kezdve végig, illatos szappan, műtarágya stb., minden készül itt, a mi marha, disznó és birka után felhasználható, mert itt semmit sem engednek kárba veszni, denből lesz valami. Ügyes vezető kalauzolása mellett az épület legfelső emeletére megyünk a sertésvágáshoz. Micsoda tömege a vérnek ! Egy rekeszbe 40—50 sertést hajtanak be egyszerre Egy néger minden sertés hátulsó lábára láncot hurkol, majd egy örökké forgó nagy vaskerók horgaira akasztja őket egymásután, amint jönnek. A kerék nyikorogva forog s a sivalkodó sertéseket viszi föl a magasba s átadja a továbbvivő gépezetnek, mely néhány yardnyira viszi a. már elszédült állatot. Nyakig véres ember áll itt villogó szemmel s alig egy arasznyi kését szinte automatikusan mártja minden percben egy-egy sertés szivébe. A vér ömlik, miközben a gépezet viszi tovább a leölt állatot a forrózóba. A következő helyiségben száz és száz fürge kéz tisztítja, bontja, szinte gépiesen a leölt állatokat, majd ismét más osztályban a különböző husnemekre vágják szét a tisztított sertéseket. Husfüstölőben, csomagolóban' mindenfelé szinte gépiesen folyik a munka naponta tiz órán keresztül. A birkavágás hasonló módon történik, azzal a külömbséggel, hogy a birkának a nyakát vágják el s bőrét lefejtvén, belső részét kivévén, egészben kerül a raktárba, hol 3—4000 darab állandóan a készlet. A marhavágás még visszataszitóbb, mint a kisebb állatok vágása. Ezeket — hogy elszédítsék — vaskalapáccsal sorban fejbe verik, majd hátsó lábánál fogva fölakasztva elvágják a nyakukat s azután bőrét lefejtve, belső részüket kivévén, félbe vágva viszik a lehütött termekbe, melyekben egyszerre 3000 félmarha is el van raktározva. A vér forró, nehéz szaga egészen elszéditett s mégis csodálkozva láttam, hogy az amerikai szép hölgylátogatók alig győztek betelni a tömeggyilkolás szörnyű látványaival. Csupán a Swift and Co., melynek vágóhidjai vannak Chibagon kivül Kansas Cityben, Omahaban, St. Luisban, St. .Tosephben, St. Paulban, Fort Worthban, az