Balatonvidék, 1907 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1907-01-06 / 1. szám

2 190 7. január 6. szőfutásban fáradnak ma politiku­saink a izgatják vele a lelkeket. A koalíció harctéri szökevénye, Bánffy báró, szegedi liivei előtt mindkettőre anathemát mond s a jogfolytonosságot vallja bázisul, melyen minden pártalakulatnak sarkalni kell. Komoly és meddő vitatkozások és közjogi torzsalkodások közepette megszívlelendő szavak, miket ez a tar magyar hangoztatni jónak és szükségesnek látott. Átn a 48-afc legyőzte : világos; a 67-et a darabontok — a jogfoly­tonosság győzhetetlen ! Jogfolytonosság ker. alapon az a bázis, melyen tatár, török uralom j megtörött. Jelszavak helyett helyez- \ kedjék vissza erre a nemzet. A i közjogi vitatkozások és civakodások , között ez lesz a leghatalmasabb per- ' döntő tényező. Alkotmányos fejlődé­sünk legbiztosabb, mert legerősebb bázisa. Aspirációink s törekvéseink iránytűje. Jelszavak propagálása helyett mi ezen az alapon indulunk a XI. évfolyam küszöbén. Es azt hisszük, helyes ösvényen járunk. li>00. (Vége.) Városunk kereskedelmére és iparára igen kedvező hatással volt az év elején megalakul!. »Védőegyesület«. A lioni ipar­termékek nagy keresletnek örvendtek. Ha­zafias kereskedőink egymással versenyeztek a béc^i holmik kiküszöbölésében s rövid idő alaí.t alig voli. kereskedés, melynek ki- | rakatábau más, mint hazai áru, látható 1-tt volna. Sajnos azonban, hogy közönségünk lelkes felbuzdulása csak szalmaláng volt s idő multával újra visszatért a régi állapot. Az osztrák vigécek előtt újra megnyíltak a boltajtók, a rájuk akasztott tiltó táblák eltűntek, mintha csak nem is léteztek volna. Kz ipar örvendetes fellendülésére ké­sőbb nyomasztólag hatott az anyag meg­drágulása, különösen pedig a szakszerve­zetekbe tömörült ipari munkások túlhajtott követelései, munkaadóikkal szemben. Ali;/ ' o Isten veled, te clnteger vitae, scele­risque purus» ; Isten veled ! Tiszta lelked lebegjen körülöttünk s tanítson bennünket minden szépre ós jóra. Békén pihenj csendes sírodban ! GalbaKárolyszületett Pozsonyban 1814­ben. Középiskoláit részint szülővárosában, részint Komáromban végezte ; itt Czuczor Gergelynek volt tanítványa s a fogékony lelkű ifjúra a tüzes nemzeti érzésű pap­költő igen nagy befolyással volt. Kedves tanáráról irt emléksorait a «Balatonvidék> már évekkel ezelőtt, közölte. A mérnöki ok­levelet Bécsben szerezte meg s Albrecht főherceg uradalmában volt alkalmazva. If­júkorában gyalog elutazott Velencébe, hol az olasz épitő és festőművészet remekeit tanulmányozta. Keszthelyen a gazdasági tanintézetben tanárkodott s egyúttal ritka szakértelemmel, meleg szeretettel és nagy szelídséggel oktatta a gimnázium tanulóit is a rajzolás nemes, de nehéz művészeté­ben. Nyugalmi éveit családi körében tölte s a főgimn. évzáró és megnyitó ünnepén mindig részt vett. van iparág, melynek munkásai ez évben nem álltak volna bérharcban a mesterekkel, kik végre is, hogy munkásaik követelését kielégíthessék, kénytelenek voltak készít­ményeik árát 20—25°/ 0-al felemelni. A helyi ipar fejlettsége és verseny­képessége igen szépen kitűnt, a nyár fo­lyamán a keszthelyi Gazdakör által ren­dezett kiállításon, melyen szép számban voltak képviselve az egyes iparágak. A kiállításon Darányi Ignác dr. földmivelés­ügyi miniszter is megjelent, s elismeréssel nyilatkozott a helybeliek által kiállított munkákról. A miniszter itt tartózkodása kedvező alkalmul szolgált a képviselőtestületnek arra, hogy előtte tisztelegve, egyúttal gaz­dasági tanintézetünknek akadémiává leendő fejlesztésére is megkérje. A kérés nem volt eredménj'telen, mert gazd. tauintézetünk október hóban már mint. akadémia kezdte meg működését. Két jelentős mozzanatról kell még megemlékezuüuk. A gazdakör kiállításával egyidőben az 0. M. G. E. városunkban tartotta évi közgyűlését s ugyanazon na­pon a >Balaton Úszók Egyesületei nem­zetközi úszóversenyt rendezett Ugy egyik, mint a másik, nagyban hozzájárult idegen forgalmunk emeléséhez s hogy ez mily mérvű volt e napokon, azt eléggé bizo­nyítja az, hogy nemcsak a szállók, de a magánlakások is tele voltak idegenekkel. E nagy forgalom, a mellett, hogy tetemes anyagi hasznot is hajtolt, még azzal is használ, hogy az itt megfordult idegenek mint élő reklámok hirdetik és viszik szét városunk liiiét a szélrózsa minden irányá­ban. Többet ér egy ily nap, ezer szines rekláinképnél. Jól tenné azért a képvi­selőtestület, ha H jövőben esetleg még anyagi áldozattal is, de elősegítené az ily­fajta napok megismétlődését. Ezt azért mondjuk e helyütt, mert tudomásunk szerint ezentúl évről-évre terv­be van vt ve egy úszóverseny rendezése, I melyet, ha a város is némileg segélyez, oda lehet fejleszteni, hogy nemcsak az orszá­gos, de az európai, sőt a világbajnokok ta­lálkozása és mérkőzési helye legyen. Alkalmasabb helyet e célra a miénk­nél keresve sem találhatnának, se a Bala­ton mellett, sem sehol az országban. Egy kis jóakarat s idővel a versenyek neveze­tességei lesznek városunknak. Ha már benne vagyunk a nyári ese­mények elsorolásában, emlékezzünk meg pár szóval a fürdő-évadról is. Sok mon­dani valónk nincs róla. Ami panaszunk, illetve kifogásolni valónk volt, azt, elkró­uikáztuk még u nyáron, ami dicsérelet, el­ismerést érdemel, arról fentebb már emlí­tést tettünk. Itt még csak annyit, hogy, dacára a kedvező időjárásnak vendég nem volt annyi, mint más években. Ennek oká r pedig az országos drágaságban kereshet­jük, mely pénzhiányt idézett elő minden­felé. Akik itt voltak mégis, a nyarat kel­lemesen töltötték, amennyiben nemcsak az üditő fürdőt élvezhelték, de a mellett szó­rakoztatásukról is kellőleg gondoskodott a fürdőkezelőség. Hátra van még, hogy egyesületeink működéséről beszámoljunk. Sok egyesületünk van s mégis oly kevés, amit, működésűkről mondani tudunk. A legtöbb egyesület a tagok szórakoztatá­sán kivül másra egyáltalán nem törekedett egész éven át. Pedig mily szép programúi megvalósítását tűzte ki egynémelyik fel­adatául. Ha annak csak negyedrészét is meg­valósították volna, mily más képet, mutatna ma társadalmi életünk. Egyedül két egye­sület életében tapasztaljuk a törekvést, a kitűzött célok megvalósítására. Az egyik, ismeretterjesztő felolvasások rendezésével az általános művelődést, szolgálta, a másik, a nyári úszóverseny rendezésével ós előké­szítésével, majd később a madárvédelem meghonosításával szerzett maradandó ér­demeket. Az elért sikerek bizonyára buzditó­lag fognak hatni az egyesületek további működésére is s az uj évben fokozottabb mértékű munkálkodásra serkentik őket. Ezekben foglaltuk össze röviden az el­múlt év eseményeit. Sok jóban, de rosszban is volt részünk. Adja az ég, hogy e meg­kezdett év még jelentősebb sikereket hoz­zon s minél kevesebb rosszban, de annál több jóban legyen részünk. —i —i. A „Keszthelyi Iparosok Dalköréinek; szilveszteri hangversenye. A Keszthelyi Iparosok Dalkörének hangversenyével fejeződött be nálunk az 1906-ik eszteudő. Ezen mulatság azon régi, kedves szokások közé tartozik, mikhez édes örömest, ragaszkodunk ; melyek kedvessé­gükkel s valódi élvezetet nyújtó előadása­ikkal nemcsak a mulatni vágyókat, hanem a szellemi élvezetet keresőket is magukhoz vonják. Most sem csalódtunk ezeu hitünkben, mert a keszthelyi iparosok dalköre ezen estén is, mint mindig, kitűnően megállotta a helyét. Ugy látszik, hogy a nagykanizsai győzelem szerezte lelkesülés nem volt szal­maláng, hanem állandó tüz marad s a dal­kör győzeleinről-gyözelomre szállva ujult erővel s lángoló lelkesedéssel dalol. Dalol­jatok, daloljatok ! Dal az élet vigasza! Mindezekért a legnagyobb elismerés­sel és hálával kell adóznunk a dalkör ve­zetőségéuek, de legelső sorban a dalkör karmesterének Garai Sándornak, ki fárad­ságot nem ismerő lelkes buzgalmával le­hetővé telte azt, hogy a keszthelyi iparo­sok dalköre a Dunántúl hasonló egyesüle­tei között majdnem az első helyet vívta ki magának. Különösen tetszettek a Hopp-* Rezső • Daloljatok* című müdala és a >Tuntula­nlu« Finn bölcsödal, de a Révfy Géza »Honszeretet« cimü müdala és Szentgályi Gyulának »Magyar dalosokon című dal­egyvelege is nagy hatást ért el és minden darab előadása lelkes buzgalomról és fárad­liatlau törekvésről tesz tanúbizonyságot. Midőn azonban elismerésünk zászlaját a dalkör elótt ekkép meghajtjuk, nem hagy­hatjuk említés nélkül ezen szép este egyébb tényezőit sem Azt hisszük, hogy nem kell dicsérő szavakat mondanunk Simon Ernő dr. Gönci Ede ós Somogyi Ilonka urleány triójáról, mert ők ugy játszanak, hogy fellépésük minden előadás sikerét előre biztosítja. Nagy tetszést nyert Harangozó Ma­riska urleány kitűnő technikáról tanúskodó zongorajátéka s nagyon jól sikerült, Mitid­szenty Gizella és Kovács Ignác párjelenete is, mel} ben Kovács kitűnő előadásával sok­szor megnevet lel te a jelenvoltakat. Az éjfélben bemutatott, meglepetés, mit Rábai Lajos festett és Ejuri Nándor, urodalmi főgópész világított meg különféle színű lánggal, igazán, elragadóan szép volt s alakjaihoz méltóan általános derültséget keltett, Rábai declamatiója, melyben a u'ult évben városunkban történt eseményekről számolt be kacagást keltő humorral. A kitűnően sikerült előadást táncmu­latság követte, melyen oly nagy számmal vettek részt, hogy az »Amazon« nagyterme csaknem szűknek bizonyult, A mulatságon jelen voltak: Bende­kovich Istvánné, Braun Rudolfné és le­ánya, Bognár Jánosné ós leánya, Balogh Lujza, Beruáth Józsefné, Böröc Istvánné, Böröc Anna, Bazsó Ágnes (Sümegről), Bezniozn, Györgyné ós leánya, Cságoly Ist­vánné, Cséby Lajosné, Csőre Istvánné, Csonka Józsefné és leánya, Deáki Sán­dorné, dr. Dezsényi Arpádné, Durzsa Sán­dorné, Durzsa Ilonka, Sjury Nándorné, Emetz Gizella, Fülöp Victorné, Fisch nő­vérek, Gál Nándorné, Gáspár Józsefné, Geiger Gizella, Gulio Ilonka és Anna, Hanny Gizella, Hajdú Jánosné, Hajdú Ma­riska, Harangozó N.-né, Harangozó Ma­riska (Tapolcáról), Heidecker Jánosné, Her-

Next

/
Oldalképek
Tartalom