Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1909-02-28 / 9. szám

2 BALATONYIDÉK 1909 február 28. kérésére az alábbi oáfolat.ot tudomásvótel végett. Megjegyzem, hogv utóbbinak igaza van, usert mint a «Tüzrend. Köz­löuy> bői is értesülhetett, Pozsony városa 2 tüzpróbát rendezett Eternit, pala és cserép lemezek kel, amelynél jó magam, a pozsonyi tisztek, 2 műegyetemi tanár, a városi főmérnök is részt vet', s melyeknél konstatáltuk, hogy az Eternit jobban áll ellen, mint. a másik kettő, vagy legalább is épen olyan jól. Előnye pedig, ho^y ja­vítások nála nem fordulnak elő. E«t kí­vántam bajtárs úrral az igazság kedvé­ért közölni, mert nem lehet helyes, hogy épen mi tűzoltók foglaljunk állást egy olosó, tartós és t.üzálió fedőanyag ellen. Bajtársi üdvözlettel Breuer Szilárd. A Vas- és Gépvásár cáfolata. Lapuuk folyó év január hó 1-i szá­mában «Eternit miut gyújtó auyag» oimü, az Eternit pala ellen irányuló közlemény je­lent meg. Ezen cikket, melyet, lapunk kö­telékébo nem tartozó egyéntől kaptunk, nyilvánosságra is hoztuk ós beható után járá-iunk következtében kény telene« vagyunk konstatálni, hogy ezen tudósítás félreveze­tésen alapszik, mivel a je zett ujságoibkbeu foglalt Eternit, elleni érvelések igaztalanok és minden alapot nélkülöznek. Több oldali kórdezősködésünkre min­denhonnan kivétel nélkül azt a választ kap­tuk, hogy az Eternit pala egy kitűnő és fe­lülmúlhatatlan gyártmány, továbbá, számta­lan esetben bebizonyosodott, hogy az Eter­nit pala sokkal nagyobb fokban volt képes a tűz behatá ának ellemállui, mint más tűzbiztosnak ismert tetöfedőanyag és e te­kintetben több hivatalosan igazolt, bizony­latok, valamint nyilatkozat áll rendelkezé­sünkre. A különösen hangsúlyozott luki tűzre voua> közöltig is sikerült meggyőződést sze­reznünk, hogy a vonatkozó hozzánk be­érkezeit értesítések helytelenek ós birto­kunkban van egy ezen ügyre vonatkozólag ugyanazon háztulajdonostól származó hi­vatalosan igazolt nyilatkozat, kinek házán a tüz kitört. Nem kíméltünk fáradságot, hogy meg­tudjuk, honnan származnak a nekünk ren­delkezésre bocsájtott adatok és megállapí­tottuk, hogy ennek ez eset ben is, mint mar többször előfordult, az Eternit-pala ellen irányuló versenytámadás volt a célja, hogy ezen, mindig nagyobb mértékben haszná­latos és igen kitűnőnek talált anyag ter­jedését meggátolják. Mintán jó hírnevű lapunkat ily ala­csony szinvou ílu érvelésekkel nem akar­juk azonosítani és a rendelkezésünkre álló okmányokból az Eternit-pala kitűnő voltá­ról, különösen pedig annak nagyfokú tüz­ellentállóságárdl, valamint arról szereztünk meggyőződést, hogy arról számtalan ható­ság minden tekintetben elismerőleg nyilat­kozik, ezért is irói kötelességünknek tart­juk azt a nyilvánosság tudomására hozni. A farsang végnapjai. A gondtalan vidámság, a kedélyes és bohó tréfák ideje lejárt. Elmúlt a farsang, ránk köszöntött a böjt, a komoly m-gbá­pás, a magunkbaszállás ideje. De mielőtt elmerülnénk böjti elmélkedéseinkbe, ves­sünk egy buosupillautást Carneval herceg uralkodásának végső napjaira, azokra a na­pokra, amelyeken a búcsúzó, jókedvében-e? avagy tán közeli kimulasft feletti elkesere­désében? nem kérdés, de ránk öntötte a vi­dámság, a kedélyesség, a csapongó