Balatonvidék, 1908 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1908-01-05 / 1. szám

^vv-r^,^^ if XII. évfolyam. Keszthely, 1908. január 5. SUJfoSZKY UlSZLÓ KESZTH ELY sza m­'c LEFON ti.— — ÍDÉK * KESZTHELY T.l'K* PolitiKai lietilap. N Y VT ­MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat, hir­detési megbízásokat és reklamációkat a szerkesztőség ciaiére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Egész évre Fél évre . ELŐFIZETÉSI ÁRAK: . 10 K. — f. j Negyedévre 5 K. — f. | Egyes szám ára Nyiltt^r petitsora alku. szerint. 2 K. 50 f . 20 f. Fel a munkára! (Sz.) Közel félesztendeje lesz, hogy világgá kürtöltük a keszthelyi kiáll.tás eszméiét s még máig sem jutottunk tovább a terveztetésnél, vagy jobban mondva, a himelés-há­molásnál. Ugy látszik nálunk évekig kell vajúdnia minden életrevaló do­lognak, mielőtt a megvalósulás stá­diumába léphetne. Pedig, ha komo­lyan akarunk kiállitást rendezni, nincs idő a halogatásra. Az idő gyorsan eljár. Elhatározó lépésre van szükség s itt a legfőbb ideje, liogy szint valljunk : akarjuk, vagy nem akarjuk ? Tovább húzni, ha­lasztani a dolgot nem lehet, mert egy nagyobb szabású kiállítás ke­resztülvitelére egy év okvetlen szük­séges. Mint minden oly ügynek, mel} r városunk haladását és fejlődését cé­lozza, hivei és hűséges támogatói voltunk a kiállítás ügyének is. Mi megtettük a magunk kötelességét. Megvilágítottuk a dolgot minden oldalról, feltártuk előnyeit, mérle­geltük az eshetőségeket s igyekez­tünk a kétkedőket meggyőzni arról, hogy az eszmének létjogosultsága van. Ámde minden jóigyekezetünk dacára sem sikerült a, felmerült ké­telyeket mind eloszlatni s társadal­munkat hagyományos közönyéből fel­rázni, mert még ma is számosan aggályoskodnak, még többen pedig egyáltalán nem érdeklődnek az ügy iránt Az aggályoskodók legfőbb érve: nincs gyáriparunk, a kézműipar pe­dig egy nagyobbszabásu kiállitásra nem képes. Hát t. uraim, nem is erre kell a kiállítás rendezésénél a fősúlyt fektetni. Iparcikkeink kiállí­tásával, La még oly szépet és töké­leteset produkálnánk is, vajmi ke­vés látogatóra számíthatnánk. Az a fő városi füidőző közönség, mely a Balatont üdülés céljából nyaranta felkeresi, épen nem kiráncsi, a mi iparcikkeinkre, mikor bő alkalma van a főváros fejlett gyáriparának produktumait s a modern technika minden vívmányait otthon is szem­lélhetni. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy egyáltalán ne állít­suk ki iparcikkeinket, hanem azt, hogy ne erre fektessük a fősúlyt. Nekünk olyan kíállitási kell csinálnunk, amely ide vonza nem­csak a Balatonvidék lakosságát, a a fürdőzőket, de az ország távolabbi részén lakókat is, sőt még a külföl­dieket is. Ujat, érdekeset kell nyujtanunk s a sablonszerűt mindenben mellőz­nünk, mert csak így zárhatjuk le haszonnal a kiállítás számadásait. Nagy érdeklődést, keltene pl. a vizi jármüvek kiállítása. Befekte­téssel nem jár s egyik fő látványos­sága lenne kiállításunknak. Ha ezt a részt pláne nemzetközivé tennők, igen sok külföldi résztvevőre és lá­togatóra lehetne számítanunk. Al­kalmasabb helyet ilynemű kiálli­tásra széles ez országban sem lehet találni. Ezzel kapcsolatban a vizi sport-eszközök kiallitása is eszközöl­hető lenne. E kettő már magában is elég az érdeklődés felkeltésére, de le­hetne még sok egyébb újdonságot