Balatonvidék, 1910 (14. évfolyam, 27-52. szám)

1910-12-11 / 50. szám

188. BALATONVIDÉK 1910. december 25. ennek a sötét áramlatnak áldozatául esett milliókat, ki kell ragadnunk a haladás és fejlődésnek értékes vívmányait ezen áramlat kezeikői, át kell idomítani, hogy emberiség boldogságára szolgáljanak. Alapozni kell velük az emberiség fejlődésének, rendeltetésének, nemesedésének, tökéletesedésének útját. Engedje a magyarok Istene, hogy a Kath. Népszövetség erre irányzott nemes munkáját siker koronázza ! * Magáról a gjáilés lefolyásáról a következő tudósításunk számol be : A Katholikus Népszövetség székesfehérvári közgyűlésére nagyon sokan rándultad le a központi vezetőség, valamint a budapesti népszövetségi szervezetekben működök részéről. A Székesfehérvárra 9 órakor érkezett vendégek között voltak : Rakovszky István v. b. t. t , orsz képviselő, a Népszövetség elnöke, Zboray Miklós dr. alelnök, Ernszt, Sándor dr. vezérigazgató, Haller István orsz. képviselő, főtitkár, Molnár János praelátus, SeherTho'ss Béla gróf, Somsich Tivadar gróf, Gedeon Aladár, Pajzs Gyula, Mandorf Géza báró, orsz. képviselők, Zichy Rafael gróf nagybirtokom, Kovács Gyula dr. min. tau., Köliler István gyáros, Moldoványi Gyula dr ügyész, Bonta Károly dr., Turi Béla az «Alkotmány', Bozzay József dr. a «Balatonvidék», Beniczky Ödön a «Katholikus Tudósitó>, Siposs István a cMaros* (Makó) szerkesztői, Heller István esperes-plébános (Budafok), Jójárt Illés dr., Kovács Pál dr., Lakatos Géza dr. ügyvédek, Köhler Fe reue hitoktató, Farkas Káinián tb. főszolgabíró (Keszthely), Nóvák Károly min. liiv., Bíró Endre dr., Vidicsky Jáuos jogszigorló, Csáder Ferenc, Farkas István müegy. hallgató, Persian idám, Früohtl Ede hírlapírók. A pályaudvar perronján a város közönsége nevében Kerekes Lajos dr. helyettes polgármester üdvözölte a vendégeket., akiknek nevében a Népszövetség elnöke, Rakovszky István v. b. t. t., orsz. képviselő válaszolt meleg szavakkal. A Vendégeket azután a város, a káptalan és magánosok által felajánlott, díszkocsikon vitték be a városba. A hosszú kocsisor élén a város diszhintója haladt, amelyen Rakovszky lsi.váu és Kerekes Lajos dr. helyettes polgármester ültek. A bakon a Katholikus Kör hatalmas keresztes lobogóját vitték. Az ut mentén a lakosság több helyen íellobogózta a házakat és a vendégeket az ulca népe lelkesen üdvözölte. A szeminárium templomában csendes misét, hallgattak a vendégek, melyet Krizsány János kanonok mondott. Mise után a vezetőség és a vendégek tisztelegtek Prohászka Ottokár dr. megyfspüspöknél, Széchenyi Viktor gróf főispánnál és Saára Gyula polgármesternél, ki betegségo miatt nem jelenhetett meg a közgyűlésen. Közgyűlés. Óriási közönség töltötte meg már jóval 11 óra előtt a Katholikus Kör SzentIstván termét,. A város és megye intelligenciája nagy számban jelent meg, a székesfehérvári, fejérmegyei, .-őt, távolabbi vidékek népszövetségi szervezetei kisebb-nagyobb küldöttségekkel képviseltették magukat. Adony és Paks vidékéről különvonattal érkeztek a résztvevők. A karzatot diszes hölgy közönség foglalta el. A Himnusz hangjai nyitották meg a közgyűlést, majd Rikovszky István tartotta a következő megnyitó beszédet.: Midőn mi Szent István apostoli királyunk városában összegyültünk, tettük ezt azon okból, hogy mi régi tradícióknak áldozva, régi tradícióknak tiszteletére nyilvános hitvallást legyünk, hogy mint ezeknek hivei a magyar ós keresztény hazának ós népnek javára tovább akarunk működni. Azon irányban akarunk haladni, melyet egy évezred előtt nagy királyunk kifejtett és azóta minden viszontagság dacára fentari otta a hazát. Nagy örömmel konstatálom, hogy azon tevékenységen, melybe közel 3 év előtt bel« fogtunk, az Úristen áldása volt. Beszámolhatunk arról, hogy három év alatt, tízezerről kétszáznegyvenezerre szökött fel tagjaink száma. De mélyen tisztelt közgyűlés, nem egyedül ez a nagj' szám a mi büszkeségüuk. Sikerült és a mai fogadtatás fényesen bizonyítja, hogy a népuek lelkéhez hozzá tudtunk térni, hogy a népet meg tudtuk győzni arról, bog}' létezik Magyarországon ol3'an intelligencia, mely nem azért közeledik hozzá, hogy belőle éljen, hanem hogy segítse, istápolja, ezért dolgozik, fáradozik, odaadja szive melegét, mert a népuek a boldogsága minden jó magyar embernek a java. Ezt is sikerült, elérnünk. Meggyőztük a népet, hogy vannak, kik nem a maguk hasznát keresik, midőn közéjük jönnek. Mi is eljöttünk ide, hogy lássuk barátainkat, hogy beszámoljunk arról, hogj' becsületes és hü sáfárok voltunk, hogy nemcsak írott malaszt *z, ami^ a nép között szétosztottunk, hanem tettekkel is nyomatékot adtunk annak. Tisztelt közgyűlés, én nagyon jól tudom ós elismerik barátaim is, kik nálam többet dolgoznak, hogy sok a hiány még, de ne alkalmazzák velünk szemben a nagyon szigorú mértéket, megteszik ezt úgyis velünk szemben a nép ós a mi ellenségeink Ne felejtsék, hogy a kezdet kezdetén vagyunk ós még semmi sem lehet tökéletes ebben a nehéz munkábau. J)<i becsületesen akarunk haladni, hogy mindszokat, az intézményeket, életbe léptessük, melyek a nép javára szolgálnak. Afölött, nincsen kétely ebben az országban, csak aki vak, nem látja, csak aki süket, nem hallja, hogy rávetették magukat az országra néprontó elemek, kik nemcsak az anyagiakban, de erkölcseiben is megkárosítják a népet és még Istenéi is el akarják venni tőle. Ezzel szemben k-ll erősiteni a népet. Mert amint áll az, hogy egyedül szép szavakkal nem lehet eltartani az embert,, ugy nem lehet hit, nélkül az embert, a családot,, az országot fentartani. Mi röpiratainkban, gyűléseinken oktattunk, tanítottunk; szellemi műveltséget nyújtottunk, hitet, erkölcsöt erősítettünk. Fentart.ottuk a -, összeköttetést a néppel és törekvéseinknek megvolt a sikere, mert állandóan ujak és ujak csoportosultak zászlóink alá. Mélyeu tisztelt közgyűlés ! Mi igj'ekeztünk megtenni mindent, hogy ennek az országnak javára erősítsük és fentartsuk azt a népet, mely ezer év óta él itt. Erősítettük a népben azt, amiezer esztendőn keresztül erőt adott, neki. Él az Islen, nem hagy el beúnllnket és én bízom az Ő áldásában és a nép jó lelkében, melyet, a csábítók nem tudtak eltántorítani, hogy további siker koronázza működésűnket. Ezzel a közgyűlést megnyitom. rópa szakemberei valósított ák meg amerikai dollárokért, mert b'zony nemcsak geniális feltalálók, művészek és munkások mennek át Amerikába, hanem pedagógusok, katonák és papok is ; általában mindazok, kik a demokrata szellem és a szabad köztársasági institúciók oltalma alatt szellemi és fizikai képességüket méltó díjazás ellönében sikeresebbnek látják az emberiség boldogitására kÖ/.kinccsé engedni. Amerika tehát nemcsak »z ipari vállalkozás terén áll a vezető államok élén, hanem a nevelési reform terén is. Tanulmányutazásom folyamán bő alkalmam nyillott ez irányban megfigyeléseket tenni. Nemcsak az a célszerűség lepett meg, amelyet a tanítási rendszerben tapasztaltam, hanem a tanulók gazdasági önállósága is, mely a nevelésnek mintegy alapja. Az amerikai iskolák is bőven el