Balatonvidék, 1910 (14. évfolyam, 27-52. szám)

1910-09-11 / 37. szám

XIV. évfolyam Keszthely, 1910. szeptember II. 37. szám. BALATONVIDÉK PolitiKai lietilap. MEGJELENIK HÉTENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat a szerkesztőség címére, pénzesutalványoké, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a kiadóhivatalta kérünk. Kéziratokat nem aduDk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre . 10 K. — f. B K. — í. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 50 f 20 í Nyilttér petitsora 1 korona. Reflexiók a keszthely—hévizi villamosvasút létesítéséhez. A <Balatonvidék > f. hó 4-én megjelent számának vezércikkében tárgyalja, hogy Keszthely nagyközség tanácsa ellenszolgáltatás biztosítása nélkül 120000 korona hozzájárulást szavazott meg a keszthely— hévizi villamos vasútra, mely öszszegnek törlesztésére 20% községi pótadóval lesz kénytelen adózó polgárait megterhelni. Bennem ez a vezércikk azt a benyomást kelti, hogy ezt a villamos vasúti ügyet nem előzte meg olyan irányban alapos tanulmány, nem e lehetne a kitűzött célt más fajra vasúti összeköttetéssel közgazdaságilag is megfelelőbb módon el érni. Mert ilyen nagy teher elvállalása csak abban az egy esetben volna indokolható, ha abból a nagyközségnek kézzel fogható haszna lenne, avagy a közönség olcsóbban juthatna ki Hevizre, mint jelenleg. De ha a villamos vasúti tértijegy, tényleg, mint ezt a talán jól értesült vezércikk írója közli 1 kor. 40 fillért teend személyenként, szemben a társaskocsi 80—100 fillérjével, vagy (az öt személyt szállítható) bérkocsi fuvardijával (személyenként 60—100 fillérjével) a közönség nem a villamos vasutat, hanem az eddigi közlekedési eszközöket fogná használni ezen tul is. Utóbbi esetben a villamos vasutat azon sors érheti, mint a «kassai gőzüzemü városi vasutat*, melynek üzeme mint értesültem 1—2 év óta, szünetel és sinjei ott rozsdásodnak a város utcáin, terein — a vasúti állomástól a <Bangó» nevü mulató -kirándulóhely gyanánt szolgáló gyönyörű hegyi sétányokig, villákig. Mert ha majd a villamos üzeme deficittel dolgozik, a társaság megszünteti az üzemet , — s csupán a 120000 korona utáni 20% községi pót adó terhe maiad rajta a nagyközségen. Az adott körülmények közt csak olyan vasút bírhat jogosultsággal, melynek a fürdőidény alatti személyforgalma csak kiegészítése az egéfz éven át űzhető személy- ós tömegáru szállítás utáni biztos jövedelemnek. Ilyen tipusu vasút a «gőzüzemü mezőgazdasági vasút. > Utóbbi a vasúti rendszerek közt hasonló szereppel bír, mint a házaló — a kereskedők közt. Beférkőzik, behatol mindenhová, a hol akár vétel, akár eladás révén üzlet köthető. Ha kell trágyát szállít a földekre, és onnan bármi néven nevezendő terményt (szénát, gabonát, bort), tűzifát az erdőről, követ a kőfejtőkről. Ilyen vasút behálózza a Mezőhegyesi uradalmat. Mezőkovácsházától—Csabáig és Aradig elágazik minden majorhoz, befut Tótkomlós utcáin a templom térig, összeszed minden tanyást, minden terményt s elszállítja az I. rangú és vicinális vasúti indóházakig. Hasonló a Beregszász-DolhaiKomlóá-Nagyszőllősi-lloncaszajkó falvai, Bereg és Ugocsamegyében Hihetetlenül növeszti az áru- és személyforgalmat, utóbbit motor vonatokkal bonyolítja le. Olyan olcsó rajtuk a szállítás, hogy 50—70 ki* B A LATON V IS) EK TAH KAJA. Az oberammepgaui passió játék. Mennyire elcsodálkoznának az Ettal régi jó páterei, ha ma ugy hirtelenében sírjukból fölkelvén, az ö jámbor oberammergaui parasztjaik közt széttekinthetnének ós láthatnák azt a roppant nagy változást, ami körülöttük történt, Mi lett azokból az egyszerű, de a hivő lel'.