Balatonvidék, 1910 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1910-06-19 / 25. szám
XIV . évfolyam Keszthely. 1910. junius 19. 25. szám. BAL NVIDEK 1 »<>lítift^ti lietilap. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. 8 Z E R IC ESZ TŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a szerkesztőség cim é re kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre Eél évre . 10 K. — f. 5 K. — f. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 60 f 20 f Nyilttér petitsora 1 korona. A bojkott. A magyar ember izgága természete hamar Jendül fel szenvedélyes régiókba és ha egyszer nekilendült nagyon sokáig tart, amig megint megtalálja a talpa alatt a rendes, nyugalmas élet talpalattnyi földjét. A választási izgalmak végső hullámai most egy merőben szokatlan mozgalomban csendesülnek el, amelyhez hasonló csak a mi hangulatpolitikára alapított társadalmi életünkben képzelhető el. Ez a mozgalom a bojkott, amely mindazon iparosokat sújtja, akik a néppárt érdekében több-kevesebb agilitást fejtettek ki, A józanul gondolkodó ellenpártiakhoz szólok, hogy, már az Isten áldja meg őket, ne csináljanak az öt évenkint ismétlődő választási küzdelmekből Montague és Capuletti harcot, amel} r megmérgezné a mi mindennapi békés érintkezésünket. A társadalmi béke felbontása lelkiismereti kérdés, amiért valaki, valaha felelősséggel fog tartozni. A választási pártállás szabad polgári jog, amit ha a más párti magyar emberek terrorisztikus eszközzel akarnak elfojtani, a szabadságot és a magyar államéletet verik arcul Az elvek küzdelmét nem szabad a komikum tengerébe fojtani, ezt megkívánja az ellenpárt emberi önérzete. Hova lenne a világ, ha a cipő, harisnya és fehérnemű kérdésében is a pártárnyalatot vadásznánk elő? Szinte azt kellene hinnünk, hogy néppárti cipőben rossz útra térne mmden Justh-párti választó s a néppárti nadrág tudj' Isten milyen veszedelmeket rejtene magában. A bojkott különben sem befejezése a politikai elvekért folytatott harcnak. Nem pedig azért, mert befejezésnek csonka, keresztülvihetetlen : Mért akarják a Just-párti iparosokat oly kétségbeejtő fogas kérdés elé állítani, hogy vájjon elfogadhatja-e az áruért a néppártiak készpénzét? Mert a logika vashatalma teltétlenül ide tereli a kérdést.Vagy pedig a bojkott csak addig tart, a mig a néppárti polgár az eladó — ha ő a vevő, ugy az eljárási mód j egészen más? A készpénz előtt jó- j zan célszerűséggel szemet huny a tiszta függetlenségi elv ? Hát a véletlenségre nem számítunk ? HH esetleg a néppárti polgárasszonytól vásárolt tojás összekeveredik a Justh-pártí liszttel ? Milyen turóscsusza lészen abból ? Az egész zűrzavar a fogalmak helytelen ismeretéből származik. A bojkottnak nagy állami küzdelmekben van helye. Ott ahol a vevő és eladó kereskedelmi osztály ligát köt egy más nemzet ipartermelése ellen s a tervhez szükséges morális és tőke erővel is rendelkezik. Igy bojkottálták a magyar-osztrák árukat a török kikötőkben, csakhogy az a bojkott nem képviselőválasztási korteskedésekben vette eredetét! Az a Fekete tengeren volt! De hol van ide a Fekete tenger? Amikor *pedig Keszthelyen egy párt árnyalat, egy másik |párt árnyalattal szemben kezd bojkottot, ennek a jellemzésére van egy kitűnő kiszóllás — amelyet, noha ellenpárti színezettel bír — engedjek meg, hogy ide iktassak. Ez ugy hangzik, hogy « Maciit sich grojsz!» A 8 ALATON VIDÉK TAHCAJA. Színház. Junius 4-én szombaton a Sasfiók, Rostand világhiiü drámája került szilire. Ennél nehezebben előadható dráma nagyon kevés akad a világirodalomban s hogy Szalkay társulata becsülettel és sikerrel mérte össze erejét e nagy feladattal, ez, kel', hogy minden kritikát elnémítson s a közönség hálás