Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1907-08-11 / 32. szám

XI. évfolyam. Keszthely, 1907. augusztus II. 32. szám. BALATONtMDÉK Politikai lxetilap. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL A VOLT GAZD. TANINTÉZET ÉPÜLETÉBEN Kéziratokat, pénzesutalványokat, hir­detési megbízásokat és reklamációkat a SEerkesztőség cimére kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Egész évre Fél évre . ELŐFIZETÉSI ÁRAK: 10 K. — f. 5 K. — f. Negyedévre Eg3'es szám ára 2 K. Nyilttér petitsora alku szerint. 60 f. 20 £ Marakodás. (*) az országos politikai pártok koalicióba léptek annak idején, a közös ellenség, az abszolutizmus el­len s a darabontok legyűrésére. Fön­tartották azonban elveiket, szervez­kedési és akciószabadságukat. Joga van tehát a koalíció keretén belül is mindenik pártnak szervezkedni, létalapjának kereteit tágítani. És a pártok e joggal éltek is- Éppen a 48-as függetlenségi párt indított el­sőnek erős országos pártszervezkedést a ke­rületekben, kevés tekintettel arra, vájjon annak a kerületnek többsége minő elveknek hódoLMagaapártnagy­szerü elnöke és vezére is kőrözvény­ben szervezkedésre hivta föl az amúgy is szertelenül megnövekedett függet­lenségieket. Jóllehet, az abszolút többségre jutott függetlenségi párt illusztris vezéreivel együtt teljes tu­datában van annak, hogy a másik szövetséges pártok nélkül, tehát a halába szánt hatvanbetesek nélkül a jelen sajnos politikai viszonyok között egymagában mint kormányzó­párt meg nem állhatna a visszatérő abszolutizmus veszedejme nélkül, mégis az alkotmányosság biztosította szervezkedési jogot és akciószabadsá­got egyoldalúan, ugy látszik csupán a maga részére magyarázza s akarja fenntartani ! Az országos szervezkedés a leg­több helyütt a hatóság embereinek: főispánok, exponált állású vármegyei urak intenzív közreműködése mellett megin­dult. Igy történt ez vármegyénkben is. Arra volt legkevesebb gondja a szervezkedő függetlenségi uraknak, hog} r a kerületek nagy többsége minő elveket vall. Éppen mert a függetlenségiek szervezkedésük kö­zepette teljesen figyelmen kivül hagy­ták másik szövetséges pártjuk hívei­nek politikai hitvallását s numeru­sát, erős szervező agitációt indítottak abszolút többségű pl. néppárti kerületekben is. Tovább mentek kurucos füzükben. Nem­csak a kerületeknek a néppárt el­veit valló többségére, de még a sze­mélyekre nézve sem tartották szüksé­gesnek még a politikai raison, figye­lem és méltányosság szempontjait sem figyelemre méltatni. Illusztráció k dvéért csak két kerületre hivatkozunk. A független­ségi párt csáktornyai és nagj 7kani­zsai legutóbbi szervezkedésére. Csák­tornyát ez idő szerint az igaz, füg-. getlenségi Képviseli. De a kerület többsége abszolút bizonyossággal 80 százalékkal néppárti elvű! És amint a polgárság meggyőződése terroriz­mus nélkül szabadon nyilvánulhat meg — ez a kerület csak néppárti képviselőt vall a magáénak ! A nagykanizsai kerület óriási többségének pártállása felől meg ta­lán csak éppen nem lehet kétség­ben a tisztelt függetlenségi párt ? í Ennek a kerületnek képviselője Zichy Aladár gróf miniszter pedig személyileg is oly kimagasló alakja a koalíciónak, kinek hazafias érde­meit a legelfogultabb 48-as kuruc is megirigyelhetné. Zichy miniszter a legtízenhárompróbásabb függetlensé­givel is bátran kiállja a versenyt akár hazafiságra, akár hazafias bátor­ságra az ország szemében! És mégis a vármegyei függetlenségi urak min­den tekintet nélkül ez elvitathatat­lan tényekre, szervezkedő tüzükben. Zichy 13 próbás néppárti kerületé­ben is ^megalakították* a függet­lenségi pártszervezetet Nagykani­zsán és üdvözölték Kossuth pártel­nököt és minisztert, mikor ennek koalíciós minisztertársa ellen »szer­vezkedtek.