Balatonvidék, 1910 (14. évfolyam, 27-52. szám)

1910-11-13 / 46. szám

XIV. évfolyam. Keszthely, 1910. november 13. 46. szám. BA TONVI 1 V>liíikai lietilap. ÉK MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER. VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat a szerkesztőség cimére, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat, a kiadóhivatalba kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre . 10 K. — f. B K. - f. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 50 í 20 i Nyiltt^r petitsora 1 korona. \ helgi illetőség és a kereskedők. A kereskedői világban a jövő tavasszal valóságos forrongás fog kitörni a polgári perrendtartás 1868. LIV. 35. §. 2. szakaszának a megváltoztatása miatt. Plósz előadói javaslata már a képviselőház igazságügy i bizottsága előtt fekszik s az elfogadásnak semmi akadálya sem lesz. A tervezett változtatások leglényegesebb pontja a bejegyzett cégek helyi illetőségének a megszüntetése. Hogy gyakorlati példával világítsuk meg a kérdést, a törvénj'javaslat célja oda irányul, hog}

7 ezentúl a kereskedő adósát ne a saját, hanem az adós tartózkodási helyén legyen kénytelen perelni. Ez a változtatás roppant horderejű a kereskedői világban, bár előnye közvetlenül a fogyasztó közönség helyzetét javitja és csak közvetve éri el igazi célját, hogy a kereskedelmet és a hitel nyújtást reálisabb alapra helyezze a mostaninál. Főként a részletüzletekben utaztató fővárosi megbízhatatlan cége- < ket érinti ez az ujitás kellemetlenül. | Eddig ugyanis ezer és ezerszer előfordult az az eset, hogy egy budapesti részletüzlet ügynöke mondjuk Karánsebesen megkötött nagy rábeszéléssel és nem kis fifikával egj

r 45—50 koronás üzletet. A megrendelő vagy nem irta alá a megrendelési lapot, vagy nem tudta, mit ir alá, elég az hozzá, hogy váratlanul a nyakára küldik az árut. S ha most bekövetkezik az a nagyon gyakori eset, hogy az érték behajtása per utján történik. A budapesti kereskedő eddigi gyakorlat szerint Budapesten perel, az a karánsebesi adós pedig a kis összeg miatt nem utazik fel a tárgyalásra, makacsságí Ítéletet hoznak ellene s fizet mint a köles. Az uj módosítás szerint azonban a per Karánsebesen folytatandó, ahol az alperesnek sokkal több alkalma nyílik a védekezésre. Az a kis hátrány, amely e réven a kereskedőket éri, bőven megtérül azáltal, hogy ezentúl óvatosabbá fogja tenni őket a hitelnyújtásban s ez temérdek visszaélést fog megakadályozni. E sorok írójának alkalma volt beszélni az igazságügyi bizottság egyik tagjával, aki egy másik szóban forgó változtatást is jelzett. Azt ugyanis, hogy szűnjék meg a kereskedői könyveknek a régi perrendben biztosított fél bizonyító ereje. Ugyancsak az ügynöki visszaélések ellen irányul ez is, s célja a hitelnyújtás kellő megszorítása. Eddig ugy áll a dolog, hogy az ügynök megrendelő lapját a kereskedő bevezette a főkönyvébe, tekintet nélkül arra, mennyiben felel meg a megrendelés a vevő intencióinak, a főkönyvre teljes jóhiszeműséggel esküt tett s a bíróság szerepe csak arra szorítkozott, hogy az alperest elmarasztalja. Most a megrendelések felvételéhez még perrendszerü bizonyíték is szükséges, vagyis tanuk. A falukban bíró, elöljárók, a városban bárki más, akár csak egy végrendeletnél, szóval az ügynöki fogások alkonyát jelenti a terv. Ez az ujitás sok kellemetlenségnek lesz szülője a bolti hitel nyújtásánál, a célja azonban a legtisztább, realizálni a hitelnyújtást s egy kis ízelítőt nyuj:ani az úgynevezett — készfizetésből. —8— h BALATONVIDÉK ÍAIUIAJA. Luccheni. Meghalt a világ letjgyávább anarchistája, Luigi Luccheni, Erzsébet királynénk gyilkosa. S ugy halt meg, ugy mult ki, liogy öngyilkos lett, felakasztotta magát, ami azért nevezetes, mert nincs az a békés nyárspolgár, aki ugy félti az életét, mint a hogyan féltette ez a nyomorult anarchista. Mennyi látszólagos ellenmondás van, ugy-e bár, ebben a pár sorban? Gyáva anarchista ! Luccheui féltette az életét I Bármily ellenmondásnak látszik pedig, mégis tény, hogy Luccheui volt a világ leggyávább anarchistája és hogy csodálatos módon féltette az életét ez a gonosztevő. Nagyon is hosszura terjednének ezek a jegyzetek, ha kitérnénk annak a bizonyítására, hogy egyáltalán óriás tévedés azt hinni, hogy az anarchisták bátor férfiak, vttgy hősök, noha érdemes volna ennek a fejtegetése is. Elég legyen itt annyit megjegyeznünk, hogy adatszerűen ki lehet mutatni számos eddig szerepelt anarchistáról és nihilistáról, hogy gyáva volt. Nem csak a cselekedete, hanem ő m<»ga is. Most csak azt akarjuk kimutatni, hogy Luccheui valóban gyáva volt és hogy igeuis féltette az életét. Gyávaságának bizonyítása nagyon is könnyű dolog, cs»k keresnünk kell az okát, miért épen az áldott lelkű Erzsébet királynét ölte meg, ha már ölni akart anarchismusból s azon célból, hogy a világrenden, a hatalmon ejtsen véres csorbát. A gyilkosság ut.áu nyomban megejtett vizsgálat soráu tudvalevőleg kiderült, hogy Luccheni tulajdonképen nem Erzsébetet akarta eredetileg megölni, hanem az orleánsi herceget. Hogy ez volt az eredeti terve, járt is a herceg után, azt maga is bevallotta. De erről a tervéről gyáván lemondott. A herceg végre is férfi volt, állandóan fórfikisórettel körülvéve s igy ez veszedelmes dolognak látszott Luccheni előtt. Valami nevezetes, lehetőleg királyi személyiséget minden áron meg akart ölni, mert anarchista volt és világhírűvé akart ez áltwl válni. Lemondva az orleánsi herceg megöléséről, a gyávaság sugalta neki, hogv valami fejedelmi asszonyt öljön meg. Azt könnyebb, azt kevésbé veszedelmes megölni. Hoeyan esett a választása épen Erzsébet királynóra, a világ minden fejedelmi legáldottabb, legnemesebb alakjára ? Ez az a kérdés, mely ezer és ezer embpr előtt még ma is megfoghatatlan rejtély, mert hiszen anarchista érzelmeit például jobban kielégíthette volna, ha a zsarnok orosz cár feleségét öli meg, szent zációt meg még nagyobbat kelthetetvolna mondjuk az angol királyuő meggyil kolásával, ha már csak asszonyt mert ölni A gyávaság, egyedül a gyávaság vezette Erzsébet királyné választására. Az orosz cárnét, Viktória angol királynét, a német császárnét, az olasz királynét nem lehetett volna megölni abban a reményben, hogy el is menekülhessen azután az ember s valamelyik párisi kávéházban olvassa másnap a nevét ezerszer lenyomtatva minden lapban, ahogyan remélte megtehetni Lucoheui. Azokat a fejedelmi asszonyokat szárnysegédek, testőrök, detektívek kisérik, védik, nehéz őket megölni, de ha valaki meg tudná közelíteni s megölni őket, ez ugyan semmi körülmények közt sem szabadulhatna. Egy, csak egy császárné s királyné volt abban az időben (az óta egy sincs), aki ugy járta a világot, barangolta nagy szomorúságában évek óta Európát, hogy senki se kisérte, csak az udvarhölgye, Sztáray grófnő. Még detektívek sem kisérték, még messziről sem. Ez kellett Luccheninek, a gyávák leggyávábbjának, a nyomorultnak. Két gyenge nőtől még ő sem félt. íme, a nagy kérdésre, hogy miért ölte meg egy anarchista épen a világ legjóságosabb királynéját, az egyszerű válasz: gyávaságból. Mert mást nem mert megölni, ölni pedig akart, miután anarchista.