Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1909-09-19 / 38. szám

XIII. évfolyam. Keszthely, 1909. szeptember 19. 38. szám. BALATONVIDÉK PolitiKai hetilap. MEGJELENIK HETENKIN.T EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a szerkesztőség citnére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre . 10 K. — f. 5 K. — f. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 50 f 20 f Nyilttér petitsora 1 korona. Szervezkedjünk... Vármegyénkben mindenütt, halljuk s látjuk, mint tömörülnek a választópolgárok egy létünk érdekébe vágó és törvényben biztositott jogunk gyakorlati keresztülvitelére. E szervezkedés zászlajára az önálló bank érvénj'esitése van felírva. E kérdés most legaktualisabb a a mi politikánkban és sokkal fontosabb is, mint a választási törvény megalkotása. Ezt a körülményt igazolja Bécs eljárása is, — mert kézzel-lábbal kapaszkodik, hogy mielőbb hozza meg képviselőházunk az erre vonatkozó törvényjavaslatot s ez által arra törekszik, — hogy kihúzván az időt, módunk s szavunk se legj'en az önálló bank feszegetéséhez, — s majd az uj választói törvény alapján összejött képviselőházban oly többséget kiván a létesítendő törvény alapján összehozni, élén egy olyan kormánnyal, amelynek programmjából az önálló bank kérdése törölve van. Fel ne üljünk ezen előre megfontolt osztrák raffinériának. Egyesüljünk ! L

pg3 ;yenek egygyé a különböző politikai árnyalatok épen az önálló bank létrehozatalában. — Ne vezessen bennünket semmi mellékgondolat. — anyagias intentiók, hanem viribus unitis akarjunk. Mert a magyarnaK mindig hibája volt a hirtelen lángolásu lelkesedés, — de mikor kivitelre került a sor, — lelohadt az, s az elérendő cél szépen feledésbe merült. Legyünk az önálló bank kérdésében dicsérendő kivételek. Nem kell ma már magyarázni senkinek, mit jelent nemzetgazdasági szempontból egy önálló magyar jegybank felállítása. Általa hiteligényeinket közvetlenül kielégíthetjük, s nem szorulunk rá az osztrák drága pénzére, közvetítésére és protekciójára, — s mentek leszünk az osztrák-magyar banknak nevezett, de ténj'leg — schwartzgelb intézet burkolt uzsorájától. Magyar jegybank, készfizetések felvétele, magyar hitelkielégités, — olcsó pénz, alacsony kamatláb. Ez kell nekünk. Nem adunk rá tíz esztendőt, ha létesül a magyar jegybank, hogy Magyarország egy iparilag gazdag állam leend. Rázzuk hát le a törvényben adott és biztosított jogunknál fogva a drága osztrák terhet ! Persze Ausztria kapaszkodik a közösséghez, mint fuldokló a szalmaszálhoz. Államiságának existentiális kérdése ez. De mit nekünk ez. Nekünk is élnünk kell, s mért gyarapodjék más ami anyagi pusztulásunkon? Ez érdemben egész megyénk politikai közönsége megmozdult és dicséret illeti a zalaegerszegi vezetőséget, hogy impulsust adott reá. Sajnos, a keszthelyi választókerület az egész dologról, mozgalomról mit sem tud. Felkérjük azéit Keszthely város országgyűlési képviselőjét, Batthányi József grófot, hogy az ">nálló bank érdekében a kerületben tartson és tartasson népgyüléseket és szervezze a választó polgárságot, hogy tartsanak ki az önálló bank felállítása mellett s a legközelebbi választás alkalmával csakis ol}

7an politikát segítsen győzelemre, amely akarja az önálló bankot. Dr. Bozzay József. A 0 A LATON VIDÉK TÁHCAJA. A sors. Eg.V ügyvéd barátomnál voltam látogatóban s javában beszélgettünk egy csomó diákkori élményről, meg jogászéletünk vidám és szomorú kalandjairól, mikor az irnok bejött jelenteni, hogy Fráter Aranka megint, itt van. — Csak hadd. legyen — mondta szinte hangosan az ügyvéd — kezd már boszantani ez a vén skatulya. Minduntalan a nyakamra jár. — Miféle Fiáter Aranka? — kérdeztem tő'e. — Csaknem az a hires, szép Fráter Aranka, akivel együtt, báloztunk, a bájos, gazdag Fráter Aranka ? — De éppen hogy az. A bájos, gazdag Fráter Aranka. Azaz, hogy csak volt bájos is, meg szép is. — A hires Fiáter Aranka? — Az, az. Ippi, érkeserüi Fráter Aranka- A Fráter Lénáit leánya. Aki után te is bomlottá!, meg én is. Érdekes történet ez. El is mondok neked felőle mindent Megírhatod. Azt tudod, hogy a büszke szépség, aki minket, is, meg másokat is keveselt, megszökött valami cseh tiszte cskével. — Nem tudom én. — Nos liát akkor hallgasd meg. Mondom, hogy megszökött. Valami rongyos, koldus legénnyel. Képzelheted Lénáit bátyánk dühét. Kitagadta a leányát és egy garast sem adott neki. A szegény cseli, csehül járt. Be kellett állania valami Írnoknak, vagy mit tudom én, miféle kis hivatalnoknak. Hanem hamar ráunt a nyomorgásra és főbe puffantotta magát. Lénáit ur, aki ezalatt különben teljesen elvette mindenét, hallani sem akart a leányáról. Azóta itt él Pesten a szerencsétlen asszony. Volt ez már minden a világon. Nevelőnő, gazdasszony, felolvasónő, bonne, házvezetőnő, kaszirnő, bolti kisasszony, társalkodónő, pénztámoknő, de sehol nem tudott megmaradni. Tudod, a Frá'er-vér ! A büszke, lusta Fráter-vér ! Azt akarta, hogy ahová ő ment el szolgálni, ott őt szolgálják ki. Mig fiatalabb volt, nőtlen öreg uraknál csak el volt egy darabig abban a reményben, hogy valamelyik majd csak elveszi, de amikor egyik sem akarta elvenni, hát szépen odébb állt miudenünneu, Igy aztán szépen, lassan kikopott minden helyről. Mikor hozzám először beállított, hat fillér volt a zsebében. Pedig hozzám már igazán a végszükség kergette. Mert bizonyára csak akkor jött, amikor már sehol sem kapott semmit. Képzelheted milyen nagyot néztem, mikor koldulni jött hozzám Fráter Aranka. Az a Fiáter Aranka, akit, — hiszen emlékezhetsz reá, hogy körülrajongtunk ! Az a Fráter Aranka, aki egyszer nekem igéit egy szuppécsárdást s azután a vacsoraual azt kérdezte tőlem, hogy igaz-e, hogy az Naponta friss csemege vaj, prágai södar, finom felvágottak és különféle sajtok. Ilj. Helbek József csemege-kereskedése Keszthelyen ezelőtt Wünsch Ferenc. Jégbehntött kőbányai palacksörök és ásványvizek.