Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1909-04-04 / 14. szám

2 BALATONVIDÉK 1909. április 11 . annak parancsaitól eltántorodni. Mi­vel pedig tudjak, hogy akkor, mi­kor ök martalékai lettek az isten­telen hatalom őrjöngő dühének, nem buktak el, hanem életükkel beiga­zolták, hogy szeretik Istenüket és egymást, kinhalálukkal pedig meg­pecsételték az Üdvözítő akaratát, nekünk sem szabad csüggednünk, hanem meg kell róla győződve len­nünk, hogy nemes célunk elérésé­ben folytatott küzdelmünk előbb­•utóbb diadalra vezet. Ezen meggyőződéssel s nemes célunk diadalra jutásának biztos re­ményében, felemelt homlokkal, bát­ran lépünk ismét olvasóink elé. El­tökélt akaratunk, hogy mindig és mindenben csak a jót, szépet és ne­meset szolgálva nem adunk alkal­mat senkinek arra, hogy igaz ügyünk­ben gáncsolódjék, hogy jogos érde­keink megvédelmezése miatt elle­nünk bárki is felszólalhasson. Azt akarjuk, hog}^ megadva mindenki­nek a magáét s tanulva az eddigi áldatlan viszályokon, békességben szolgáljuk nemes célunkat s azt minden körülmények közt megal­kuvás nélkül, önzetlenül diadalra vigyük. Meg vagyunk arról győ­ződve, hogy az a közönség, mely eddig is rokonszenvvel kisérte tö­rekvéseink nemes irányát, a minket ért válságok tudatában sem hagy bennünket küzdelmünkben magunk­ra, hanem célunk elérésében ben­nünket támogatva, segítségünkre lesz az igaz és becsületes ügy szol­gálatában. Virágvasárnapján ezzel az el­tökélt szándékkal s ezzel a biztos reménnyel lépünk újra olvasóink elé s ha sikerül megnyernünk azok vonzalmát, kik eddig bennünket fá­radságos munkánkban segítettek, biztosak vagyunk, hogy harcaink eredménye csak az áldásos együtt­működés és egyetértés lehet, mellyel előkészíthetjük vallásos és szellemi életünknek jelenlegi halálos nyava­lyáiból való feltámadását. Kétszery Géza. A keszthelyi mnnkággimnázium. Öt liónapi szakadatlan munka után márc. 29-én szűnt meg az előadás a hely­beli munkásgimnáziumi tanfolyamon. Se a tanfolyam megnyitását, se bezárását nem kisórte semmi hűhó, semmi görögtűz, semmi parádé. Nem volt itt se fővédnök, se védnök, se diszelnök, hanem igenis voltak kötelességük tudatától teljesen át­hatott tanárok, voltak lelkes, mindvégig kitartó lanitványoK. Volt hetenkint 5 óra, nem számítva az> analfabéták naponkinti egy óráját. Az előadások szombat és va­sárnap kivételével mindennap este 7-kor kezdődtek. A tanfolyamon megvolt mindaz, amire egy modern és liazafiasan gondolkodó iparosnak szüksége van. A hallgatók meg­ismerkedtek a magyar helyesírás alapel­veivel, a magyar hangtan legfontosabb tör­vényeivel, a legéletbevágóbb polgári ügy­iratok szerkesztésével és kellékeivel, Ma­gyarország történelmének legtanulságo­sabb korszakaival ; alapos tájékozást nyer­tek a gazdasági földrajz körében, meg­tanulták a négy alapműveletet közönséges és tört számokkal, sőt magasabb számtani feladványokkal is foglalkoztak. A direkt módszerű német órákon a német beszél­getésben is nagy haladást tettek. A munkásgimnáziumi tanfolyam cson­ka lett volna, ha a tantárgyak között nem talált volna helyet a szövetkezetek fontosságának fejtegető ismertetése. Azon­ban a gimn. lelkes ós igazán modern szel­lemű igazgatója erről sem feledkezett meg. Ezt az életbevágó kérdést a szövetkezetek buzgó apostola, Gaál József, tárgyalta az­zal a szakavatottsággal, amelj'et hosszú gyakorlattal s igazán önzetlen munkás­sággal szerzett meg a kisgazdák és ipa­rosok támogatására, istápolására. A dolog historikumához tartozik an­nak a megemlítése is, hogy főgimnáziu­munk tanárai erre a nemzetnevelő, fontos kulturális munkára minden felsőbb intés, vagy beavatkozás nélkül tisztán és egye­dül saját lelkes elhatározásukból vállal­koztak, mert meg voltak győződve, hogy nekik mindenütt ott kell lenniök, hol a nemzeti eszme, nemzeti érzés, nomzeti művelődés erősítéséről, mélyítéséről, ter­jesztéséről van szó. A. hallgatóság is lelkes volt. Akiket egyéb halaszthatatlan munkájuk vagy tá­vollétük nem gátolt, azok lelkesen kitar­tottak. E tekintetben a legnagyobb di­cséret illeti meg az Ipartestület ügybuzgó elnökét, Szalay Ignácot, ki a jó példa­adás kedvéért a heti két óráról, melyekre vállalkozott, egyetlen alkalommal sem maradt el, pedig egy fia ugyanebben a fő­gimnáziumban jó néhány éve tett jó si­kerrel érettségit, két kis fia pedig éppen ebben az évben ismerkedik meg először a latin nyelv szépségeivel. Bár lelkes példá­ját több önálló iparos is követné. A tanfotyam tanárai voltak : Berkes Ottó igazgató, Yutskits György dr., Gaál József, Lakatos Vince dr., Pap László dr., éa Molnár Szaniszló tanárok. Egy akaraton. tHal.vanhárom vármegyében vau jegy­ző egyesület. Ha ez a hatvauhárom egye­sülét megfelel alapszabályszerü hivatásá­nak, ha minden jegyző szorgalmas látoga­tója és munkása lesz a maga vármegyei egyesületének, ha minden kérdésben, le­gyen az politikai, vármegyei, társadalmi vonatkozású, egyöntetűen képesek fellépni, ha ilyenkor a kisebbség alárendeli akaratát a többség akaratinak : az eredmény nem marad el. Ha minden jegyző eleget, tese testületi kötelességének : nem lesz szüksé­günk arra, hogy a politikai pártkörök aj­taján bebocs-lttatásért könyörögjünk; a párt­körök ós más társadalmi tényezők keresnek fel benuünket és kérik támogatásunkat,. A helyzet ura mindig az, aki ad, nem az, aki koldul.» Ezeket a szavakat olvastuk a «Köz­ségi Közlöny» legutóbbi számának vezér­cikkében egy jegyző tollából, mely arra hivja fel a községek élén álló jeg3 ;zóket, A BALATON VIDÉK TÁU (IÁJA. Hungary of to-day. — (A. mai Magyarország.) — Egy 415 oldalas, elegánsan kiállított angol könyv van előttem, mely Percy Alden, M. P. kiadásában Londonban je­lent meg 1909-ben. Az egyes cikkeket csupa magas ál­lású férfiak irták. Percy Alden érdekes bevezetésében megemlíti, hogy Magyar­országot illetőleg temérdek sok téves ál­lítással és véleménnyel találkozni. Nem tudják, vagy nem akarják tudni a nagy külföldi nemzetek, hogy Magyarország nem egy része Ausztriának, hanem függet­len királyság, hogy Ferenc József, Ausztria császára, de Magyarországnak apostoli ki­rálya. Hangsúlyozza és pedig igen helye­sen, hogy hazánk csak a 67-ki kiegyezés óta haladhat rohamosabb léptekkel és csak azóta foglalkozhatik behatóbban saját bel­ügyeivel, a munkásosztály helyzetének fo­kozatos javításával. Mégis pl. a gyermekvédelem tekin­tetében Magyarország előbbre van a nagy külföldi államoknál. Kiemeli hazánk gyó­gyító fürdőit (sajnos, a Balatonról egy szót se szól), felhívja a figyelmet festői vidékeire (Magas Tátra, Erdély, Vaskapu.) Dicséri a magyar vendégszeretetet s azt kívánja, hogy könyve mentül több ide­gent csalogasson ebbe a történelmileg és földrajzilag igen érdekes országba, mely a tanulmányozónak ós utasnak egyaránt sok érdekességgel kínálkozik. Vargha Gyula a magyar népet., ipart és pénzügyet ismerteti. Engem, mint ba­latonvidóki embert ez ismertetésben az érdekelt első sorban, mit szól a költői lelkű Vargha Gyula a mi szépséges Ba­latonunkról meg vidékéről ? A mű 17-ik és 47 ik lapjain mindössze 21 sort szen­tel a szerző hazánk e drága kincsének. Az angolul értők kedvéért leirom szóról­szóra. Ebből azt is láthatjuk, hogyan ! «The former (laké) occupies an area of 690 square kilometres and stretches 76 kilomecres in length, from N. E. to S. W. Its banks are flanked by watering places : and from the hills surrounding it ricli vineyards smile down upou us. On the very edge of Laké Balaton rises the huge basalt coue of Mount Badacsony, which produces excellent wine : while in the back-ground other cones, which are alsó the outcome of volcanic forces, may be seen, each of them crowned with ruins of a castle.» És «We have spoken in generál outlines of the watering-places skirting the banks of Laké Balaton, the so-called «Hungarian Sea.» Of these the most famous are Balatonfüred, Siófok, and Balatonföldvár; but the other places too arc developing rapidly aud making re­markable progress. To-day there arc 18 Francia és belföldi Parfümök üvegekben és kimérve. = Csinos Iiuna oíi ajándékok = kaphatók Ifj. Jielbek József csemege-kei^kedégében, ^egzthehjen. A húsvéti ünnepekre ajánlok KRISIS • »I Í V« ; VI «•»<>• ),VltOIvVI 1 •—6 kgr. nagyságban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom