Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1909-09-19 / 38. szám

XIII. évfolyam. Keszthely, 1909. szeptember 19. 38. szám. BALATONVIDÉK PolitiKai hetilap. MEGJELENIK HETENKIN.T EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat, hir­detési megbízásokat és reklamációkat a szerkesztőség citnére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre . 10 K. — f. 5 K. — f. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 50 f 20 f Nyilttér petitsora 1 korona. Szervezkedjünk... Vármegyénkben mindenütt, hall­juk s látjuk, mint tömörülnek a választópolgárok egy létünk érde­kébe vágó és törvényben biztositott jogunk gyakorlati keresztülvitelére. E szervezkedés zászlajára az önálló bank érvénj'esitése van felírva. E kérdés most legaktualisabb a a mi politikánkban és sokkal fon­tosabb is, mint a választási törvény megalkotása. Ezt a körülményt igazolja Bécs eljárása is, — mert kézzel-lábbal kapaszkodik, hogy mielőbb hozza meg képviselőházunk az erre vonat­kozó törvényjavaslatot s ez által arra törekszik, — hogy kihúzván az időt, módunk s szavunk se legj'en az önálló bank feszegetéséhez, — s majd az uj választói törvény alap­ján összejött képviselőházban oly többséget kiván a létesítendő tör­vény alapján összehozni, élén egy olyan kormánnyal, amelynek prog­rammjából az önálló bank kérdése törölve van. Fel ne üljünk ezen előre meg­fontolt osztrák raffinériának. Egyesüljünk ! L pg3 ;yenek egygyé a különböző politikai árnyalatok épen az önálló bank létrehozatalában. — Ne vezes­sen bennünket semmi mellékgondo­lat. — anyagias intentiók, hanem viribus unitis akarjunk. Mert a magyarnaK mindig hi­bája volt a hirtelen lángolásu lel­kesedés, — de mikor kivitelre került a sor, — lelohadt az, s az elérendő cél szépen feledésbe merült. Legyünk az önálló bank kérdé­sében dicsérendő kivételek. Nem kell ma már magyarázni senkinek, mit jelent nemzetgazda­sági szempontból egy önálló magyar jegybank felállítása. Általa hiteligényeinket közvet­lenül kielégíthetjük, s nem szoru­lunk rá az osztrák drága pénzére, közvetítésére és protekciójára, — s mentek leszünk az osztrák-magyar banknak nevezett, de ténj'leg — schwartzgelb intézet burkolt uzso­rájától. Magyar jegybank, készfizetések felvétele, magyar hitelkielégités, — olcsó pénz, alacsony kamatláb. Ez kell nekünk. Nem adunk rá tíz esztendőt, ha létesül a magyar jegybank, hogy Magyarország egy iparilag gazdag állam leend. Rázzuk hát le a törvényben adott és biztosított jogunknál fogva a drága osztrák terhet ! Persze Ausztria kapaszkodik a közösséghez, mint fuldokló a szal­maszálhoz. Államiságának existenti­ális kérdése ez. De mit nekünk ez. Nekünk is élnünk kell, s mért gyarapodjék más ami anyagi pusztulásunkon? Ez érdemben egész megyénk politikai közönsége megmozdult és dicséret illeti a zalaegerszegi vezető­séget, hogy impulsust adott reá. Sajnos, a keszthelyi választó­kerület az egész dologról, mozga­lomról mit sem tud. Felkérjük azéit Keszthely város országgyűlési kép­viselőjét, Batthányi József grófot, hogy az ">nálló bank érdekében a kerületben tartson és tartasson nép­gyüléseket és szervezze a választó polgárságot, hogy tartsanak ki az önálló bank felállítása mellett s a legközelebbi választás alkalmával csakis ol} 7an politikát segítsen győ­zelemre, amely akarja az önálló bankot. Dr. Bozzay József. A 0 A LATON VIDÉK TÁHCAJA. A sors. Eg.V ügyvéd barátomnál voltam lá­togatóban s javában beszélgettünk egy csomó diákkori élményről, meg jogászéle­tünk vidám és szomorú kalandjairól, mikor az irnok bejött jelenteni, hogy Fráter Aranka megint, itt van. — Csak hadd. legyen — mondta szinte hangosan az ügyvéd — kezd már boszantani ez a vén skatulya. Minduntalan a nyakamra jár. — Miféle Fiáter Aranka? — kérdez­tem tő'e. — Csaknem az a hires, szép Fráter Aranka, akivel együtt, báloztunk, a bájos, gazdag Fráter Aranka ? — De éppen hogy az. A bájos, gaz­dag Fráter Aranka. Azaz, hogy csak volt bájos is, meg szép is. — A hires Fiáter Aranka? — Az, az. Ippi, érkeserüi Fráter Aranka- A Fráter Lénáit leánya. Aki után te is bomlottá!, meg én is. Érdekes törté­net ez. El is mondok neked felőle min­dent Megírhatod. Azt tudod, hogy a büszke szépség, aki minket, is, meg máso­kat is keveselt, megszökött valami cseh tiszte cskével. — Nem tudom én. — Nos liát akkor hallgasd meg. Mon­dom, hogy megszökött. Valami rongyos, koldus legénnyel. Képzelheted Lénáit bá­tyánk dühét. Kitagadta a leányát és egy garast sem adott neki. A szegény cseli, csehül járt. Be kellett állania valami Ír­noknak, vagy mit tudom én, miféle kis hivatalnoknak. Hanem hamar ráunt a nyo­morgásra és főbe puffantotta magát. Lé­náit ur, aki ezalatt különben teljesen el­vette mindenét, hallani sem akart a leányá­ról. Azóta itt él Pesten a szerencsétlen asszony. Volt ez már minden a világon. Nevelőnő, gazdasszony, felolvasónő, bonne, házvezetőnő, kaszirnő, bolti kisasszony, tár­salkodónő, pénztámoknő, de sehol nem tu­dott megmaradni. Tudod, a Frá'er-vér ! A büszke, lusta Fráter-vér ! Azt akarta, hogy ahová ő ment el szolgálni, ott őt szolgál­ják ki. Mig fiatalabb volt, nőtlen öreg urak­nál csak el volt egy darabig abban a re­ményben, hogy valamelyik majd csak el­veszi, de amikor egyik sem akarta elvenni, hát szépen odébb állt miudenünneu, Igy aztán szépen, lassan kikopott minden helyről. Mikor hozzám először be­állított, hat fillér volt a zsebében. Pedig hozzám már igazán a végszükség kergette. Mert bizonyára csak akkor jött, amikor már sehol sem kapott semmit. Képzelheted milyen nagyot néztem, mikor koldulni jött hozzám Fráter Aranka. Az a Fiáter Aranka, akit, — hiszen emlé­kezhetsz reá, hogy körülrajongtunk ! Az a Fráter Aranka, aki egyszer nekem igéit egy szuppécsárdást s azután a vacsoraual azt kérdezte tőlem, hogy igaz-e, hogy az Naponta friss csemege vaj, prágai södar, finom felvágottak és különféle sajtok. Ilj. Helbek József csemege-kereskedése Keszthelyen ezelőtt Wünsch Ferenc. Jégbehntött kőbányai palacksörök és ásványvizek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom