Balatonvidék, 1910 (14. évfolyam, 27-52. szám)

1910-09-11 / 37. szám

6 BALATONVIDÉK 1910. szeptember 11. lóméterről szállítva tűzifát, erdei öle Beregszászon házhoz szállítva 24—30 korona. Keszthelyen Fenék felől a Balaton partján 2—3 kilóméter hoszszában vezetve, alkalmat nyújtana hullám fürdők vételére. Szállíthatna fövenyt, kavicsot, homokot, alkalmas lakhelyekre. A gőzhajó állomásról badacsonyi zúzott kavicsot ki Pábok-Héviz-Karmacs-felé. Árukat a vasúti állomásról a kereskedések elé. Téglát, cserepet, a tégla gyárból és építőkövet Reischl pusztáján levő dombról. A bort a keszthelyi és Batthyány-hegyi (Rezi) szőlőkből. Épület és tűzifát Szántóról, Zsid és Válus tájékáról. Télen, nyáron közvetítené Szentandrás, Egregy, Rezi, Karmacs, (Nemesbükk, Köveskut), Vindornyafok, Vindornyalak, Szőllős, Szántó, Zsid és Válus községekből a keszthelyi vasúti állomásra, piacra igyekvőket. Nyáron a Rezi, Tátikára kirándulni kivánó keszthelyi és hévizi vendégeket. Ezzel az állandó (és időközönkinti tömegesebb) személy forgalom és tömegáru szállításával biztosítva leend jövedelmezősége, és ha netalán némi hozzájárulás révén terhet vállalna a nagyközség, az piacaink olcsóbbodása kereskedelmi jelentőségének növekedésével bőven megtérülne. A vidék hozzájárulása sem veszne kárba, emelkedvén földjei, szőlői, erdeinek értéke, terményei kellő értékesithetésének esélyei. Az egész vasút hossza, elágazásaival együtt, mintegy 21—25 kilómétert tenne. Igen helyesen tenné tehát Zalavármegye törvényhatósági bizottsága, hogy mielőtt Keszthely nagyközség 120000 koronás hozzájárulását jóváhagyná, utasítaná a képviselőtestületet, mezőgazdasági gőzüzemü vasút iránti tanulmány tételére. Maga a nagyközség kérhetné az előmunkálati engedélyt ityen vasútra. Ezzel biztosithatná befolyását a leendő vasútra. Csak ha bebizonyosodna, hogy egy a vidéket is behálózó mezei gazdasági vasút építése ki nem vihető, szabadna határozatát jóváhagyni. Legfőbb ideje, hogy városaink a stayer és egyéb külföldi községek példáját követve, városi üzemeket létesítve jövedelmet is biztosítsanak maguknak, tekintélyt a polgárságnál, politikai hatalmat, anyagi gyarapodásukkal. Pedig a jelen eset is arról tesz tanúbizonyságot, hogy csak terhet képes róni polgáraira, azért, mert igen jól fest majd, ha országszerte köztudomásúvá válik, hogyKeszthelj

7Hévizzel modern villamos vasúttal van összekötve. Arról, hogy lakósságának minő megterhelésével, pedig majd hallgat a krónika. Csáktornya, 1910. szept. 6. Horváth Árpád kir. műszaki tanácsos. FD" Csak nem pihentethetem búcsúztató tollamat! Csak kaszál a halál kaján kérlelhetetlenséggel, vigyorgó kárörömmel éppen a legjobbak soraiban ! Mert oly nehéz abba belenyugodni, ha látjuk, hogy az élet hivatott harcosai, társadalmunk legderekabbjai rendre kihalnak. Akit most siratunk, az is a jók legjobbjai közül való volt. Emlékszem, mikor mint szerény hivatalnok városunkba jött, emlékszem, hogyan szerezte meg természetes nyájasságávál a jók igaz vonzalmát, igaz szeretetét. Aztán emelkedett állásban, befolyásban, de szép és tekintélyes hivatalában is az maradt, akinek először ismertük. Mint mondani szokás, rámosolygott a szerencse istenasszonya, de ő e mosolytól meg nem részegedett, meg nem tántorodott. Mert ha némelyek a változásnak egynémely árnyalatait vették is észre rajta, az is talán inkább az ő változásuk volt vele szemben. Mert az bizonyos, hogy az ő sokaktól irigyelt helyzetében százan meg százan nem állták volna meg ugy a boncoló kritikát, mint a megboldogult. Mindenütt ott volt, ahol a városnak s általában a közjónak szolgálhatott. Legutóbbi szereplésével pedig a magyar dal barátait és művelőit kötelezte le magának örökre. Éppen ma két hónapja, végtelen jóleső érzéssol hallgatta virágos udvarán a székesfehérvári és veszprémi daloskör pompás énekét, melylyel neki, mint a D. D. Sz. igazán érdemes elnökének hódoltak. A dalosokat üdvözlő, emelkedett beszédével messze földön jó hírnevet szerzett városunknak. A képviselőválasztások pedig, melyeken mint elnök szerepelt, megmutatták, hogy tudott szigorú, de egyúttal méltányos is lenni és az igazságtól soha hajszálnyira sem tért el. A küzdő pártok teljes bizalommal lehettek iránta, mert ő u. n. melléktekintetek figyelembe vételére kapható nem volt. Dezséniji Árpádj vára szolgált. Még sokkal több tehetség fejlődött ki náluk a szobrászat terén s mint fainetszők s különösen bábfaragók, ma is messze földön hiresök. A szinház, amelyben jelenleg az előadásokat tartják, a városon kivül fekszik s igen nagy faépület. Maga a szinpad 170 láb széles, 85 láb mély s öt részre oszlik : közepén van a szabad tér az élőképek csoportjai számára, két oldalt vannak Pilátus és Kaifás házai, ezeken tul, jobbra és balra, nagy kapuk vezetnek Jeruzsálembe s egészen hátul domb vidék fekszik, mely az Olajfák hegyét akarja ábrázolni. A szereplő egyének kizárólag parasztok s nagyrészt olyanok, kik már évtizedek óta ugyauazt a szerepei, adják. A férfiak legnagyobb része közülök műfaragással, építéssel, szobafestéssel foglalkozik, van aztán köztük asztalos, pék stb. Egyegy ünnepies előadásra a legutóbbi alkulommal átlag 6000 látogató jelent meg, közöttük igen nagy számmal angolok, a kik annyira érdeklődnek az oberammergaui játékok iránt, hogy lapjaik miuden egyes nagy előadásról külön távirati tudósításokat szoktak közölni. Az előadás napját ágyulövósek hirdetik, de előbb az egész nép templomba megy, hogy ezzel is hirdesse vallásos érzületét, mely annyira jellemző, hogy nemcsak a házakban, de a kertekben és mezőkön is mindenhol feltaláljuk a keresztet, kápolnákét s szentképeket s az előadás alatt igen gyakran megtörténik, hogy az előadók valóban keserű könnyeket hullatnék, mintha az üdvözítő kinszenvedései épen most történnének A nézők külföldi része, mely a németeken kivül főkép amerikaiakból és angolokból áll, kevésbbé meghatott de az olcsóbb} helyeken ülő helybeli bajor parasztok nem titkolják bánatos érzelmüket. A nagy fasziuházba körülbelül 4000 néző fér el, de azért rendesen nagy a tolongás. Említésre méltó ^ülönben, hogy ezek az olcsó helyek — ellentétben a rendes színházakkal — közelebb vannak a színpadhoz s a nézőtér fedetlen részét teszik, mig az uri közönség a fedett helyről távolabb látja maga előtt az élőképeket s igy az illúzió nagyobb. Az orc'nestrum, melynek tagjai is helyi zenó>zek, kik a templomokban is működnek, közvetlenül a szinpad előtt foglal kelyet. Közvetlenül az előadás előtt ismét megdördül az ágyú s erre a szinpad mindkét oldaláról ízlésesen öltözött csoport jő elő s sorba állnak a szinpad elé. A kar vezetője áhítatos figyelemre inti a hallgatókat s emlékezteti őket arra, hogy a világ megváltása Krisztus önfeláldozása által történt. A kar pedig erre középen megoszlik és egészen oldalra vonul, a függöny fölemelkedik s megkezdődnek az élőképek bemutatásai. Az első képek rendesen az ó-testamentumból vannak véve, Krisztus eljövetelét jósló események. Így az égből hullott manna az úrvacsora jelkópezője, Eszter felmagasztalása Ahasver által a zsidók megaláztatását és a kereszténység eljövetelét jelzi. Abel megöletése, Izzák feláldozása, .Jób szenvedései is előadatnak, mint olyan tárgj'ak, melyeknek hasonmásai vannak Krisztus életében. Minden egyes élőképnél a kar verseket énekel, melyek az ábrázolt eseményre vonatkoznak. A zene nagj^obb részt Dealer János, e század elején élt oberammergaui orgonistának munkája s valóban megható Az egyes élőképek 3—4 percig láthatók s azzal leeresztik a függönyt Sokan állítják, hogy az összes passiójátékoknak ez az első, mintegy bevezető része a legérdekesebb ; annyi tény, hogy tárgya változatosabb s kevésbbé ismert, mint a későbbi ieleneteké s hogy a diszitós és gépezet különösen a mióta azt Lautenschlager, a müncheni udvari szinház és opera rendezője vezeii, kitűnő. A valóságos passiójátókok kezdete Krisztus bevonulása Jeruzsálembe, amely jelenet alatt az egész szinpad telve van szereplőkkel s mindenünnen hallatszik a hozsánna kiáltás. A jelenet oly élethű és gondos, hogy a bibliában járatos s a nagy olasz festők főbb munkáit ismerő néző egyetlen pillanatra megismerheti a főbb szereplőket, különösen az apostolokat. Ezután több mellékes életkép adatik elő, pl. Krisztus kiűzi a pénzváltókat a templomból, a római katonák a két rablő csontját tö rik össze, Krisztus Bethaniába megy. Azután jönnek a nagy szenvedési jelenetek oly egymásutánban, a mint azt a biblia feljegyzi. Rendesen legalább 18 ólőkópcsoportot. mutatnak be az előjátékokon kivül,