jókedv bőségszaruiát,. Lássuk hát ! Febr. 21, vasárnap. A kath. legényegyesület küldte szét e napra meghívóit, amelyeken lánccal egy bekötött jótékony c»lu műkedvelő előadást jelzett. Hogy mi volt a vonzerő az egy­szerű meghívón, azt egyenlőre nem kuta­tom, de mint való tényt kell megállapita nom, hogy eredményesebben uein mentek ezét az idei farsangon meghívók. Annyi embert, oly díszes, elegáns közönséget, nem mostanában látott a Hungária nagyterme, miut amennyi és amilyen ez estén össze­jött. Képviselve volt városunk egész társa­dalma. Az aranygalléros csillogó honvéd­huszár atiilától, a feszes frakktól, az ele­gáns smokingtól lefelé egészen a famuiu som kölosöukért nafi alinillatu, lötyögő ferenc jóskájáig látható volt a férfi divat minden neme. Hát még a nők ! Toll le gyen, amelyik vállalkozik a legkülönfélébb pompás toillettek leírására. A divatos em­pire ruhák, a mélyen decoltált estélyi öl­tözékek, a különböző színű ós díszítésű csipkebluzok, mind megannyi szépséges foglalatjai voltak egy-egy élő virágnak, egy szépséges ifjú leánynak, vagy asszonynak. Csoda-e, ha ilyen társaság láttára Carneval uram ugy érezte magát, mintha uralkodása elején lett volna s pazar bőséggel árasz­t.otta a jókedvet, ? Azonban a történeti hűség kedvéért meg kell jegyeznem, hogy az altalános jó­kedv megteremtésében nem csekély része volt annak a derék műkedvelő gárdának is, amelyet Gönczi Ede fógimn. tanár fá­radtságot nem ismerő buzgalma, lankadat­lan kitartása és mesteri utmutatásai évek során oda képesítettek, hogy ma már a leg­messzebb menő kivánalomuak is meg tud­nak felelni s játékukkal igazi él vezetet sze­rezni a közönségnek. Mindmmyija otthonos már a világot jelentő deszkákon s nem egy közölük beilleue s diszére volna akárme­lyik vidéki színtársulatnak is. Ez étén Gerő Károly «Tún Borcsa* című 3 felvonásos énekes népszínművében mutatták be tudásukat s nyújtottak össz­liangu játékukkal páratlan élvezetet az egy­begyűlt Óriási közönségnek. A szereplők egytől egyig derekasan inegallták helyeiket s miudnyájukról os«k dicséret tel szólhatok. A hölgyek közül kiváló jó alakítást nyúj­tott Balogh Lujza (Szele Tercsi), ki nem­csak rutinos játékával, de tiszta csengő han­gon előadott énekszámaival is sok tapsot aratott. Utána Geiger Gizellát(özv.Gombos­né) kell felemlítenem, ki ugyancsak ottho­nosan mozgott, s nagyon hűen alakitotta ft tűzről pattant magyar asszonyt. Nagyon ügyesen játszott a címszerepben Laky Boriska, helyes -olt rövid, de hálás sze­repében Károlyi Margii (Ör/si cseléd) is, valamint parasztlány szerepeikben Kovács Irén, Török Böske, Török Mariska és Ká­rolyi Böske. A férfiak közül Gadácsi Mik­lós (Czuruk Jóska), Tolnay György (bíró), Leidl Lajos (Gombos Ferenc), Ferency Pál (Turi Gáspár), Rác József (Tornya kasz­nár) ós Kálmán Antal (ispán) járultak igen jó alakitássaikkal az est sikeréhez. Ezek kö­zül külön ki kell emelni Gadácsit, aki ügyes mókáival állandó derültségben tar­totta a közönséget. Jók voltak még ki­sebb szerepeikben KaUnyos István (kis­bíró), Damiua -^plébános), Tóth Is'ván (Boglár Marci), Filo Lajos (arató gazda), A BALATONVIDÉK TALAJA. Részletek egy könyvből. Vacaresco Helén művelt hölgy ós «lragadó szépség volt a román királyi ud­varban. Kitűnő