beállítani a kiállítás keretébe, me­lyet aztán kiegészítene az ipari és mezőgazdasági kiállítás. Oly ellenvetést is hallottunk, hogy a nagyobb idegenforgalom le­bonyolítására, azaz a tömeges lá­togatók elszállásolására városunk nem lenne képes. Ez sem áll. Van­nak szállodáink, vannak privát la­kások bőven, melyek együtt napon­kint 500—600 embert képesek be­fogadni. Szükség esetén tömeges el­szállásolásukról is lehetne gondos­kodni. Minden kellék megvan nálunk, amit egy kiállítás rendezésénél fi­gyelembe kell venni sőt, még olyan előnyökkel is rendelkezünk, mely egyenesen predestinál bennünket kiállítás rendezésére, mégis egy fél­esztendő után is csak a kezdet kez­detén vagyunk. Még ma sem tudjuk biztosan : lesz-e, nem lesz-e ? E bizonytalanságnak véget kell már vetni. Adjon életjelt magáról az előkészítő-bizottság s ha Komoly a szándék, fel a munkára, mert az idő eljár. Gyomlálás. Mh, midőn a szocializmusról kritikai bírálatokba bocsa 1 koznak a ; legkiválóbb szelletnek, mindinkább kitűnik-, hogy annak tanai inenuyir« ingatag alapon állanak. Nem szólok az utópisztikus irányról (Sxint Simon Fauri-r)- sem az átmenetet, képező irány ról (Lou s Blanc, Proudbon), banem b^szélfk az UfjJ'uevezei t tudományon szoci­alizmusról, amely Bebel történeti filozófiá­jának hatása alatt, a materialisztikus törté­neti felfogásnak hódol (Rodbertus, Lasalle, Marx, Engels.) Még e legkiválóbb neme a szocializmusnak, amely a kor sz llemét, leg­inkább megérti, még ez is már alaptéte­leiben megtámadható, ugy, hogy úgyszól­ván nincs téiele, mely a szigorú kritikát kibírja. Ezt ma már mindenki, ki a kér­déssel behatóan foglalkozik, belátja. Csak felülbtes emberek, kik szeretnek tudomá­nyos frázisokkal dobáiózni, látják benn a világ megváltását. Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy az individualizmus és szocializmus nem érzel­meknek, individuális vagy szociális irányú érzelmeknek, (m*ly utóbbiak már az em­ber társai lény természetéből is folynak, bár nem az élőbbem k rovására) dolga, hanem társadalmi szervezetek. Mindegyik az egyén boldogulását igyekszik lehetőleg tökélete­síteni, de az egyik ezt ugy véli elérhető­nek, ha a társadalom szociális alapon vau szervezve, a másik, ha individuális alapon. Ugy áll tehát a dolog, hogy, ha a szoci­alizmust érzelmi dolognak tartanok, bár túrosán hangzik, csakis individualizmusról szólhatnánk. Lássuk csak milyeu lenne a szociális társadalmi szervezet a tudományos szoci­alizmus szerint. Marx, ki a társadalmat, a társadalmi osztályok alakulását egyedül a termeié-tői. a termelési technikától teszi függővé, alaposan téved, midőn a terme­lé-nól nem gondol a fogyasztásra. Bár sok oly nemzetgazdász van, ki a termelést füg­getlennek tartja a fogyasztástól, a ]avarész h a józan gondolkodás is, mely valamely theoria érvényie jut tatása céljából nem igyekszik mindent, ferdén magyarázni, tör­= Nagy = bevásárlási forrás! ^ ^ ^ ^ ^ Mélyen leszállított árak mellett eladásra kerülnek az Összes legdivatosabb sebem, szőrét, csipke és flanel fölous keh mék- topábba szőrme-áruk' nyakkendők, női gallérok, alsó szok­nyák, kötények, zsebkendők, férfi ingek és még szaz meg Száz itt lel nem sorolható cikkek. Kiváló tisztelettel I lose 11 bci'g 15Ólíl uri- éa nöi diVHtáruháza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom