Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1907-09-01 / 35. szám

XI évfolyam. Keszthely, 1907. szeptember I. 35. szám. BALATONVIDÉK Politikai hetilap. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat a szerkesztőség cimiére kérünk. Kéziratokat nem adnnk vissza. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Fél évre . 10 K. — 6 K. — Negyedévre Egyes szám ára 2 K. 50 f 20 f. Nyilttér petitsora alku szerint. A pécsi napok után. (*) Lezajlott a VII. országos és az I. vidéki katb. nagygyűlés is Pécsett. Ritkán van alkalma vidéki városnak oly fényes és nagyszabású gyülekezetet együtt látni, mint a kath. pécsi nagygyűlés is volt. — Püspökök, főurak, az intelligencia és a nép ezrei voltak itt együtt. A gyűlés tárgya, az előadások aktualitása s tanulságos colta sokkal mélyebb gyökereket vertek a résztvevők lelkébe, semhogy azukat onnét egyhamar kitörülhetné az idő. Ami magát, a nagyjelentőségű pécsi nagygyűlést még inkább kiemeli, minden előző nagygyűlés fölött az a figyelemre méltó körülmény, hogy azon első izben vett részt aktiv miniszter Zichy Aladár gróf személyében s hogy első izben hangzott el hatósági vezető közeg ajkáról,— Nendvits Andor Pécs váios polgármesterének ajkáról — üdvözlő szózat a nagygyűlés tagjaihoz. Kimondjuk, hogy nem holmi színtelen frázishalmaz, hanem igen is tartalmas, nyilt s liitvalJó üdvözlő szózat mely a vallás és hit mélységes erejét a maga fenséges magaslatán látja, fölismeri s annak áldásos hatását a társadalmi életre s ezt be is meri vállán*. Ennyire már volnánk. És pedig 1, látjuk és örömmel tapasztaljuk, hogy a naggyülések iránt való érdeklődés évről-évre emelkedik. Kihatása mind mélyebb gyökereket ver a társadalom életében. Mert oly neveket olvasunk és oly szereplőket látunk ott a pódiumon, kik annakelőtte, legföllebb jóakaró Nikomedesek voltak, de a forumon tóga alá rejtették mivoltukat. Ma pedig nyiltan szint vallanaií, söt másokat is szintvallásra buzdítanak. Mint korszerű intézmény modern alapon állva s a társadalom forgó kerekébe kapaszkodva, a lenditő eszmék, törekvések és mozgalmak problémái fölött tanácskozva, a fennforgó bajok orvoslását tekinti főcélnak s a széthúzó erők tömörítését feladatának. Végre ugy látszik az a bizonyos jobb mégis csak gyc'z s innét gondoljuk, hogy a legellentétesebb lapok és körök is kénytelenek meghajolni az igazság mindent legyőző ereje előtt s más tónusból beszélni a kath. nag3'gyülésről, mint azt ennekelőtte tapasztaltuk. A polgármester, ki a város közönsége nevében üdvözli a kath. tábort, hatósági közeg. Hivatali főnök, képviselője egy kulturváros mindenrendű, rangú és vallású polgárságának. A. kath. nagygyűlés a béke művén dolgozik. Méitó, hogy egy város közönsége ennek nagy értéket méltányolva, benne a társadalmi béke galambját, ne pedig a széthúzás konkolyhintőjét lássa s mint ilyentől félve, üdvözlés helyett ferde szemmel nézze. Ez a két momentum az idők fordulatának jele. Jele annak, hogy a szemek lassankint visszanyerik tisztánlátásukat s a tényeket a maguk való színükben látják. Sok más örvondeíes tanúságai is vannak ennek a nagygyűlésnek, melyeket ha az életben megvalósítani el nem mulaszt a kath. társadalom, közel az ideje az aurea aetasnak, annak az aranykornak, mely ma még csak a legjobbak álmodozását képezi. Ha egyszer a beszélő és gyülé\ BALATONVIDÉK T A MAJA. Elhagyatva. Ösz van már. Halvány, terjengős köd bo ritja be foszladozó fátyolkéut az ősi ruhába öltözött sziget óriási fáinak színehagyott, folytonosan gyérülő lombkorona ját és az örökös zúgásu nagy folyamot. A távolból hallatszik már az éjjeli álmából ebredező főváros zaja, melynek zúgását morajló visszhangként hoz/a el a hajnali szellő, aminek íezdültére zizegve, keringve hullanak a nagy tamarindfák sárgult levelei. Egy-egy zakatoló gőzhajó hasitja végig gyorsan uszó fehér hattyúként a ködbe burkolódzott folyam habjait és éles sípolása felveri a néma csendet, melyben szinte alig hallható a lóvasutasok tülkölése. Amint azután elhangzik a vasút lovainak egyforma dobogása, amint elnémul a gőzhajó sípjától felvert budai hegyek zugó visszhangja, ismét csendes lesz minden, csau a lomhán hömpölygő nagy folyam zúgása hal'atszik titokz»tos morajlással, mikor a lengedező szellőben fodrosodé hullámai csókolgatva járják körül a sziget partjait, A szellő rezdültére fellebben itt-ott a foszladozó köd homályos fátyola a osenduralta tájon s a kelő nap bátyadt sugarai széles aranysávokkal árasztják el a diszét, virágát veszitő sziget tereit és a folyamon tul a távolban kéklő budai hegyek ködbevesző, erdőkoszoruzta tetőit Messze a sziget közepén ki-kibukkan a szállongó ködből a vendéglők magas teteje s lassanként látható lesz a sürü fák alá rejtező kolostorromok porladozó maradványa. Sehol az egész tájon nem látni nyomát az emberi életnek, csak egy egy korán ébredő rigó éles füttye hallható a zörgó lombok közül. De mégis ! A díszüket hullató lombok alá rejtőzött kolostorromok közül mintha c endes zokogás hallatszanék Megmozdul véletlenül régi helyén egy-egy kődarab s hangos zuhanással esik alá korábban lehullott társaihoz. A leesett kődarab zajára ijedten emeli fel fejét egy nőalak s amint elmúlik a zaj. mély sóhajtással emelkedik fel térdeplő helyéről s ingadozó léptekkel kifelé indul az omlatag romok közül. Végighalad azután a harmatos pázsit beszegte uton s céltalan lépteit a sziget partja felé irányítja, hol egy óriási hársfa lehajló ágai alkotnak sürü lombsátort a partot mosó folyam fölött. Amint imbolygó járással eléri a hársfát, leül egy kiálló gyökérre s mintha nem is élő alak lenne, mozdulatlanul hozzásimul a hársfa törzséhez. Ha pihegő kebele s a lengedező szélben megbomlott hajfonata nem mutatná hogy ól, inkább a vizek mélyen lakó tündérének lehetne tartani, ki korán reggel ábrándozni jár ki titokzatos hullám palotájából az emberlakta sziget hullámozott, homokos partjára. Hullámeó aranyfürtei fénylő koronaként övezik magas homlokát s a ködből Van szerencsém a n. é. vevőközönséget értesíteni, hogy a közeledő őszi idényre raktáramat felszereltem a legdivatosabb és a leghirnevesebb gyártmányú mindennemű Raktáron tartok a legolcsóbb minőségtől a legfinomabb kivitelig. Igyekezetem oda fog irányulni,hogy ugy olcsó árakban, mint jó minőségben a t. közönség bizalmát kiérdemeljem. Kiváló tisztelettel Bosenberg Béla uri- él nöi divntáriihA»». \& JÁ í» i