köszönetének adjon helyet. A zsúfolt ház zajosan tüntető lelkesedése élénk bizonysága volt annak, hogy a keszthelyi színházlátogató közönség teljes mértékben tudja értékelni azt a művészi fáradságot, amit a szereplők a darab betanulására és előadására fordítottak. Ez az utolérhetetlenül magas értékű dráma azonban erősen csábit bennünket arra, hogy az abszolút tökéletes szempontjából néhány megjegyzéssel kisérjük Szalkayék Sasfiók előadásait. E sorok írója részesült abban az élvezetben, hogy a dráma címszerepét Sarah JBeinliardtól láthatta s igy Sarah és Verő Janka alakításait összehasonlítva megállapithatjn, hogy egyik som volt a másiknál egy szemernyivel sem jobb, sem rosszabb. Légióként azért, mert a szerep ép ugy nem volt Sarah, mint Verő Janka egyéniségének való. A drámai trikó szerepek ugyanis az egységes, harmonikus művészi élvezetnek örök megölői voltak és lesznek. A szombati előadásban is vágtatva kergették egymáit a következő hatások ; — az első pillanatban például megkapott Rostand egy xzellemes, választékos ötlete, valami ízelítő abból a költő.' tehetségből, ami a dráma bójának egyéni értéke ; — a másodikban magával ragadta figyelmünket egy szépen csendülő vers rész, a magyar nyelv zenéje, Ábrányi talentuma — egy pillanatra rá, már ismét az alakító sziuésznő művészi felfogása érdekelt; — ezt követte a férfi szerepet játs'ó asszony jellemző határa ; — majd később V 3ró .Tanka teljesen egyéui szokásai; — még tovább a színpadra állított alak jelleme és igy végig, uMy> hogy a Sasfiók történetének drámai levegője csak egy-egy pillanatban, néhány mozdulatban jelenhetett meg előttünk. Az ilyen — születése pillanatában már klasszikussá vált — lángész alkotta szerep méltó előadására a szerencsés szinésztuli«jdonságok olyan egyesülése kell, ami ép olyan titkaság, mint Rostand írói talentuma. Ezért nem láttunk talán sohasem tökéletes Hamlet alakítást, amely szerep külömben közeli unokatestvére a Sasfióknak. Megvagyunk győződve arról, hogy Verő Janka, ha kedve vo'na rá, nagyon figyelemreméltó készültséggel tudná eljátszani akár a Lear király címszerepét, sőt még az Othellóét is, viszont az is tény, hogy ezek az alakítások sem lennének sem Lear királyok, sem pedig Otliellók, mintahogy a Sasfiók sem volt az. Ebben a természet hibás, amely őt nőnek teremtette. Hogy a darabnak a hallgatóságra mégis oly nagy hatása volt, c. a cjráma irodalmi érdeme és eredménye annak a primőr effek'usnak, amely a szinpadról elhangzott szót százszoros súllyal ás éitékkel ruházza fel. Vasárnap este a Sári biró cimü modern népszínművet adlák elő, Az előadás nagyon jó volt Marossyt még sohasem láttuk ilyen öntudatosan felfogott édekes szerepkörben ; — nagy hibája a darabnak, hogy a legérdekesebb jellemeket csak körvonalnkban jelzi s minden cselekmény híján euyészti el az együttesben. Gyárfás Ödön kedves epizódjait nagy élénkséggel játszotta meg; Báthory, Kovács és Tom| borné részérói már megszoktuk a most is tapasztalt kitűnő alakit ásókat. Ez alkalomból még egy régebbi kedves kötelességünket kell lerónunk, amikor Feketéné szereplését különösen kiemeljük. Tőle már a Liliomban is láttunk oly elsőrendű alaki1 ást, amit akkor csak helyszűke miatt nem dicsérhettünk meg. Az ő példája is bizonyítja, hogy Szalkay társulatánál minden szerepkör méltó képviselőre talált. Hétfőn a Luxemburg grófja, kedden a Trenk báró volt a műsoron. Szerdán a Kuruzsló pompás előadásában gyönyörködtünk. Déry Béla állott a siker középpontjában, amit azért tsljes mértékben meg kellett osztania Fekete Irénnel, Kovácscsal, Tombornéval, Verő Jankával s a többiekkel mind, mert a legélesebb kritikával sem találhattunk volna senkit, aki méltatlan lett volna a szere-