modora, szolid élete, nyelv­ismerete, képzettsége, bájos szépsége, meg talán költői tehetsége is, elősegítették sor­sát ; magára vonta az udvar figyelmét. Erzsébet királyné, Carmen Sylva udvar­hölgye lett és sokáig élvezte a szellemes királyné nagy bizalmát. A múzsák gyakran ellátogattak Vaca­resco hölgy dolgozószobájába. A «vizite­lés» külső eredménye azon szép és köny­nyü balladák sora lett, melyeket tetszés­sel hallgatott a zép udvarhölgy ajkáról a költő királyné is. A két költői ihlettel áthatott lélek megértette egymást. Benső bizalom, majdnem barátság fűzte össze e két szellemes hölgyet. Carmen Sylva any­nyira megszerette a szép, őszinte és ifjú udvarhölgyet, hogy alig tudott nélküle rövid ideig is meglenni. Nagyon termé­szetes, hogy mindenfelé magával vitte. Vele járta be Európát. Volt tehát alkalma az udvarhölgynek meglátni a koronás fő­ket, beletekinteni, ha csak pillanatra is, a selyemfüggönyös udvari kulisszák tit­kaiba. Történt azonban, hogy a királyné ha­tártalan bizalma a szépséges udvarhölgy iránt egyszer csak megrendült. Nem tehe­tett a szép udvarhölgy erről. A trónörökös kissé bizalmasabb szemmel nézte, mint az udvari szabályok megengedik s igy a vészt érző királyi anya nem tehetett mást, mint amit tett t. i. Helént egy szép napon az udvarból elbocsátotta. Rövid időre az elbocsátás után, az udvarhölgy egy érdekes könyvet irt, mely «Királyok és királynők» hangzatos cim alatt hagyta el a sajtót. Erzsébettel való nagy utazásainak tapasztalatai, észlelései, finom jellemzések, beszélgetések, királyok hű ecsetelése és egy kis kulissza mögötti, a nagy világ előtt ismeretlen dolgok világgá bocsátása, képezik könyve velejét. Jii könyvnek néhány kivonatát óhaj­tom megismertetni. Röviden csak annyit, amennyi mindenkit érdekelhet. Lássuk azon részét mely Szerbiá­nak, a sok viszály hazájának van szen­telve. Talán ennek a mai felfordult hely­zetnek nyomait uralkodóiban és a népben már előbb is megtaláljuk. A szerencsétlen Sándor király és Drága tragikus életóból pedig egy fénysugár nem árt meg az egészséges szemnek. Milán. Nyílt, nem álnok egyéniség, olyan mint II. Vilmos császár, de nem annyira szimpatikus, Milán, a szerb exkirály. Gyak­ran találkoztam vele. Utoljára Karlslad­ban beszélgettünk, pár hónappal halála előtt. Tea mellett ültünk. Milán érdekkel beszélt az irodalomról, különösen a köl­tészetről. Vége felé a politikát is szóba hozta. Panaszkodott a nehéz helyzetre, mely­ben egy uralkodó van. A királynak — mondá az exkirály Sandvichek, felvágottastálak, halastálak és Giardinettok készítését elvállalom. Nagy választék finom cukorkákban, tea­süteményekben és Angol Cakesekben. Különféle húskonzervek, Painek (Sand­vichek felkenésére), pástétomok, tengeri rák, pisztinn", rajnai és tengeri lazac. I í j. I1 clbek József ezelőtt Wiinsch Ferenc fűszer- és csemegekulönlegességek kereskedése Keszthely. Állandóan friss Prágai sódar ós finom fel­vágottak; bécsújhelyi, szepességi virstlik és debreczeni páros kolbász. Déligyümöl­csök, laibachi káposzta és répa, nürnbergi édes torma, znaimi vizes és ecetes ugorkák. Asztali és pecsenye borok literje 60 fillértől feljebb. - Állandóan friss kőbángai és kesztjjelgi palackWt

Next

/
Oldalképek
Tartalom