Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1908-05-17 / 20. szám

XII. évfolyam. Keszthely, 1908. május 17. 20. szám. BALATO DEK 1 N>lilikai hetilap. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat, hir­detési megbízásokat és reklamációkat a szerkesztőség cimére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre . 10 K. — 5 K. — Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 50 f 20 f. Nyilttér petitsora 1 korona. A rendőrség államosítása. (*) Mind a budapesti államrend­őrség, mind a csendőrség, mintain­tézmények. Igaz, liogy rengeteg pén­zébe kerülnek az államnak, de azért aztán meg is felelnek hivatásuknak. Különösen a csendőrség az, mely el­ismerést érdemel. Tudjuk mindnyá­jan, milyen nehéz a csendőrségi szol­gálat, mennyi fáradsággal, önfelál­dozással jár, a fegyelemnek és pon­tosságnak milyen nagy mértéke kell hozzá, hogy a csendőr a szolgálatát teljesiteni képes legyen. A dánosí bünpör kitűnő bizonysága annak, hogy csendőreink a hozzáértés és iskolázottság dolgában a hivatás magaslatán állanak. A bizonyíté­koknak olyan logikus tömegét gyűj­tötték össze az agyafúrt cigányha­ramiák ellen, oly okos tervszerűség­gel nyomoztak, hogy kiderítették annak a rettenetes bűnténynek min­den egyes fázisát. Mivé lenne a köz­rend, a vagyonbiztonság: a szoci­álista, vagy a nemzetiségi izgatások folytán állandóan lázban tartott vi­dékeken, ha a csendőrség nem tel­jesítené oly tökéletesen hivatását ? Elég szomorú, hogy a falvak közbiztonsága nem hasoniitható ösz­sze a kisebb városok közbiztonsá­gaival. A vidéki városok hasztalanul költenek erejükön felül a rendőrségre, annak a nivója nem emelkedik, az megmarad a régi patriarkális szel­lemben s végzi a dolgát ugy, ahogy. Mindezeknél fogva elsőrangú közér­dek, hogy a vidéki rendőrséget leg­alább a csendőrség nívójára emel­jék. Ez pedig csakis a rendőrség ál­lamosítása révén érhető el. A belügyminiszter kijelentette, hogy benne meg van a hajlandóság a vidéki rendőrség államosítására s be is nyújtja az erre vonatkozó tör­vényjavaslatot, ha a függetlenségi párt is az ő álláspontjára helyezke­dik. A belügyminiszternek bizonyára lesz gondja arra, hogy egy olyan szakasz is bekerüljön a törvényja­vaslatba, amely a rendőrségnek ál­lam és nemzetellenes célokra való felhasználását lehetetlenné teszi. Egy ilyen szakaszra okvetlenül szükség van. Hogy miért, azt nem kell meg­okolni magyar ember előtt, akiben élnek a nemzeti küzdelem tanulságai. Vidéki rendőreink álmainak ne­továbbja, hogy államosítsák őket. Néhány esztendő előtt egyesületté tömörültek a rendőrkapitányok s az egyesületnek egyetlen főfontosságu programmpontja van : az államosítás. Minden esztendőben kongresszust tartanak s minden kongresszusból deputáció visz memorandumot a bel­ügyminiszternek, kérve a hőn óhaj­tott államosítást. A vidéki rendőr­tisztviselőknek ez az óhajtása na­gyon is megokolt. Fizetésük messze alatta áll a hasonló kvalifikációju állami, vagy akár megyei tisztvise­JŐKének. Ezenkívül állásuk nem de­finitív. Minden hat esztendőben vá­lasztás alá kerülnek, az'egy rendőr­kapitányt kivéve, akit a főispán ne­vez ki. A vidéki városok közbizton­sága szempontjából pedig valóságos áldás lesz az államosítás. Mindenek­előtt megszűnnek az egyes rendőri közegek prostitucionális és egyéb mellékjövedelmei, melyek nem egy városban a legbotrányosabb állapo­tokat idézik elő. Megszűnik egyes rendőrkapitányok basáskodása is, a kik bizván a főispán kegyeiben, fity­tyet hánynak a községnek s a vá­rosi hatóságnak. A B A! ATONV!I)í«K TáHCAJA. Honfidal. Száll, Zengve száll a dal, Sgyezer év után / ~arpád hűs népe él vérreí vett Hazán. 3£ánij hős s nemes magyar Harcmezen Hala, 3^pgy élj! örökre élj ! Szu6ad, magyar haza ! HQagymuÜn, drága föfd ! Jí[ dérc, a SITJ s az ut DdZutatHat példaként &Zer hős vértanút! Sirolin E—M M ttrttj1 tb « IftefllTt. • H' tP »­teU • MUftst, rtfedéket, éjjeli rzadíst '(De szültél hősödet, ÍBöícsőn^ le ringatád, &Z eT SZ e r áfdva [égy ! 'Óe hős, te szép hazání[ 1 Szigeti György. A Balkán. Irta : László Zoltán dr. Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Mon­tenegró, európai Törökország (novipazári szandzsák, monasztiri vilajet, Macedónia), Görögország, Bulgária és Kelet-Rumélia alkotják azt a félszigetet, melyet a földrajz Balkánnak nevez. Földje, népe, faunája, flórája még nagy részben ment az európai kulcura al­kotásaitól. Tán jobb is, mert az örök ter­mészet ösi alkotásai kiilömbek mindennél, mit az u. n. civilizáció produkál. Jól esik a globetrotternek, ha utja a Balkánon viszi keresztül, mert néhány évszázaddal hát­rább képzeli magát, holott a vén Európa már javában a XX-ik században gázol. A Balkán még a középkor legelején tart, amit csak a néhol-nóhol felbukkanó nem­zetközi csendőrség, káprázatos egyenruhába bujtatott s állig fegyverzett egyóuei, kik méltó anachronizmust képeznek a benszü­lőtt törzsek ősi, Mohammed időbeli öltö­zékei mellett, próbálnak megcáfolni. A Balkán geográfiailag és politikai­lag Európához tartozik ugyan, azonban az egész darab föld egyénisége ázsiai. Kis­Azsiában képzeli magát az ember, ha a balkáni félszigeten kóborol ; növény és ál­latvilága azonos a kis-ázsiaival, hegyei, vi­zei, rónái szintén ; ezek az őserdők, szikla­hasadékokkal telített völgyek, csak Kis­Azsiában találhatók ; a sajátságos népvise­let, az építési mód s aztán ami nem a legutolsó, azok az áldatlan állapotok^ a vagyoni és életbiztonságot illetőleg rende­zetlen politikai és közigazgatási, igazság­szolgáltatási viszonyok ; járatlan s járhat­Tüdőbetegségek, fturuiok, szamár * köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minth ogy értéktelen utánzatokat is kinálnak, kéljen mindenkor „Roehe" eredeti oomagolást. W. H«fi •La Koche A €•. Basel (Sráj^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom