Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 27-51. szám)
1908-09-06 / 36. szám
2 B A L ATONVIDÉK 1908. szeptember 6. verdesésnél ós üres szalmacséplósnél s igazán ugy fest, mintha csakugyan «a nyári témaliiány miatt iródott» volna. Ez a cikk azt az ezerszer elcsépelt szemrehányást kesergi el ezeregyedszer, hogy a középiskola nem nevel. De, hogy mért nem nevel, mért nem nevelhet ugy, mint kivánatos volna s mily eszközök volnának alkalmazandók, hogy e fontos ügyben nagyobb eredményt érjünk el, azzal bölcsen adós marad. A kérdést egy lépéssel sem viszi előbbre ! Persze, ha a dolgot elfogulatlanul vizsgálná, talán az a közönség, az a társadalom is a vádlottak padjára kerülne, mely a cikkíró cikkeiben most mint helyeslő, tapsoló kar szerepel. A második cikk, melynek a t. Anonymus ur ezt a hangzatos cimet adta : «A gimnázium a vádlottak padján*, mintha mondana valamit. Az üres vádaskodásban és fonák következtetésben pedig szinte páratlanul áll. Elsőben is az érettségi vizsgálatba kapaszkodik bele. Szerinte «mindenekelőtt a legroszszabb benyomást teszi, hogy a tanulók annyira félnek töle.> Nos, ez az érv igen gyenge ! Ha igaz volna is, pedig nem az, hogy a tanulók a clegnehezebb vizsgálatokon» sem félnek ugy, mint az érettségin, ez még nem mutatja a gimnázium csődjét, hanem igenis azt, hogy a serdülő ifjúnak az, érettségin igen nagy anyaggal kell megküzdenie. Aztán minek ez az álhumanizmus ? Hát vájjon jobb volna, ha azt mondhatnák az érettségire : gyerekjáték ? Nem a tisztelt cikkiró volna-e az első. aki a gimnáziumot okozná, hogy hivatását nem veszi komolyan ? Hát, kérdem, az élet más komoly lépései el lehetnek-e félelem nélkül ? Nem fél-e az üzletet nyitó uj mesterember ? A kereskedő, a gyáralapitó, a földbirtokos, a képviselőjelölt, szóval mindenki, aki élethivatását komolyan fogja fel ? Hát a t. cikkiró nem félt, mikor ezeket a meglehetősen vázlatszerű cikkeket világgá bocsátotta? Minő furcsa érvelés az, hogy a jogászok egészen beletörődtek a bukásba és semmit sem félnek tőle ? Hát ebből talán a jogi oktatás kiválóságát akarja kihámozni ? Én megmondom, miért nem fél sok jogász a bukástól? Azért, mert a kötelességteljesités tudatát vagy érzetét, melyet a gimnázium nagynehezen beléjük nevelt, a budapesti élet kiöli belőlük. Különben az sem igaz, hogy a jogászok nem félnek a bukástól. Aki lelkiismeretesen készül, éppen az fél legjobban. Ez az igazság, melyet minden komoly ember tapasztalt magán is. Hogy némely diák a gimnázium nyolc osztályában nem tanul meg tanulni, hogy csak magol s igy az érettségi kínszenvedés lesz neki, az igaz, de ennek sem mindig az iskola az oka, hanem a tanuló tehetetlensége és az, hogy a szülök olyanokat is a gimnáziumba kényszerítenek, akik oda egyáltalán nem valók. Az az állítás aztán éppen nem áll közel az igazsághoz, hogy a tanulók a felsőbb osztályokban vesztik el kedvüket. Aki ezt állítja, az soha sem vezetett nag} robb tanulókat, vagy ha igen, akkor rosszul vezette őket. Éppen ellenkezőleg. Az alsó osztályok gyenge tanulója sokszor a felső osztályokban bámulatos haladást tanúsít. Esze kinyilik, szorgalma megacélozódik s nem egyA BALATONVIDÉK ÍAHCAJA^ íltaradj velem. J^ szemed tiszta, a leljed ragyog Ss minden sófiajtásod szerelein, Melletted tisztító tüz eget engem, DDZaradj vetem. elitélni, mint a többit, J\ÁÍ{§e[ összehozott balvégzetem Os csa^ effar Jrzem igazán, Rogy *(De DSÍi vagy nejein. ^Próbálom magam meggyőzni, 3£ogq nincs Hitem s szeretni nem tudoí{ & minden csepp vérem felfázadva zengi '• *(5ied vagyof[\ föied vagyoí\, tied a^aro^ lenni. <Ss^üdjön ellenün§ bár száz pofot, Csa^ érts meg engem, csa^ szeressél engem, ^Boldogabb párra nem telsz seRol. —r. A Földközi tenger mellől. VI. Mikor a ]ó öreg «Mátyás Király» estefelé elhagyta Palermo kikötőjét s a pompás fekvésű város palotái szemem előtt egyre halaványabbak lettek, ugy éreztem magamat, mint mikor a legjobb barátunktól bucsuzunk. Hisz a derült egű Szieiliában annyi kedves napot töltöttem ! Vagy két óra folyásig látszottak még a tengerpart villamos lámpái s aztán átvette birodalmát a sötét éjszaka. A hold vörösen kelt fel a tengerből, tudtam, mi lesz ennek a vége. Ha valahol, a tengeren igaz az a régi latin közmondás : Paliida luna szer a jeles tanulókkal egy sorba kerül. Mint mindenki, aki a gimnáziumot támadja, a cikkíró is a latin nyelvre haragszik legjobban. A latin nyelv tanításában látja a legnagyobb eredménytelenséget.. Sőt tagadja észfejlesztő hatását is. <Micsoda babona hiteti el velünk — úgymond — hogy ennek a tanulásnak van észfejlesztő, nevelő hatása ? Mikor ? A jövőben ? Lehetetlen, hiszen a legtöbben ugy elfelejtik a latint, kéjjel, mintha soha sem tudták volna, A múltban ? Ez az, amit bizonyítani kellene.» Itt elismeri, hogy valamikor mégis csak tudták s kevéssel utóbb azt állítja, hogy «a végén nem tudnak se nyelvet, se szellemet !» Sajnálatos bukdácsolása ez az itélő képességnek. Természetes dolog, hogy a latin nyelv tanulásának észfejlesztő, nevelő hatását nem lehet literrel vagy kilogrammal megmérni, de ugyan melyik tantárgyét lehet ? Tagadni igen könnyű dolog é amit a cikkiró elvitat a latintól, azt elvitathatja a számtantól, a fizikától stb. Tessék bizonyitaní. Nem a múltban vagy a jövőben kutassa a latin nyelv észfejlesztő hatását, hanem vegye észre a tanuló lelkivilágának, szellemi erejének folytonos fejlődésében, ítélő, megfigyelő képességének növekedésében, a. latin nyelvnek, mint többé nem fejlődő,nem változó kész remekműnek szigorú törvényszerűségében igen is megvan az az észfejlesztő erő, melyet pl. a modern nyelvekben hiába keresünk. Egyben igazat adok a cikkiró" nak. A latin nyelvet jól kell tanitani, akkor aztán nem távozunk na.ppluit, rubieunda fiat, alba serenat. A sápadt hold esőt ho/-, a vörös szelet, a ragyogó csendes időt. Csodálom, hogy a régi görögök és rómaiak fantáziája nem holdfejjel ruházta fel Aeolust, a szelek istenét ! Tehát a mérges, vörös arcú hold gúnyosan bámészkodott le a tenger sima tükrére. Vigyorgásából megértettem, hogy nemsokára következik a haddelhadd! S mig az a vörös, test nélküli fej gőgös kényelemmel bukdácsolt a felhők aranyos fodrai közt, a fedélzeten támadt sürgésforgás mutatta, hogy Aeolus oldalba döfte Aeolia sziget hegységét s a szelek lettek a végteleu víztömeg korlátlan urai. A fedélzet felett kifeszített ponyvák pattognak, a sodronykötelek sirnak-rinak, a hajó propellerje többet üti a levegőt, mint a vizet, ennek aztán az a következménye, hogy az egész hajótest ugy összerázkódik, mintha a harmadnapos hideg lelné. Persze az utasok ide-oda támolyognak Berger Alfréd fogmüvész fogorvosi intézete ™«r»i T Fogtömések : cement-, porcellán-, amalgam- és aranyból. Fogak és fogsorok mesteri kivitelben. Szájpadlás nélküli fogak, aranykoronák, hídmunkák és minden e szakmába vágó dolgok készítése. Javítások 3 óra alatt készülnek el. Villany«rőre berendezve. Junius 25-től kezdve augusztus hó végéig terjedő működését megkezdte. — Fogadó órák d. e. 9—12 és d. u. 2—5 óráig Erzsébet királyné-utca 29. a Schleiffer-íéle villában.
