Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1909-07-11 / 28. szám

XIII. évfolyam. Keszthely, 1909. julius II. 28. szám. BALATONVIDÉK Politikai Ixetilap. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a szerkesztőség cimére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre Fél évre . 10 K. — f. 5 K. — f. Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 50 f 20 f Nyiltt^r petitsora 1 korona. Intő szó. Fényes ünnepségek kíséretében nyitották meg néhány nappal ezelőtt a balatonparti vasutat s ez által — mint mondják — megindult a Balaton északi partjának főütőerében is az éltető vérkeringés. Talán igaz ez. Igaz lehet azért, mert azok, kik a Balaton zalai partjának szépségeiről csak hírből hallottak, vagy távolról szemlélték csak a Badacsonyt, ezrével keresik majd fel a regekoszoruzta bércek vidékét, hogy elmerengjenek azon: mi is volt a magyar régen ? Igaz lehet azért is, mert utat, módot teremt a zalai partoknak terményeik, főleg boruk értékesítésére. Igaz továbbá azért is, mert a zalai partoknak azon részeit is megnyitja az élet, a haladás előtt, amelyek eddig nagyon, de nagyon érezték a fejlődés szükségét s a gyönyörű tavon át csak nagy nehezen voltak megközelíthetők. Az az elhatározás tehát, mely létet adott a balatonparti vasútnak, áldást hoz arra a vidékre, melytől nevét vette. Ha azonban nemcsak a felszínes hatásokat szemléljük, melyek mindenünnen láthatók, hanem a dolgok mélyére bocsátkozunk, lehetetlen olyan dolgokat nem látnunk, melyek nagyon, de nagyon megérdemlenék fig}

7elmünket. Általánosan elfogadott cél az, hogy a Balatont mindenáron széppé, partjait az ország tündérkertjévé kell tennünk. Éveken át arra törekedtek mindenik parton, hogy kulturális intézmények létesítése által vonzóvá, széppé, lebilincselővé tegyék a Balaton környékét s ez által itthon marasszák azokat, kik üdülésért idegenbe hordják nálunk szerzett pénzüket, sőt még az idegeneket is idecsalogassák. Ennek az általános célnak köszöni létét nag3'jában a balatonparti vasút is. És ez a cél szép is, nemes is. Szép azért, mert egyetlen kincsünket, mely még kiaknázatlanul hever előttünk, széppé, gyönyörűvé teszi, másrészt alkalmat, módot nyújt a vidék népének vagyonosodására. Nemes azért, mert mig eddig csak arra törekedtek nálunk, hogy a vidékek áldásaiból a központokat táplálják, most a vidék népeinek jólétén is fáradoznak. Ezen célból kifolyólag nemsokára, mint egy ékes tündéikért fog virulni a Balaton környéke s középpontja lesz a nyári életnek; keresett, óhajtott üdülőhelye az országnak. Ezen cél megvalósulását azonban már csirájában fenyegeti többféle ellenség és pedig nagyon komolyan. Nálunk mindenki a haladás híve, mindenki arra törekszik, hogy minél lázasabb sietséggel tehesse meg azt az utat, mellyel mások megelőzték s ezen szélvészgyorsaságu tülekedésben nem törődik -senki a kifejtett munka alaposságával, nem gondol senki a nagy épület egyes részeinek legfinomabb kidolgozásával. Minden ki csak arra törekszik, hogy kevés, vagy semmi befektetéssel óriási hasznot húzzon, a mi befektetés pedig kell, azt viselje a köz. Ezzel azután kimondhatatlan módon megnehezítik azokat az elengedhetlen feltételeket, melyeknek létele nélkül üdülő, nyaraló telepek nem képzelhetők. Legelső sorban két nagyon fontos tényező hiánya fenyegeti a balatoni fürdők és üdülőtelepek életét. Ez a két fontos tényező pedig az olcsóság és a megfelelő egészséges lakóhelyek, illetve nálunk azoknak teljes hiánya. Nagyon Súlyosan érezzük ezt nemcsak nálunk — a Balatonpart legnagyobb városában, — hanem még a legkisebb balatonparti falucskában is. hol üdülők tartózkodni szoktak. És érezzük ezt nemcsak nyáron, mikor nálunk üdülők vannak, hanem télen és egyébbkor is és pedig azért, mert a nyári kereslet miatt magasra vert árakból nem szivesen enged senki sem. Drága az élelmiszer, mert senki sem törődik ésszerű és célszerű piaci szabályrendeletek megalkotásával, a piaci termékekkel való üzérkedés meggátlásával. Drága a lakás, mert egyszerűen nincsenek megfelelő lakások, vagy ha vannak, oly méreg drágák, hogy vétkeziK az, kiéiettük ily drágán megfizet. Ha azt akarjuk tehát, hogy ne csak látszólagos és felületes legyen az a munka, melyet egyetlen kincsünk, a Balaton szépségeinek nemcsak kiaknázására, hanem fejlesztésére is meg kell tennünk, legelőször ezen két tényezővel kell leszámolnunk. Minden áron arra kell törekednünk, hogy olcsóvá, könnyen hozzáférhetővé tegyük a, Balaton vidékének ellátására, élelmezésére szüksége cikkeket. Gondoskodnunk kell arról, hog}

r uj termelő és tenyésztőtelepek létesítése által csökkentsük azt a drágaságot, mit legnagyobbrészt az oly nagy hangon hirdetett kioilel okoz. Minden áron azon kell lennünk, hogy a piaci termékekkel és árukkal üzérkedő egyének megkevesbedjenek s ez által az olcsóság nagyobb legyen. Ha tekintetbe vesszük ugyanis azt, hogy a külföldi világfürdőkön aránylag sokkal olcsóbban és sokkal jobban szórakozhatnak azok,kiknek ezt vagyoni körülményeik megengedik. nem valóságos áldozat e minden fillér, mit üdülőink itthon elköltenek ? Ha arra gondolunk, hogy a külföld elköltött "pénzükért egészséges, szép lakóhelyet ad, nem önmaguk ellen elkövetett bün-e, ha drágán fizetik meg azokat az egészségtelen odúkat, melyeknek egészségtelen kigőzölgéseiből csak betegség, nyavalya jön rájuk üdülés helyett ? Akkor tehát, midőn az állam támogatásával uj utja nyilik meg egyedüli kincsünk hozzáférhetőségének, nag3

7on helyen való dolog az, hogy gondoskodjunk mindazon tenyezők megalkotásáról, melyek az építendő nagy mű alaposságához és Naponta friss csemegevaj, — prágai södar, finom felvágottak és különféle sajtok. — Ifj. Helbek József csemege-kereskedés*? Keszthelyen ezelőtt Wünsch Ferenc. Jégbehütött kőbányai palacksörök és ásványvizek.