Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1907-06-16 / 24. szám

XI. évfolyam. Keszthely, 1907. junius 16. 24. szám. BALATOM VID ÉK Politikai hetilap. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. 87ERKESZT0SEG FIS KIADÓHIVATAL l volt gaid. tanintézet épületében. Kéziratokat,, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat, éa reklamációkat a szerkesztőség ciméie kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetési árak: £gész évre . . ... 10 kor. — f.. Fél évre... . . S „ — >, Negyed évre 2 ,, 60 , Egyes stám ára 2ü . Nyllttér petltsora alku szerint. Egy kérdés. . . (*) A magyarországi szociáldemokrata párt belső forrongása országos figyelmet keltett. Egyitf fővárosi laptársunk, az Alkotmány, a nemzetközi szociáldemokraták egyik belső embere, Kardos (Izrael) Jakab titokzatos eltűnése kapcsán liivta föl a közfigyelmet a párt lappangó >belügyeire.« A belső forrongás azonban azóta már nyilt háborúskodássá fejlődött, a kezdetben csak könyvelési szabálytalanságnak minősített hiba már sikkasztássá nőtte ki magát. Nem maradhatott tehát a szociálísta »pénzkezelés* ügye belügy, már azért sem, mert saját kimutatásuk szerint milliókat kezelnek pártádó elmen a pártkasszában. Csinos kis panamácska tünt ki a szociálista pártkassza körül. Ez ügyben interpellált az elmúlt héten Buza Barna képviselő. Rámutatott a szociálisták nemzetellenes magatartása mellett arra a hallatlan visszaélésre, hogy e jeles pártvezetőség valóságos szociálista államot szervez az államban. Formális adót vet ki tagjaira s szed be tőlük, mely összeg fejenkint 83 koronára is felrúg. Kérdezzük : adót kivetni, adót szedni nem eminenter és Kizárólag állami jog-e ? Már pedig ezt cselekszik a szociálisták. Tehát e címen is tiltott dolgot cselekszenek. Állami jogokat bitorolnak. Még megdöbbentőbb a beszedett pártadó kezelése körül tapasztalt gazdálkodás, mely Izrael Jakabot és a pártvezetőség jeles tagjait szembeállította. Rámutatott az interpelláló képviselő arra a lelkeftlen kizsákmányolásra, rnelylyel a világszabaditó apostolok a félrevezetettek hiszékenységével viszszaélnek. Egy-egy pártgyülésre kiküldött központi »szónok« nagyobb napidijat vág zsebre, mint a minőre a kir. kúria elnöke számithatna. De nem ezt akarjuk mi ezúttal részletezni. Csupán egy kérdést kívánunk fölvetni. Kérdezzük a szociáldemokratákat: igaz-e, hogy a pártkasszában', egy titkos alapot kezelnek forradalmi alap cimen ? Mi beavatott helyről vettük az értesítést ! Nyilt, egyenes és őszinte feleletet kérünk. Van-e és hol miféle címen > kezelik* a forradalmi alapot? A belügyminiszter urat pedig az iránt kérdezzük meg, megengedhető-e forradalmi alapot létesíteni és azt ily cimen kezelni. Vagy e címen sem enge'dik meg a forradalommal fenj'egetett polgári társadalom törvényei a beavatkozást? Lehet-e szabad-e forradalmi célzattal pénzt gyűjteni és kezelni, hisz ez maga kész forradalom. Kristóffi darabont ügyvivő — mondják — maga is szép összeggel, vagy 87 ezer koronával gyarapította volna a szociálisták tőkéjét. Hát ez a pénz mire lett volna jó ? Mit akartak a császári szociálisták vele ? Nem olyan kisebb fajta belforradalmat uontra alkotmány ? Vagy mit akarnak vele . . . ? Szomorú dolgok ezek. Még szomorúbb lesz a vége, ha a polgári hatóságok tovább is engedik és tűrik ; a császári szociálisták forradalmi szei vezkedését. Még egyszer kérdezzük : Igaz-e, hogy gyűjtenek és »kezelnek* a szociálisták forradalmi alapot ? Feleletet várunk. A BALATONVIIJÉK TAÍICAJA, A nemezis. Mintha kígyó csipte volna meg, ugy ugrott fel kényelmes kerevetéről Harsányi Árpád s dühösen vágta földhöz a kezében tartott lapot. Végig futotta] háromszor, négyszer a nagy szobát és dühös szitkokat mormogott fogai között. Majd felvette újra az összegyűrt, megtaposott'újságot, kisimogatta és újra, meg újra elolvasta azt a lehetetlenül hangzó hírt, mi lelkivilágát igy egyszerre feldúlta. — >Dr. Kaproncay Grábor kir. aljárásbirót a királyhidi járásbírósághoz járásbiróvá nevezte ki a m. kir. igazságügyminiszter.« Ez a néhány szó állott ottan a lapban s ez a néhány szó dermesztette meg a vért Harsán) i ereiben. — Hát él még az az ember mindig, kit gátnak, áttöihetlen sziklafalnak küldött a vak sors az ő életébe ? Hát hasztalan volt az a sok elfecsérelt pénz,, mit ezen ember elnémitására kidobált ? Hát nem lehet ezt az embert ártalmatlanná tenni, hanem mindig a nyomába jár, hogy megkeserítse az ő napjait akkor, mikor már teljesen elfelejtett mindent ? Idegesen gyújtott szivarra s ismét föl-alá futkosott a szobában, hogy fölizgatott kedélyét valamiként lecsillapíthassa. De akármint törekedett is megnyugodni, megzavart lelkének egyensúlya csak nem tudotijhelyreállani. Keserüvoltaszivar.Pedig máskor oly nagy élvezetet talált abban, ha kényelmesen elnyújtózkodva gondolat nélkül fújhatta bele a levegőbe a gomolygó, kék füstkarikákat. Bántotta most a szemét a füst is. Kitárta az ablakokat. Áz alkonyati friss levegő majd talán lecsillapítja agyának lázas lüktetését, talán a hűvös este majd megt enyhíti lázban égő homlokát. De hiába. Szüntelenül bántotta valami maró gondolat, szüntelen szemei előtt lebegett va-. lami borzasztó látvány, amitől nem tudott szabadulni. Fáradtan dűlt le újra a kerevetre s behunyta szemeit, hogy ne lássa a szemei előtt lebegő vádaskodó alakokat, kik nem hagyták pihenni. Mintha csak itt lebegne körüle annak a föláldozott angyalnak az alakja, kit galádul elcsábított vőlegényétől, mintha csak hallaná a ruhája susogását, amint átkozó ujját magasra emelve feléje közeledik az, kit vak szeuvedélyének hitványul áldozatul dobott. — Pedig hát bolondság az egész — igy mormog magában. — Az, ki meghalt, nem jön vissza többé, hogy zavarja az élők örömét. De egyszerre lialk suttogás üti meg a fülét s egy időre ijedten némul el zakatoló szivének lázas dobogása. — Ki beszél ott kint ! ? — kiált a sötét estébe. Pedig csak ablak alatt álló tamaríndfa levelei susognak egymással az esteli enyhe szellőben. Azonkivül néma. hangtalan körülötte minden. Es mégis, e Sirolin f^ Mi » <N*oa* * * MtM téti a HMcfet, vfladttat, éjjeH izzadiit Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, Influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Mothogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mipdenkor „Hoehe" eredeti esomagoláet. % V. H*ffnann.La Koehe Sl <•. Basel (Sfáje).