Balatonvidék, 1910 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1910-02-06 / 6. szám
XIV. évfolyam Keszthely, 1910. február 6. 6. szám. BALATO 1 V>l iliK;ii lietilap. MEGJELENIK HETBNKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a szerkesztőség címére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre . 10 K. 5 K. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 50 f 20 f Nyilttér petitsora 1 korona. A nemzet ég a politikai helyzet. Hazánk ege újra beborult. Komor, vészterhes fellegek tornyosulnak fejűnk felett, melyeknek sötét, sürü fátyolán csak nehezen szűrődik át itt-ott egy kis fény, alkotmányos életünk nemrég még fényes napjának egy-egy bágyadt, erejét vesztett sugára. A nemzeten nyomasztó szélcsend ül. Olyan, mely nagy viharok kitöréseit szokta megelőzni. Mégis, semmi jel, semmi határozott tünet nem mutatja a nemzeti fellelkesűlés viharának közeli kitörését. Mintha csak a négy év előtti nagy nemzeti küzdelem a nemzet összes erejét felemésztette, lelkesedésének minden tüzét, utolsó szikráját is kioltotta volna. Tényleg, a nemzet belefáradt a szakadatlan küzdelembe s erőit többé nem annyira a meddőnek bizonyult közjogi küzdelmekre akarja pazarolni, mint inkább a békés fejlődés és haladás érdekében kívánja érvényesiteni. Ez az oka a nagy csendességnek, a némaságnak s bár a szivekben szorongó érzések kelnek a törvénytelenségek láttára s ökölbe szorulnak a kezek, azért mégsem hallszik egyetlen szó, egy kiáltás, az ajkak némák maradnak. Némán figyeli a nemzet az események folyamát és épen semmi készséget sem mutat arra, hogy a nagyszájú honfiakat, kik szertelen hatalmi hóbortiukkal fölidézői és előmozdítói voltak a törvénytelen állapotnak, -*» küzdelmükben támogassa. Inkább hajlik a béke, minta harc felé s ez teszi érthetővé, hogy a mérsékeltebb, a higgadtabb elemek felé fordul a közfigyelem s hogy ma Andrássy és Kossuth a nemzet bizalmának letéteményesei. E két nagynevű politikus neve hangzik szerteszét az országban s ha sikerülne megegyezésre jutniok, közös akcióra szervezkedniük, ők ketten meg tudnák teremteni az uj választásokon a kormányzáshoz szükséges többséget. Khuen és társai, kik a régi ószabadelviiek támogatásával uj pártalakitáson fáradoznak, azonban hiába erőlködnek. Többséget még a legnagyobb erőfeszítéssel sem tudnak összehozni. A két balkézzel megáldott geszti gróf is hiába állt be szekértolónak, ami az ő erőszakos kormányzása nyomán megdőlt, porba omlott, a szabadelvű rendszer hírhedt uralmát nem lesznek képesek még egyesült erővel sem visszaállítani. Nevezzék bár a legnagyobb magyarról a.z alakítandó uj pártot, avagy vigyék bele a választási harcba akármelyik nagy emberünk nevét, az eredmény bukás lesz. Hiába bújtak elő odúikból a darabont korszak emberei is ; hiába állnak tettre készen, leselkedve, mint a prédára éhes vad, nekik most nem jut szerep, nem jut konc. A nemzet a mérsékelt középúton áll. Nem helyezkedik a merev ellentállás álláspontjára, hanem nyugodtan hagyja, folyni az eseményeket medrükben, egész a választásokig. Akkor azonban majd megmutatja, hogy a szivekben él a lelkesedés szent tüze, hogy ereje nem fogyott el, csak pihent s minden pressió és minden pénzfecsérlés ellenére is diadalra juttatja azok zászlait, akik nem frázisokkal, de tervszerű és biztos munkássággal szolgálták az ország előhaladásának ügyét s akarták megA B A LATON VIDÉK TAHCAJA. öreg fyalász. Innen-onnan alighanem ötven éve, Hogy kijár a balatoni partra, révre Hajdú Kovács MihtUy hátija. A Icélc vízben el-ehnerül a hálója, S kora reggel kelepelő lármás gólya Munka mellett ülve látja. Bizony, bizony Ötven éve lesz már annak.. Hej a napok, hej az évek, hogy suhannak, Mint halak a tó vizében. Feleségét, gyermekét is eltemette, Beh _sok bit, baj viharzott el már felette S bedőlt a ház fala régen. Mégis, hogyha a Balaton kékes fodra Visszaveri, a nap fényét mosolyogva, Kovács Mihály nótába fog. Bus nótákat, vig nótákat amint dalol, Ki-kitekint a vén gólya szárnya alól S köré gyűlnek a sirályok. Más vidékre Kovács Mihály alig téved, Itt peregitek szép sorjába napok évek, A Balaton partja mellett. Ha van fogás, Jakab fisér eljön érte S kifizeti az árát ugy, a hogy kérte, S megvolt mindig ami kellett. Szemét szegzi tó vizére estve reggel, Mint siirögnek-lramodnak nagy sereggel Apró halak, öreg halak. A viz szinén bárány-felhőt jegenyéket Most is csak ugy megbámulja és az élet Morzsolódik, fogy ez alatt. A Balaton partját hej be sok viz mossa, A rnig egyszer bevetődik a városba, Hogy szavazzon a <balpártra.-» S ha elbuktak, nagyot dörmög, hogy már követ Igaz hitű magyar ember sohse lőhet, S busán hazamegy Diásra. Hajdú Kovács Mihálynak csak egy a vágya: Balatonnál ott legyen a siri ágya, Hol a szellők mesét szőnek. Sirály, gólya ott repüljön sirja felett, S a tóparti jegenyékről a levelek Hulljanak rá szemfedőnek. Dr. I. S• A börtön. (Vége.) III. Egy konok hitelező jelentkezett két hónap múlva, aki a takarékkönyveket pörölte, de nem is az, hanem a fia, szikár, szürke szemű felvidéki fakereskedő. Gyoroki után kérdezősködött, de a szemébe nevettek. — No, no, mondotta a fiatalember és ügyvédhez ment. Ahoz, amelyik a jó szivéről, a bőkezűségéről volt nevezetes. Vidéki parasztokat nyúzott mindig. Azok nem panaszkodtak. Néhány hét múlva » vizsgálóbíróhoz hívtál: Seregest. — G-yoroki Gézát keressük, mondotta neki a vizsgálóbíró. Sereges megmondta, hogy a barátja Amerikában él. Megadia a címét is — Messze van mondta h. bíró. — Messze, mosolygott Sereges. Két hét múlva újra hívták. Kissé rideg volt a biró, ki az első találkozásnál állandó men'egetőző mosollyal igyekezett jelezni, hogy az egész csak formalitás Ez a mosoly most eltűnt. Fontos nationálé, furcsán hangzó kérdések, sajátságos kutatás. Sereges megrettent. A jegyzőkönyvvezetés pauzái között tanakodott, mi dolog lehet ez ? Nem tudott kideríteni semmit, még Gyorokiról sem. Gyoroki csődbe