ü falusi embert teljesen kielégitő passiójátékokból, melyekre annak idején ők tanították az oberammergauiakat, hogy az ájta'osságukat ezzel is fokozzák és őket a hitben megerősítsék. Tíz esztendei szünet után a jelen évben ismét megtartották a passiójátékokat a bajor Oberammergauban, mely kis havasi község e játékokról lett híressé. Kétszáz évvel ezelőtt, midőn ezen a vidéken nagy pestis uralkodott, a kegyes lakósok a büntető isteni harag kiengeszteléseül hozták divatba azt, hogy ininrlen évben húsvét tajan Krisztus szenvedését élőképekben ábrázolják. Azóta az idők nagyot változtak s a^ kegyes szertartás lassanként valóságos látványossággá lett, melyből a bajor havasi parasztok nagy jövedelmet húztak. Ma már valóságos színházuk van. Münchentől Oberau-ig vasút épült s attól kezdve kényelmes kocsiút vezet a havasokba s Oberammergau lakossága, sót a környék népe is e szent előadást tartva legnagyobb jövedelmi forrásának, az ütiuepies előadásokat nyár közepére teszik, midőn az idegenek könnyebben juthatnak el e helyre s a modem izlé-n^k megfelelő-n (akár csak a meiningeni színészeknél jártak volna iskolába) az élőképeknek minél nagyobb történeti hűséget és festői szépséget igyekeznek adni. Ma a régi kopottas fabódé helyett vasszerkezetű óriás színkörben tartják az előadásokat, a hova 4200 néző is belefér. A korhű díszletek és pompás öltözékek százezrekbe kerültek s a színpadon olyan tömeges fölvcnulások és jelenetek kápráztatják el szemünket, a milyeneket még a világvárosok operaszínházai sem igen produkálhatnak. Az ezerötszáz lakosnál ma sem népesebb községben pedig ott tolong és dulakodik négy-ötezer idegen a világ minden tájékáról és lesi az előadás kezdetét, hogy kíváncsiságát, elpeiyhügt, idegeit valami ujjal, valami szokatlannal elégíthesse ki. A színházban személyenként 2—20 márkát szednek, melyekre természetesen még elővételi dijat is kell fizetni. Igy aztán majdnem bizonyosra vehetni, hogy mire szeptember 25-én az előadások tíz évre megszűnnek a színházi bevételek, kö zel fognak járni a millió koronához. Ezt a pénzt aztán nagyon praktikusan és okosan szokták fölhasználni. Egy jelentékeny rész a szereplőknek jut, a többit pedig humanitárius és kulturális intézetek létesítésére és más egyéb hasznos dolgokra fordítják, a melyekkel Oberammergau különben már most is eléggé bőven el v«n látva. Oberammergau vidéke már magában is igen érdekes nézni való, a legszebb pontok egyike a bajor alpesek között s csak oly jól van felszerelve vendégfogadókkal, vezetőkkel s más a turisták igényeit figyelembe vevő intézmény ekkel, mint a szomszéd Svájc leglátogatottabb helyei. Környékén igen sok a nézni való, legnevezetesebbek a Zugspitze hatalmas csúcsai, a Graseck nevü erdészlak, gyönyörű kilátással és vad hegyi patakkal, az úgynevezett Blau Grumpe tengerszem festői hegymagányban, a most sörfőzó-házzá I alakított Ettal-zárda s végül maga Oberammergau városa is, melynek csinos svájci Ízlésben épült házain csaknem minden fal bibliai freskókkal van diszitve s mely mögött a Köfel nevü domb csúcsán 60 láb magas vaskereszt emelkedik. Nemcsak e külsőségek jelölik Oberammergau és vidéke áhítatos működését, de egyúttal az a körülmény is, hogy a lakósok nenizedékről-nemzedékre mindenkor csak a szent történettel foglalkoznak, mint zenészek, festők, szobrászok és költök s kis gyermekkoruk óta játék helyet,t, is az élőképek előadása főteendőik közé tartozik. A hosszas foglalkozás valóságos tehetségeket is fejt ki köztük. Zwink János, mint festő, akármely országban hires ember lett volna, bár ó csak itt működött s művészi munkája csak a passió-játékok ja-