Balatonvidék, 1910 (14. évfolyam, 27-52. szám)

1910-12-11 / 50. szám

XIV. ávfefyam. Keszthely, 1910. docember II. 50. szám. PolitiKai hetilap. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat a szerkesztőség cimére, pénzesutalványokat, hirdetési megbí­zásokat és reklamációkat, a kiadóhi­vatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre . 10 K. - f. 5 K. — f. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 50 í 20 i Nyilttér petitsora 1 korona. A székesfehérváriak és a Népszövetség El nem titkolható fájdalmas ér­zéssel vesszük kezünkbe a beszá­molókat a székesfehérvári Katb. Népszövetség lefolyásáról ós főként arról a fogadtatásról, amelyben az ország katbolikusait a koronázó vá­ros polgármestere, Kerekes Lajos dr. fogadta. Fájdalmas ez az érzés azért, mert az impozáns ünnepség és a hitvallásnak beillő meleg fogadtatás, a mi falainktól távol játszódott le s ezt az érzést csak az az öröm tudja eloszlatni, hogy ha nem is ná­lunk, de legalább másutt él a ke­resztény társadalom összetartozása s ha nem is itt, de másutt diadalma­san lobognak a keresztes zászlók. A legszebb, — ott testet öltött, eszmék hangzottak el ez alkalom­mal, — legalább ohasva ismerjük meg mi is azokat, pirulva, szomorú de nemes irigységgel. Székesfehérvár polgármestere igy üdvözölte, — igy merte üdvö­zölni a keresztény eszmék küzdő harcosait : Székesfehérvár szab. kir. város hatósága és közönsége nevében ősi szokás szerint szives Isten hozottal üdvözlöm a Kath. Népszövetség ez idei na.>gyülése alkalmából váro­sunk falai között megjelent kedves vendégeinket, különösen pedig igaz tisztelettel és őszinte örömmel üd­vözlöm önöket, mint a Katholikus Népszövetség bölcs vezéreit és a magyar közélet kitűnőségeit. Vallás, erkölcs, haza ós család az emberiségnek legszentebb, legma­gasztosabb ideáljai. Nekik köszön­hetjük mindazt, amit az emberiség évezredek óta érdemeset, szépet és nagyot gondolt és alkotott. Társa­dalmi béke, állami rend, nemzeti élet, igazi kultura és művészet ezek­nek az ideáloknak kisugárzásai. Ne­kik köszönhetjük az emberiség láng­elméit, hőseit, apostolait és prófétáit. Mi magj'arok különösen sokat köszönhetünk ezen magasztos ide­áloknak. Nekik köszönhetjük a Szent­István alapította szilárd és erős ke­resztény Magyarországot, nekik kö­szönhetjük, hogy mi magyarok el nem vesztünk az ezredév vészes ör­vényeiben, hogy fény és dicsőség övezte nem egyszer nemzetünk hom­lokát, hogy a nagy megpróbáltatá­sokat meg nem törve, rendithetet­lenül kiállottuk s nekik köszönhet­jük, hogy reménnyel, bizalommal né­zünk egy uj ezredév és szebb jövő elé. Es ime! talán 50 év óta felkel egy nehéz, párás, ködös, sötét és be­teg áramlat nyugat felől. Prófétái hamis próféták és Antíkrisztusok, nagy. de groteszk és torz emlék. Hivőik a meg nem értett uj eszmék­től terhelt betegek, a modern élet hajszájában lázban* égő deliriumo­sok. S a hamis próféták tudva ki akarják ölni lelkűkből a legszentebb eszményeket s helyébe akarják tenni a lelkek sötét anarchiáját. Ez az áramlat el akarja oltani azokat az örök tüzeket, amelyek évezredeken át világítottak az emberiség utján és meleget, életet öntöttek milliók szivébe. És ez az áramlat mint sötét ár­nyék kezdi beteríteni a kulturvilág egét fagyos leheletével s eltakarja azt a végtelen perspektívát, melyet az ég boltja tüz felénk ; ez az egyház­nak veszélyes, reáak nézve végze­tes, mert a mi nemzetünk életének fáját gyökereiben támadja meg. Ezek ellen küzdeni kötelessége mindenkinek, akinek esze és szive helyén van. Meg kell ment mi az _j_BAUTONVll lfcK TAHCAJA. - j Képek az amerikai deákéleíshöJ. Irta: Dr. Hoffmann Ferenc. Az iskolai év terhes anyagi gondok elé állítja a legtöbb szülőt. A tanulói pá­lyára szánt ifjú neveltetési költségei nagy súllyal nehezednek a szülök vállaira, jól­lehet ugy az állami, mint a különböző fe­lekezeti iskolák bőven ei vannak látva sti­pendiumokkal, beneficiumokkal, melyekből az érdemes szegénysorsu ifjak tanulói pá­lyájukon anyagi segit-égben részesülhet­nek. Sőt e tekintetben a magyar társada­lom szinte páratlanul áll, mert a vallás és felekezeti hülönbség nélkül mindenkor bő­velkedett kegyes alapitókkal, kik iskoláin­kat gyakran fejedelmi beneficiumokkal lát­ták el ; Évszázadokra visszamenőleg ezen ke­gyes alapitóknak köszönhetni, hogy a sze­génysorsu ifjak tudományos nevelesben ré­szesülhettek. Középiskoláink, sőt főiskoláink is oly gazdag beneficiumokkal vannak el­látva, hogy a szegénysorsu tanulók nagy része anyagi gondoktól menten végezheti tanulmányait ; de az is igaz, hogy az alurn­nusok nem ritkán mint kisgrófok elkényez­tetve kerülnek ki az iskolából. Az életküz­delemben nem tanúsítanak elég szilárdsá­got, a vihar őket is épen ugy megtöri, mint az üvegházban nevelt, frissen kiülte­tett növényt. Pedig az alumnistákból vár­nánk az igazi «self' made man>-eket, kik nemcsak az életpályán, hanem az élet anyagi és erkölcsi küzdelmeiben egyaránt szilárdul helyt állva, oszlopos tagjai lesz­nek a társadalomnak. A látszat azonban azt mutatja, hogy amil}' mértékben könnyít a beneficium a tauulón, oly mértékben vonja ki belőlo az életküzdelemi e való rugalmasságot. Pedig általános a felfogás, hogy az iskola egyút­tal nevelő intezet is, honnan a tanuló nem­csak tudománnyal, illemtudással, hanem az élet szigorúságaihoz edzve, főleg szilárd jellemmel gyarapodva kerül l>i az élet me­zejére. Ez a felfogás mint követelmény egyre nagyobb visszhangra talál a társa­dalomban. Ha figyelembe vesszük, hogy a tanuló már gyermekéveiben elkerül a szü­lei háztól s a szülő helyébe az iskola lép, természetesnek találjuk, hogy a társadalom az iskolától várja, hogy az az oktatás mel­lett a nevelés feladatát is teljesítse Miként a jómódú szülők a gyermekeit, ugy a gaz­dag beneficiumokkal ellátott iskolák ís el­kényeztethetik az alumnusokat,amennyiben igen gyakran a rendelkezésre álló anyagi eszközöket sem gazdasági, sem pedagógiai, sem pedig a gyakorlati élet kívánalmaihoz mérten praktikusan nem alkalmazzák. Általános elv, hogy az élet számára nevelünk. Ebből keletkezik, hogy a gya­korlati élet kívánalmait, is állandóan figye­lemmel kell kisérnünk, hogy iskoláinkból az élet számára ne teherként nehezedő, hanem hasznavehető individiumokat adhas­sunk át. Azért nevelési és tanítási rend­szerünkből is mellőznünk kell minden bal­lasztot, hogy a célszerű elemek annál job­ban érvényre juthassanak. Hogy sok a ballaszt azt mindannyian érezzük, de hogy abból mennyit lehet egyelőre levetni a pe­dagógiai egyensúly megbillenése nélkül, azt a szakemberek bölcs belátására bizzuk, kiknek gyors intézkedésétől oly sok refor­mot várunk. Legfőképen pedig azt, hogy a tanulás lehetőségét még szélesebb kor­ben kiterjesszék. Korszakalkotó lépés tör­tént e tekiutetben a munkásgimnáziumok életbe léptetése által. Egy óriási haladás ez a tudományos ismeretek közkinccsé té­telére Egy másik korszaka'kotó lépés a tu­domán}' népszerűsítése érdekében a taní­tási és nevelési reform fog lenni. A gya­korlati élet embere oly reformról álmodo­zik, mely az iskolai tanítást és nevelést a mindennapi élettel szorosabb kontaktusba hozza. Egész Európa pedagógusai ennek megvalósításán fáradoznak. Amerika már régen megvalósította a modern népoktatást. Jobban mondva Eu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom