Balatonvidék, 1909 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1909-04-04 / 14. szám

1909. április 11. BALATONVIDÉK 107. hogy ébredjenek tudatára a szoros tömörülés által «lőidózhető hatalmuknak és erélyesen, egyöntetűen folyjanak be mindazon ügyek irányításában és létrehozásában, melyek nekik és községeiknek, nemkülönben pedig az egész országnak életében tényező szerepet jelenthetnek. a. oikk a magyar betegségre, a pártoskodásra, az egyéni vélemények által való széttagolódásra vezeti vissza mindazon hátrányokat és hiányokat, melyek érezhetők. Nem azért vettük fel azonban a kérdés fonalát, hogy ebből kiindulva, újból hangoztassuk a minden téren érezhető ezéttagolódásnak hátrányait, az egy akaratnak nagy súlyát, hisz ezt mindenki tudja, mindenki érzi és mégis az emberi szenvedély bekötött szeme soha nem tud megnyugodni a többség óhajában, hanem mindig széthúzást teremt, mert ez olyan emberi gj'engeség, ami alól csakugyan kevés kivételt lehet nagyitó üveggel felfedezni. Azt keressük mindig, ami szétválaszt bennünket, és nem azt. ami összetart. Áuide a fonalat, felvettük azért, hogy az összetartásból származható egy nagyon fontos lényre felhívjuk a figyelmet a jegyzőkkel kapcsolatban, amit a nevezett cikk is érint. Ez pedig az, hogy a vármegyei törvényhatóság tagjai közül egyetlen egy jegyzőnek sem volna szabad hiányoznia, mert a vármegye ügyes-bajos dolgait legelső he lyen a jegyzők ismerik. Azok tudják, hogy hol fáj, mi fáj, azok tudják, hogy mit lehet, mit szabad. A községek jegyzői ezt nagyon könnyen elérhetik. Csak az egész országbau össze kell fogniok és nyert ügyük van nekik, de velük együtt a községeknek is. Ámde addig, mig egyetlen vármegyében élő jegyzők sem akarnak egy akaraton lenni, addig hiába a jóakarat. Óriási tüz Veszprémben. Homokban a szeminárium és a ferenciek temploma. — A <Balatonvidék> telefonértesülése. — Veszprém, ápr. 3. Pénteken este Veszprémben, a püspökvár északi részén épült szeminárium eddig ki nem deritect okból kigyuladt s a tető fazsindelyén fölcsapó lángok hihetetlen gyorsasággal futották végig az óriási épület tetőzetét. Az erős bakonyi szél a föltörő lángnyelveket átcsapta a közvetlenül szomszédos kanonoki palotákra s néhány perc alatt az egész vár egy dühöngő vulkánhoz hasonlított, melynek nehéz, fojtó füstje ráfeküdt az egész városra. A város lakosságán óriási pánik vett erőt. A dühöngő orkán még inkább fokozta a rémületet. A kitűnően képzett tűzoltóság kilencven embere és két század katonaság azonnal megjelent a tüz színhelyén, de a váron végigvezető szük utca és a benne gomolygó füsttenger miatt osak nagy nehezen tudták megközelíteni a lángokban álló emeletes épületeket. A félelmes szélvihar hatalmas tüzei'óvákat, csapkodott le a vár uyugoti aljában végighúzódó Hosszuutca épületeire s a megfeszített védekezés dacára is nyolc épület, köztük két. emeletes ház lett a tüz martalékává. Fenn a váiban teljesen leégett a kétemeletes ősrégi szeminárium, a szent Ferenc-rendü szerzetesek kolostora és csak a nem régen restaurált templomuk, melynek harangjait a rettenetes hőség megolvasztotta ; továbbá öt egyemeletes kanonoki palota. A kár hozzávetőleges számítás szerint mintegy 400,000 korona. A tüz terjedését, mint telefonon jelentik, sikerült a ttizolióságnwk emberfeletti munka árán lokalizálni, de a tűzoltók még mindig munkában vannak, mert, a szél által élesztett lángok föl fölcsapnak a halomra szórt gerendák közül. Szerencsére emberéletben nem esett kár, de oltás közben többen leestek a lángokban álló épületekről és súlyos sérülésekkel szállították őket a tűzvész helyéről lakásaikra. Slőfizetési feltyrás. Gt negyeiét? elmultáról tisztelettel férjül* ólrasóinkat, fyogp az előfizetést megújítani és esetleges hátralékaikat beküldeni mielőbb sziüeskedjenekHÍRE K. — Személyi hir. Kopacseli Boér Sándor alezredes ezredparancsnok a héten a helybeli kon védhuszár-osztály felett szemlét tartott s a tapasztallak felett teljes megelégedését nyilvánította. — A nagyheti ájtatosságok sorrendje: Virágvasárnap 9 órakor bárkaszentelés ós ünnepélyes istentisztelet, mely alatta keszthelyi ének- és zenekedvelők egyesülete a Passiót és Eckhardt Antal «C> miséjét adja elő. Nagycsütörtökön 9 órakor ünnepélyes istentisztelet. Oltárbontás. Délután 6 órakor Lamenthtio. I. Lamentatio, énekli Dombny Sándor. Stabat mater, Rossinitól, énekli a keszthelyi ének- és zenekedvelök egyesülete. Cujus animam. Air-Rossinitől, énekli Kapelláro Gottlieb. Coro et Recitativo (Eja mater, fons amoris) énekli a keszthelyi ének- ós zenekedvelők egyesülete. II. Lamentatio, énekli Párkányi Ilonka. Quatuor (Sancta mater) Rossinitől, éneklik: Eckhardt Vilma, Párkányi Margit, Kapelláro Gottlieb és Eckhardt Antal. III. Lamentatio, énekli a keszthelyi ének- és zenekedvelők egyesülete. Nagypénteken 9 órakor csonka mise. Mise ntán szent beszéd, tartja Berkenyés István. A mise alatt Popule meus, Vexilla regis Eckhardt Antaltól és a Passiót énekli a keszthelyi énekes zonekedvelők egyesülete. Délután 6 órakor szentségeltétel, litánia és Lamentatio. Énekli az elsőt Berkenyés István. Cavatina (Fac, ut portem Christi mortem) Rossinitől, énekli Párkányi Margit. II Lamentatio, énekli Kapelláro Gottlieb Quatuor (Quando corpus) Rossinitől, énekli Eckhardt. Vilma, Párkányi Margit, Kapelláro Gottlieb és Eckhardt Antal. III. Lamentatio, énekli Eckhardt Antal. Nagyszombaton reggel 6 órakor szentségkitétel. 8 órakor tüz- és vizszentelés. 9 órakor szentmise ünnepélyes Glóriával. Délután 6 órakor feltámadási körmenet. A szt. ünnepek alatt első ünnepen 9 órakor, második ünnepen 11 órakor a szentmise alatt, «Missa solemnis»-t Saylertől és «Haec Dies» t Höltzltől, énekli a keszthelyi ének- és zenekedvelők egyesülete. — Szerkesztőváltozás. Lapunk felelős szerkesztését a mai számtól Bozzay József dr. helybeli ügyvéd vette át. — Zarándoklat Rómába. A budapesti Rákóczi collegium a nagyhéten zarándoklatot vezet Rómába. Városunkból Berkes Ottó főgin-n. igazgató, Láng Emil, Gergye Ipoly főgimn. tanárok és KrizmaniC'i Péter hitoktató vesznek részt a zarándoklatban. -watering-places on the banks of the Balaton. » Azt dicsérettel kell kiemelnünk, hogy a cikkben közölt két balatoni kép igazán művészi kivitelű. Az egyik a Siót mutatja be, a másik pedig a balatoni fürdőzést. Mind a kettő Erdélyi fotográfiája. Az igazság kedvéért meg kell jegyeznem, hogy a XIX. sz. második felében a bires Brigiit, született angol létére százszor körülményesebben, kimerítőbben, színesebben irta le a Balatont és mosolygó szép vidékét s nem sajnálta megjegyezni azt sem, hogy a vidék romantikus várai abban a hires Kisfaludy Sándorban igazán hivatott énekesre találtak. Egyébiránt a 270-ik lapon, György Endrének hazánk földmivelósügyét ismertető cikke keretében még egy balatonvidéki képpel találkozunk, mely egy sertéscsordát ábrázol a Balaton partján. Talán felesleges még csak megemlíteni is, hogy a Balaton mellett ennél különb jelenetre is felhívhatták volna Erdélyi mester figyelmét. A Balaton nem szorul arra, hogy a partjain tuikáló disznócsordát mutassák be a nagy világnak, hiszen akad itt más ábrázolni való is bőven. Ott van az Alföld ! Mutatták volna be annak a hires gulyáit, méneseit ! . Vargha Gyula még egy cikkel szerepel a könj'vben. A közép- és felsőiskolákat ismerteti, meglehetősen hézagosan. Pázmány nagyszombati egyetemét meg sem említi, pedig itt inkább helyén lett volna, mint Beöthynek a magyar irodalmat ismertető cikkében. Beöthy ismertetése (17 levélen) természetesen csak irodalmunk legkiemelkedőbb mozzanataira terjed ki s mégis hű és találó képet rajzol. A 847. lapon mégis súlyos hibát találtam. Ahol a XVIII. század végének Íróiról szól, azt mondja az angol könyv : «Two distinguished poets flourished at this time : Michael Vitéz of Csokona (1), a student of Debrecen, and Alexander Kisfaludy. The former was a son of noble family and an officer of the army. . . The scene of his inspiration was the neigbourhood of the ruined castles on the hills beside Laké Balaton. etc.» Látni való, hogy amit az elsőről mond, az a másodikra illik. De ez bizonyára annak a hibája, aki a művet angolra fordította. Vörösmartyról, az átalakulás korának legnagyobb költőjéről Beöthy alig szól, mig a szintén nagy, de Vörösmartynál sokkal kisebb Tompáról majdnem egy oldalon át beszól. Ez legenyhébben mondva : iszonya aránytalanság. A magyar alkotmány mibenlétét s az elemi oktatást nagy miniszterünk, Apponyi Albert, gr. vázolja azzal a világossággal és ékesszólással, mely csak az ő tulajdona. Rendkívül érdekes még Wekerle'S. minisztereluök cikke az adóreformról, Kossuthó az ipart örvényről, Güutheré az igazságszolgáltatásról, György Endréé a földmivelésügyről. A magyar zene fejlődéséről Káldy Gyula festett igen szines képet, Michael Geosztanyi (!) pedig Horvátország, Szlavónia és Dalmácia pol. helyzetéről irt magvas értekezést. A gyönyörű munkát számos kép disziti, melyek a tartalom megelevenitésé • hez nagyban hozzájárulnak. A magyar tárgyú képek kevés kivétellel Erdélyi és Divald műtermét dicsérik. A nemzeti kormány e hatalmas angol könyvvel ércnél maradandóbb emléket emelt eddigi működésének. Adja Isten, hogy a művelt külföldi nemzetek valahára okuljanak belőle. Bizony már nagyon itt volna az ideje ! Lakatos Vince dr. Cegszebb ^uspéíi l^épes-let>ekzőlapol^ rtagv választékban ^ap^ató^ Sujánszl^ József kön^Wes^ecléséberi Keszf^elven.