Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 26-52. szám)

1906-09-09 / 36. szám

X. évfolyam. Keszthely, 1806. szeptember 8. 36. szám. BALATONVIDÉK PolitiKai hetilap. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER: VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL a volt gaid. tanintézet épületében. Kéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat és reklamációkat, a szerkesztőség ciméie kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetési árak: Egész évre . . ... 10 kor. — p. Fél évre ... . . 6 ,, — „ Negyed évre . ... . 2 ,, 50 , Egyes szám ám '/ü , Nyllttér petitsora alku szerint. Gazdasági akadémia. Nemzeti lobogó, cserfalombbal övezett címerrel közepén, azt hirdeti a gazdasági tanintézet ormán, hogy a király, magyar népének atyja, a törvény szentesítésével az eddigi gazdasági középiskolákat akadémiákká átváltoztatni megengedte. Hogy mit jelent ez, azt hirdetni az akadémiák dolga. Hogy az átalakulás eszmei tartalma mit kiván, annak a megvalósítása a tanártestületek feladata. Erezzük, hogy nem jósol ás a feladatunk, sem a bizalom erősítése az intézmény iránt, hanem az, hogy e megújhodás alkalmakor szívből üdvözöljük városunk díszét, a régi Festeticsek nagyságának élő emlékét, a gazdasági szakoktatás ez uj felső iskoláját ! De nem ! Ne üdvözöljük az akadémiát, mely magában véve csak bolt intézmény lenne, ha nem volna aki abba életet lehel. Az üdvözlet első sorban azt illeti, aki a közgazdasági élet új já szervezőjének, a magyar földművelő nép gondozójának becsülettel nevezhető azok között, akik a mult félszázad alatt a földművelési tárca élén állottak : Darányi Ignácot, a földművelési minisztert. Ismerjük öt. Néhányszor volt közöttünk és nemcsak láttuk a személyét, hallottuk a beszédjét, hanem : tisztelni tanultuk cselekvéseit. Ismerjük a minisztert, mint nagy koncepciójú államférfiut, aki elődeit nemcsak az elméletek és a tervezetek készítésében, hanem különösen : a gyakorlati élet tekintetében lényeges al kotások megteremtésében, meszsze túlszárnyalja. «A magyar föld legyen a magyaroké* nemzeti szállóigét, nálánál intensivebben senki sem szolgálta és ennek a biztosításáért életet önt a magyar gazdatársadalomba azzai is, hogy a gazdasági, középoktatást megszünteti és helyébe a magasabb előképzést kivánó gazdasági akadémiát teszi, hogy ezzel necsak a gazdasági tudományok művelését emelje, hanem azok értelmi színvonalát is, akik eddig a gyakorlati gazdálkodás eszközei voltak a magyar földön : a gazdatisztek társadalmi elhelyezkedését. Fonák helyzet is volt az eddig, hogy mig a legegyszerűbb patron szerint intézhető állami, megyei, városi stb. hivatalok szolgálatainak ellátását is az érettségihez kötötték, addig a gazdatiszti állás betöltéséhez elég volt a legkülönbözőbb iskolák nyújtotta hat esztendei előtanul mán}

T. De mi a lényeget mégsem ebben látjuk. Nem abban, hogy ezentúl a felvétel egységes lesz ; nem abban, hogy az oklevélért való küzködés idejét két évvel meghosszabbították, hanem abban, hog}

T az akadémia tantárgyi köre, a közgazdaság minden kérdését átölelő szöveto kezeti, biztosítási stb. élet ismertetését, gyakorlati hasznát, népvédő voltát tárgyaló e'őadásokkal bővül, az elméleti belátást, a gyakorlattal egybekötve neveli és ezzel Darányi, a saját gazdasági programmját viszi a katedrára, hogy ott is szolgálja a magyar gazdaközönség felfogásbeli ujjáteremtésének nagy és nemes, de egyúttal igen nehéz munkáját. Amíg tehát egyrészt intézményt állit, mely a mezőgazdasági tudományok gyakorlati és elméleti gon A BALATONVIUÉK TÁHCAJA. A meghurcolt szamár. Irta : Bicsak L. Fájó szívvel és könnyes szemmel, (mint ezt a rezegei mester úrtól hallottam egy búcsúztató alkalmával) gondolok arra a boldog időre, a mikor még a végrehajtó szives látogatása alkalmával istállóm marhaállományát, egy tehén, egy ló és egy szamárban állapította meg. Fájdalom, ma máiezekkel nem dicsekedhetem. A tehenem egy szép éjjelen ugy elszenderült, hogy másnap a Megesz Jancsinak kellett levetkőztetni; a lovam, amely a magas kincstár tulajdona volt, berukkolt; a szamaramat pedig (mily szamárság! Hisz ez hordta haza a takarmányt a lovam számára) most egy éve a pákovári búcsúban elhegedülte szent Dávid, azaz : egy vörös cigány. Óh Noé nemes nedűje ! nalam náladnál nemtelenebb nedű nincsen. Mily sok ostobaság született meg már agyamban, ha téged csak színrőlszínre láthattalak . . . hát ha még — — eh ! . . . megint földöntöd eszem kerekét és irok a néptanítók fizetésemelésétől. Ma már megváltozott istállóm képe. Az asszony a kotlókat, én meg a házi nyulakat tenyésztem benne. Ugy lógg benn a gerendákra aggatott kotlófészek, mint szivemben a fájdalom. Ha betekintek az istállóba, hasonló fájdalom fog el, mint Bélát a tatárjárás után. Neki az országa, nekem n leghasznosabb és legjámborabb kincsem lett a tatárok, illetve a cigányok martaléka. S mi okozta mind e fájdalmat? A szamár, tisztelt Uraim. Már annyira mentem elkeseredésemben, hogy a kárhozatos öngyilkosságra gondoltam. Csak a végrehajtás módjában válogattam. A fegyvert nem merem elsütni, a Balatonból a Ferkó kihalász, a zalavölgyi inkább kisiklik, minthogy agyongázoljon. A gyufát nem szeretem. Mérget már itthon ugy is megszoktam ; csak még egy lenne hátra a kötél. No azt meg elvitte a szamár. Igy hát tovább sorvadok és vágom zsebre a vevő gyalázkodásait, melyet szamaram tisztességben és jámborságban megőszült fejére szór. Azt híreszteli, hogy sánta. No hát ez egyszerűen rágalom. Hogy egy kicsit a jobb lábára biccen ? arról én nem tehetek. Az az ő baja. Egyébként az állatorvosi kouzilium szerint azért bicceg, mert a három lába egy kicsit hosszabb, mint a negyedik. Láttam én már olyan embert is, a kinek mind a két lába egyforma rövid volt, mégis némelykor biccegett. Havi vak is ? Mi a csuda! örüljön, hogy nem esztendős vak. Az én Egyszeri barátom sem lát ugy hónap e'ején rendesen, dacára a város fényes kivilágításának, mégsem lörténik belőle országra szóló kathasztrota. Egj^szerüen haza vezetik. Tessék ilyenkor ezt a methodust követni. Csökönyös ? Bocsánatot kérek tisztelt uram, ez már mégis csak sok kifogás potom 5 írtért. Ezt még száz forintért sem venném föl. Megvan a drága szerszáma — paSirolin Emeli tx étvágyét éa • testsúlyt, aeguSBteti 1 HhBfést, váladékét, éjjeli taadist. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofi'lozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkot „Roehe" eredni csomagolást. F. H«ffm*oa-L« R«ciie &. C*. Basel (STÍJC). „Roehe" Kapható vrroti rendeletre t fyécuertirakb«n. — Ari OvegeaHat *•— koron*.