Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1909-03-21 / 12. szám

BALATONVIDÉK 1909. március 21. A kezdetét tudjuk — de a vége — beláthatatlan. A történelem ítélőszéke előtt felelősek lesznek a vérontásért Szerbia és biztatója. Meg vagyunk róla győződve, hogy véreink dicsőséget szereznek Nándorfehérvárnál ismét a magyar névnek. Ott, hol egykor nagy Hnnyadink vivta kemény tusáját, ma is meg fogják tudni mutatni a magyar fiuk, hogy magyar vér csörgedez ereikben ! Ez az ország védőbástyája volt a múltban a keresztény kulturának s ma is ez a történelmi hivatás vár rá, falain meg kell törnie Nyugat hatalmi önzésének. Mert az a törpe Szerbia vak eszköz a hegemóniáért és üzleti érdekért versenyző Nyugat hatalmasságainak kezében. Ezért kell nekünk véreznünk ! Mert nemzetünk minden egyes fiának vére fáj szivünknek s igy velük vérzik a mi szivünk : DB hát a történelmi hivatás elől nem térhetünk ki. Ránk erőszakolják. Álljuk. De kemény bástya leszünk, melyen csak ugy megtörik az orosz bagaria, mint az angol gyapjas zsák villogó töre, ha szerbek forgatják is azt. Oktalan szomszédaink pedig lássák ! Felelősek lesznek Isten és a történelem előtt minden csepp kiontott vérért ! A királyvérrel beszennyezett Belgrád vezekelni fog. Nem. fürkésszük botorul a Gondviselés utait. De talán mi leszünk kezében az ostor, mellyel a seregek Ura, a királygyilkosok városát a királygyilkolás bűnéért most tartja szükségesnek megfenyíteni ! És ha a méltó bűnhődés és történelmi igazságszolgáltatás ténye befejeződött, az ártatlanul kiontott vérért nem lehetne-e Belgrád ismét Nándorfehérvár ? Büntetésül vakságáért s a királygyilkosság emlékének kiengeszteléseül. Ez lenne a legméltóbb justifikáció. És Szerbia teljesen megérett erre ! Közgyűlés előtt. (*) Vármegyéuk gazdasági egj'esülete e lió 26-án tartja rendes évi közgyűlését. Beszámol rnult évi müködéséröl s megállapítja ez évi programmját — munkatervét. Legalább mi így gondoljuk el egy vármegye gazdasági életét irányítani, vezetni és fejleszteni hivatott intézmény közgyűlését. Sajnos az elmúlt évben kevés alkalmunk volt. gazdasági egyesületünk működéséről tájékoztatni olvasóinkat Nem mintha az egyesület, nem működött volna céljának megfelelő tevékenységgel, hanem inkább azon ok miatt, mert, mint tapasztaltuk, az egyesület nem tartott, a múltban közvetlen érintkezést a sajtóval. Pedig a sajtó korában ez múlhatatlan szükségesÉppen ez okból szólaluuk fel újra most közvetlenül a közgyűlés előtt s kérjük gazdasági egyesületünk tiszteli vezetőségét, felveendő muukaprogrammjában állapítson meg megfelelő helyet a vármegyei sajtó kellő tájékoztatására is. Tegyen intézkedést oly irányban, bog}' a vármegyei sajtó az egyesület szándékairól, terveiről s működéséről értesülést nyerhessen s igy olvasóközönségét, tájékoztathassa s esetleg az egyesület, törekvéseinek megnyerhesse. Annál inkább is szükségesnek tartjuk ezt, mert. sajnos éppen a magyar gazdaosztály az, mely egy megfelelő, érdekeit, minden irányban istápoló napilapot nélkülözni kénytelen, éppen a gazdaosztály indolenciája miatt. Ha már napilap nem gondoskodik gazdáink érdekeinek védelméről, legyen rajt. a gazdasági egyesület, hogy a várineg3

Tei sajtó tehesse ezt. És a vármegyei sajtó önzetlen szolgálatai fejében viszont. számot tarthat arra, hogy az egyesület. tájékoztató felkereséseivel és közleményeivel legalább erkölcsi támogatásban részesítse Hzt. Gazdasági haladásunk, társadalmi ós szociális viszou3'aink ina fokozottabb tevékenységet rónak gazdasági egj'esületeinkre, mint valaha. A nép széles rétegeinek gazdasági tudását, ismereteit fejleszteni elsőrangú feladatuk. Mert a mai termelési és értékesítési viszonyok között népünk gazdasági tevékenysége többé már nem kielégítő. Földjének müvelése — maradi, gazdasági eszközei ósdiak, termelőképessége e szerint, sem mennyiségileg, sem minőségileg nem megfelelő s egész a csökönyössógig menő konzervativizmusában saját kárára roppant, egyoldalú. Terményeinek értékesítésében a legnagyobb mértékben tájékozatlan s magára hagyott, teljesen kiszolgáltatva a közvetítő kereskedelem túlkapásainak. Nagy, szinte beláthatatlan tér kínálkozik e szerint a nép gazdasági életét fellendíteni hivatott gazdasági egyesületeknek. C-tak bővül ez a tevékenységi t.ér, ha népünk financiális körülményeit figyeljük meg. Hitel az élete. Ez tartja beun a lelket. Nélküle mozdulni sem tud. Sőt éppeu ez az, ami egyenesen agyonnyomással fenyegeti, Földjének, szőlőjének termését az adószekrény és takarékok vertheimjei nyelik el. Megdöbbeutő módon erőt vett, rajt — a váltóláz ! Noha a pénzforgatás e mód|áról fogalma sincs, ma már nem kötvényre — váltóra dolgozik. Ennek lett, rabszolgája ! Sajnos, pénzintézeteink is túltéve, magukat minden altruisztikus célokon — a váltót tartják úgyszólván legfőbb pénz- és hitelforgalmi eszközüknek, minthogy ez hoz legtöbb jövedelmet, ! Pedig a nép gyermekei kezében éles fegyver ez. Magukat, és másokat, nem egyszer sebzik vele véresre. Hány kisgazda meut tönkre, mint jószívű kezes csak azon egy ok miatt, hogy nem is sejti a váltón szereplő kibocsátó és forgató közti óriási jogi különbséget. De most ne erről, inkább e bajnak orvoslásairól essék szó. Ennek pedig egyedüli módja népünk kioktatása ós szövetkezetekben való tömörítése. A szépen fejlődő vármegyei tejszövetkezeteink mellett szegények vagyunk hitelszövetkezetek dolgában. Pedig ezekre égető szüksége volna a gazda polgárságnak. Ezer panaszuk és pedig jogos panaszuk gazdáinknak a szőlőmivelós körül felfokozódott, kiadások miatt. Aránytalanul csekély a termés ára. Itt is csak szövetkezés, még pedig a pince szövetkezetek fokozatos terjesztése utján ban, aki nem becsülte meg az első urát, Báthory Istvánt 1 Már hogy szerette volna, amikor mint menyasszony is Wesselényi Ferencért rajongott I Mégis tehozzád ment, miért ? Csakhogy megbcsszantsa az ideálját. Arra jónak talált téged, hogy fölkeltse veled Wesselényi .Ferenc indulatját,. . . Tisztán látok én. . , És itt a saját házadban mondom : ugy vigyázz rá, Rozályi Kun István, hogy sem első nem voltál, sem utolsó nem leszel a szép asszonynál ! Mához egy esztendőre harmadik ura lesz Széchy Máriának. — És Wesselényi Ferenc lenne az ? — Nem nyugszik addig az az aszszony. A házigazda most már belesápadt. Brezte, hogy igazat beszél kegyetlen atyafia. Hisz ez a levél is ott a földön olyasmit emleget Újból rugdalni kezdte a papírlapot, aztán fölkapta, odavitte az asztalhoz, a másik darabhoz. — Olvasd, olvasd csak ! Vitéz Antalffy Gáspár betűzni kezdte a szép asszonyi irást, miközben egyre kacagott. — Hát persze, persze ! Itt a nyitja mindennek. Unatkozik a házadban. Még csak nemrég ünnepelték Erdélyben, szabadon járt-kelt, lóháton kisérte egész sereg gavallérja. Aztán megfeledkezett magáról ós hozzád láncolta az ifjúságát. Azt hitte, te majd megvéded a liirét ós helj't állsz, ha porlik jószágaiért Szép embernek is talált. Hahaha ! De most látja, milyen bolondot tett. Köznapi lelkeddel föl nem érsz hozzá. . . — Az is ott áll ? — De itt ám. Meg az, hogj

r gyámoltalan, aluszékony vagy. Ezt már nem hallgatta tovább Rozsályi Kun István. Szinte fölordított és öklével akkorát csapott a tölgyfaasztalra, hogy a nehéz alkotmány nyekkent egyet. Aztán odarohant Széchy Mária arcképéhez, rátapadt tekintete a kacér, bájos aszszony vonásaira és öklével fenyegetve kiáltozta : — Te elbizakodott, te szélcsap, te szívtelen, te gonosz asszony ! Én gyönyörűséges kinom, gyötrelmes hitvesem. Hát csak megmutatom, ki a gyámoltalan, ki az aluszékony ! Meg én ! A kapitány kíváncsian kérdezte : — Hahaha I — kacagott most már Rozsályi Kun István. Szaporán ! Nyeregbe báromszáz vitézzel ! Hazahozzuk a renitens asszonyt! — Micsoda? Fegyverrel akarod meggyőzni asszonyt, mennyire méltó vagy 6 reá ? No hát ez uj dolog, fogjunk hozzá ! II. Még aznap elindult a háromszáz vitéz, élén a férj is, meg a kapitány is Dévára. A csábos menyecske vigan élte ott világát és nem is álmodta, hogy második ura, a kire ráunt, ily érdekessé akarja magát tenni előtte. Bolond egy gondolat, hogy haddal, háborúval szerezze őt vissza magának! Sandvichek, felvágottastálak, halastálak és Giardinettok készítését elvállalom. Nagy választék finom cukorkákban, teasüteményekben és Angol Cakesekben. Különféle húskonzervek, Painek (Sandvichek felkenésóre), pástétomok, tengeri rák, pisztráng, rajnai és tengeri lazac. Ifj. Helbek József ezelőtt Wünsch Ferenc fűszer- és csemegekülünlegességek kereskedése Keszthely. Állandóan triss Prágai sődar és finom felvágottak;' bécsújhelyi, szepességi virstlik és debreczeni páros kolbász. Déligyümölcsök, laibachi káposzta ós répa, nürnbergi édes torma, znaimi vizes és ecetes ue'orkák. asztali es pecsenye borok literje 60 fillértől feljebb. - Állandóan fris$ kőbányai és kesztijelgi palackM.