vannak látva alapítványokkal, de ezekről az a felfogás k^zd elterjedni, hogy azok nem annyira nevelő, mint inkább elkényeztető hatással vannak a tanulókra. Egy kiváló pedagógus, Hadley igazgató azt mondja : «We need not so mucii an increase in beneficiary funds, as an increase of the oportunities fcr students to earn their own liwing,* vagyis, hogy a modern iskolának nem annyira a kegyes alapítványok, mint inkább azon módok és alkalmak szaporítására van szüksége, melyek között a tanulók megkereshetik saját létfenntartási eszközeiket. Mig rövid idővel ezelőtt az amerikai nép is azt gondolta, hogy a szegény diákon való segítésnek egyedüli módja az. hogy számukra alapitványokat tegyenek és azokat növeljék, addig a mai modern felfogás az, hogy • * Ali what the modern student asks, is a chance,* mely azt akarja kifejezni, hogy a modern tanuló nem kíván más beneficíumokat, mint jó alkalmat, hogy megszerezhesse létszereit. Azt mondhatom, hogy ez az eszme a saiktengelye Amerikában az iskolai nevelési rendszernek. A tanítási rendszert is e szerint állították be, melynél a 8—4, sőt 6 hónapi vakáció elég időt, az amerikai kereseti viszonyoka elég módot, az egészséges társadalmi felfogások pedig morális bátorságot nyújtanak különböző tanintézetek tanulóinak saját ökonom kérdéseik elintézésére. «I am working my way trough college. . .» Á'dolgoztam, átmunkáltam magamat az iskolán. , , Ez a jelszava a yankee diáknak s ezen munka nemesítő hatása alatt lesz belőle az a self made man, amelyeknek vállain egy művelt, vagyonos társadalom jólléte, egy hatalmas szabad nemzetgazdasági és politikai függetlensége nyugszik. Az amerikai diák a legkülönbözőbb munkával keresi meg saját neveltetési költségét. A nyári vakáció a széna-kószitési, aratás-cséplési munkálatokkal, gyümölcsszedés és befőzés körüli foglalkozással millió es millió tanulónak ad keresetet Különös előszeretettel sőt mondhatnám valóságos sportszenvedéllyel keresik fel a 18—26 évkörüli fiatal emberek a prairieket, hol 4—6 hónapig mint csikósok, gulyások, pulykapásztorok lóháton őrzik az állatokat. A gazdag családok nem egy elkényeztetett fic-mrja veti magát alá ennek a nemzeti demokratikus kúrának. A mezőgazdaségi munka nemcsak miut : tSommer job* vagyis mint pénzkereső nyári munka, miként az amerikai diákok szokták nevezni, hanem mint egészséges, testedző sport is közkedveltségnek örvend. Maga az ex elnök Roosewelt is szivesen töltötte vakációit a cowboyok között, kik mint Roosevelt rough rider-jei, mai napig is ragaszkodnak hozzá. Még több tanulónak ad nyári munkát az ipar, kereskedelem és személyes szolgálat. Princeton város egyik kiváló professora diák korában a kovácsműhelyben a kohó és poröly kezelése közben vetette meg alapját éles filozófiájának. Chicagóban megismerkedtem egy jogásszal, aki ugy tat tolta fenn magát, hogy tejcsarnokot nyitott, hol a közeli farmerek, tejszállitmányait értékesítette ; napközben pedig szorgalmasan látogatta az egyetemet. Tanulmányutazásom közben egy fiatal emberrel találkoztam, kivel később sokat utaztam együtt. Ez a fiatal ember mint missiouárius működött, utazásai közben mellékesen életbiztosítási és mezőgazdasági és gépügynökséggel is foglalkozott é^ igen szép üzleteket is kötött, anélkül, hogy hivatását elhanyagolta voloa. Jó növésű, csinos diákok, mint divaügynökök utazgatnak nyári szünidőkben. Nem kevésbbé nagy általánosságnak örvend a szinművószkedés. Orfeumok, vaudeville színházak az éneklő- és táncoló diákcsoportoknak állandó keresetet nyújtanak.