* Igy volt ez másutt is. Figyelemmel kisértük a függet­lenségi párt vármegyei agitációját és pártszervezési mozgalmát. És noha A BALATON VIDÉK TÁRCÁJA. Találkozás. Szerették egymást égőn, -forrón, Aztán csalódva váltuk el, Találkoztak, a növel férfi S egy más nő volt a férfivel. Egymásra néztek. .Mint a villám, Cikkázott a két pillantás. A férfi mondá : Milyen sápadt ? A nő mondá'. ->Ez hát a, más!* Aztán elmentele egymás mellett, Egyik se nézett vissza se. Szerették egymást és csalódtak... Elhangzott dal, igaz mese. De azon éjjel nem záródtak Alomra a nő szemei Nem tudta, miért, a szive ugy fájt És hosszan folytak könyvi. S a férfi ült uj kedvesével, Aki csókkal hízelkedett S a férfi szólt, ne csókolj meg, ma, Ne csókolj meg ma engemet!... —s Gáspár. Neuraszténia. A neurasztóniát Cartesius fedezte fel. Nem akkor, amikor megszerkesztette az ördögét, ami vízben bukdácsolni tud, ha­nem akkor, amikor rábukkant arra az igaz­ságra, hogy : cogito,' ergo sxim. Gondolkozom, tehát vagyok. Foko­zottabban gondolkozom, tehát neurasztó­niás vagyok. Neki vagyok dühödve a gon­dolkozásnak, az agyam kerekét ugy meg­pöndöritettem a munkával, hogy nem bír megállani akkor sem, amikor állania kel­lene, tehát a neuraszténiám kezd komoly idegbajba menni át. Es jelentkezik álmat­lanság, szórakozottság, olyan nyughatat­lanság, amely már szomszédja az üldözési mániának, szorongás, ok nélkül való ije­dezós. Álmatlanság, szórakozottság, félelem, — tetszik észrevenni, hogy r ez a három szó testvére egymásnak ? Ee hogy mind a háromnak az apja az a jó öreg, becsüle­tes nyárspolgár, akinek Gondolkozás a nevo A gondolkozás, amely tulajdonképen az életünk, amely nyomban halálos ellensé­günkké lesz, amint nem bírunk uralkodni rajta. Az álmatlanul heverő ós a vánkosát eretnek-sütögető máglyának érző ember miért nem tud aludni ? Mert gondolkozik. Kétségtelenül voltál már, oh olvasó, abban a helyzetben, hogy nem tudtál aludni ? Yetted-e észre, hogy azért, nem tudsz aludni, mert goiidolkozol ? Vagy ,a külvilágból beléd sugárzó és rád nézve a szokottnál fontosabb gondolatok, — anyagi baj, sze­relem, önérzetcsorbulás, valamin való fel­háborodás, szomorúság — kóvályognak a fejedben, vagy pedig tábort, kisórtettábort ütnek benne azok a gondolatok, amelyek belőled magadból származnak ki, amely­nek okát és forrását adni nem tudod más­ból, mint a saját agyad mozgásának a szü­uetlenségóből és az idegeidnek a túlontúl vhIó vonaglásából. Vagy godolkozol kívül­ről befelé az álmod rovására ós ilyenkor izgatott, ingerült vagy, vagy gondolkozol belülről kifelé és ilyenkor már neuraszté­niás vagy. A szórakozottság hasonlóképpen csak ilyen gondolattultengés. Nem vagy képes egy dologgal percnyi huzamig sem foglal­kozni, mert a gondolkozásodra hirtelenül támadó, vad idegennek tetsző ós egészen forrástalanuak, gyökértelennek látszó más

Next

/
Oldalképek
Tartalom