Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 1-25. szám)
1906-03-25 / 12. szám
1906. március 11. BALATONVIDÉK 3 A Balaton körül. Irta : Cséplő Ernő. IV. Csakhogy valamiről nem szabad megfeledkeznünk. Akármit teszünk, bármit cselekedjünk, annak magán kell hordozni a legnagyobb mértékben az önzetlenség bélyegét. Egyik kezünkkel, ha fölemeljük a szegény embert, másik kézzel ne ipar kodjunk a sárba nyomni. A Balaton ós vidékének fejlesztésénél uemc.-ak ki kell zárni de üldözni kívánatos a nem odavaló elemeket. A közvetítés bármilyen formában legyen föltálalva is, okvetlenül kiküszöbö lendő az egész vonalon. Hisz ma is jóformán az a megölöje a Balaton fürdőéletének, hogy olyan emberek igyekeznek érvényesülni, akik jövevé nyek, akik nem képesek a saját érdeküket a nép és fürdőzők érdekével azonosítani, mert összes gondjuk, minden más szempont mellőzésével arra az egyre irányul, miként lehetne gyorsan, az eszközökben csöppet sem válogatva, meggazdagodni. A Balaton kincsei vállalkozóknak tannak kiszolgáltatva. Ez nagy hiba. Ne ezek hízzanak meg itt, hanem a nép vagyonosodjék, melynek ehhez a vidékhez százados érdekei fűződnek. Arra törekedjenek a balatonmenii érdekeltségek ós a nép, hogy a Balaton mellett való időzés kevesebbe kerüljön, mintha például ugyanazon család a fővárosban ól. Eitől most még messze vagyunk, de bizony nem nagy erőlködés kellene hozzá, hogy így legyen. Néhány évi megfeszített munka árán sikeiülne ez. Az alsó parion, dacára az élelmezés körül mutatkozó nehézségeknek, szaporodnak a villák De sok a gazdát cserélő is, ami azt mutatja, hogy az ide visszavágyódás nem valami erős. A felső parton a zalai rész azonban, egészen kietlennek mondható. Pedig itt vanjak azok a remek alkotású heg3ek, amelyekhez annyi monda, törtóirerr esemény TTreonii?. az e.rnyas szép erdők, gazdag n temiő szőlőhegyek, a Balaton sok színben játszó vize, a dombosvölgyes Somogy és a hatalmas, zord megjelenésű Bakony olyan végtelen szépnek Olga kezére hajtotta a fejét — gondolkozott. Aztán gyorsan megfogalmazott egy levelet a mamájának és fölolvasta nővé- | lének. Lehotay épp akkor lépett a szobába, midőn Olga a következő sorokat olvasta föl: — Nőül megyek Csányi Gézához, mert érzem, hogy csak egy olyan férfi bírhatja a becsülésemet és szerelmemet, mint ő . . • . Pistuka sirva jött a szobába, a mesekönyve leesett az emeleti ablakból a kertbe; lapjait szerte hordta a sz ál s néhányat még a halastóba is sodort belőle. Lehotay idegesen pattant föl : — Gyermek, hagyj fel a te örökös vizitündéreddel és felejtsd el az egész mesét! Olga ismét bemártotta a tollat és utóiratot függesztett a levélhez : — Pistukának pedig küldj kedves mama egy épp olyan mesekönyvet, mint karácsonykor kapott tőled. . . . Pistuka tapsolt' örömében, mikor Olga fölolvasta előtte a nagymamához intézett kérdést.. A fiatal lány magához ölelte Pistukát, sokáig simogatta kis barna kezét, mely őt a tó partjáról elhozta; aztán fölállott és elment Lehotay mellett anélkül, hogy ránézett volna ; odaállott a nyitott ablakhoz és még egyszer ismételte olyan hangon, melybe a szeretet mellett hála is vegyült a gyermek iránt: — Megknpod a mesekönyvet Pistu kám s a vizitündér meséjét, nem szabad elfelejtened — mert azt a mesét én sem fogom soha elfeledni. . . tűnnek föl ezekről a magaslatokról. Pompás nyaralók ezrei népesíthetnék beas-ép halmokat és hegyeket, ha még szebbé és fők ént, ha vonzóbbá tudnánk tenni az e vidéken való tartózkodást. A pénzzel ugy vagyunk mostanában, hogy nagyon kevésnek van belőle — elég. Aki előtt pedig a pénznek kevesebb, vagy több volta szerepet játszik, az meg is szokta ezt nézni, bogy ha már ki kell adni, hát mire adja ki. Igy «z üdülőknél és fürdőzőkuél is igen nagy kérdés az, hogy mennyibe keiül ? Amelyik hely olcsóbb és többet látszik nyújtani, természetes, hogv ezt tömegesen keresik föl. A Balatonnak akkora a vidéke, hogy itt néhány százezer idegen ember sem tűnik föl soku k. És mindenki megtalálhatja a n ki, az igényeinek megfelelő fekvést. A somogyi parton vau a tengeri fürdőkre emlékeztető hullámverés, a felső parton regényes, festői vidék. Mind a két. felől, sőt törökkőiül tiszta, egészséges levegő és köröskörül az áldott, jó magyar nép. Krónika. Aki e lap mai számában jótékony nőegyleiünk közgyűlésén előterjesztett jelentést olvassa, egyszeriben meggyőződhetik arról, hogy városunk asszonyai a közügyekből is mennyire kiveszik részüket.Bizonyságot szerezhet, liogy nemcsak az otthoni kis familianak, de az emberiség nagy csaladjának, a társadalomnak is mily főtenyezői mennyire ápolói. Ép ez a tudat, e körülinéu3 bátorit fel bennünket arra, hogy ismételten a nőkhöz fordulunk s újra meg újra m ő áldozalkéseségűket tesszük próbára. Nem irunk ho«szu sorokban kiöntött felhivasokat, nem intézünk hozzájuk zengő szóvirágokat. Csak egyszerű szerény szavakkal térjük őket : mit annyi városban megte'tek a nők, tegyék azt honi áiut. A magyar történelem bizonyítja, válságos időkben mily sok jót kö-zörhetett a haza asszonyainknak, honleányainknak, S ha most is összefognak, háztartásaikban s más eg\ éb szükségleteikben megvetik az idegen ipart, a most folyó küzdelem sikerében nagy részük lesz. * * * Mégis csak furcsa természete vau városunk vezetőségének. Ha valamit heteken, hónapokon keresztül kérünk tőle, meg sem mozdul, vagy legalább is ugy tesz, mintha mozdulatlan volna. Hiába sürgetjük s hivatkozunk az illető kérdés fontosságára, hasztalan adunk tanácsot, ugy tesz, mintha semmit sem hallana. De ha egyszer abbahagyiuk az illető kérdés hánytorgatását — avagy dehogy is hugjjuk abba, rosszul mondottuk, csak beleununk — hát. egyszerre készen vannak a kivitellel. Sohasem kérkedtünk, ezután sem tesszük, hogy ez, vagy amaz újítás a mi érdemünk. Ha egy s más jót, hasznosat városunk érdekében megalkotlak, csak örültünk s uem dicsekedtünk véle, nem ü'ötiük mellűnket: íme ezt is nekünk köszönhetitek. S most, hogy jóleső örömmel látjuk, miként díszítik fel a balatoni parkot virágágyakkal, nem hoza kódunk elő a balatoni park világairól (?) irt cikkeink statisztikáival, dicsérjük inkább a fürdőintézőségét. Az ő érdeme, hogy ismét megszabadult, egy megrögzött, ódon balhit.t.ől. Mert azt vélte ö mindeddig, hogy a balatoni sétányon nem lehet virágokat ültetni, mivel a virágokat — jól figyelj ide olvasó — letépik a sétálók. Ain, minden : jobb későn, mint soha. * * * Tegnapelőtt egy nyitott kútban cseosemöt találtak. E bűnös tettet minden bizonnyal valami lelketlen nnya követte el. Mikor e hír tudomásul jut, az emberek különbözőképpen gondolkodnak. A nagyközönség csak mini érdekes hírt fogadja s más U]donság híján beszél róla egy-két óráig. A hatósági személyek kutalják, vájjon ki-é lehet a gyermek. A krónikás azonban máimás oldalról szemléli ez eseményt. Részben társadalmi kérdé-nek tekinti. Oly gyakran történnek országszeite ily fajta büntettek, annyit irta* uiár errői társadalom tudotnányi irók szaklapokban, napi- és betílapokbau, hogy e kérdéssel lélektani alapou foglalkozni, hiábavaló munka. Bennünket, közelebbről inkább mint egé.-zségügyi kérdés érdekel. Sokat beszéltünk már városunk ivóviz kérdéséről. De különösen szótárgyává tettük a nyitott kutaka , melyekbe a szél piszkot, szemetet s lelketlen anyák — mink a példa mutatja — csecsemőket dobnak. Ez az eset, is eggyel több ok arra, hogy városuukban az ivóviz kérdése helyes megoldást. találjon. HÍREK. — Személyi hir. Bothmer Béla báró ezredes, a 8. bonvédhuszár ezred parancsnoka Scli-wanuer Károly főállatorvos kíséretében f. hó 23 an városunkban időz tt s a helyben állomásozó honvédnuszár Osztály lóállománya felett >zemlét tartott,. — Egyházmegyei hírek Nagy Virgil miháldi lelkész f hó 12-én plébániájára törvényszerűen investiáliatot.i. — A Pados Lajos espeies-plebános elhalálozásával megüresedett felsői-zkázi plébania javadalmat, a vall. és közokt m. kir. miniszter szabályszerű bemutató-levele alapján Horváth Tivadxr nagy hidegkúti plébános nyerte el. — A Tóth Károly lelkész halálával megüresedett csabrendeki plébánia-javadalmat megyéspüspök urunk ő Nagyméltósága Piachner László^ felsőiszkázi lelkészh-lyettesnek adományozta. — A nagyhidegkuti plébá nia lelki és anyagi ügyeinek ideiglenes vezetésével Frey Géza városlődi káplán bízatott, meg. — Dotnbay Sándor csabreudeki ideiglenes lelkészhelyettes a p óbánia veg lésétől fölmentetvén, ugvancds^i^CsT^" sága alá tartozó zalaszentmihál \ t és a püspöki szabad adományozásit szentgali plébánia-javadalmakra a pályázati határidő f. évi március hó 31-ére tüzetett ki. — Batthyány József gróf a keszthelyi kerület, volt országgyűlési képviselője, miután a múlt hó 25 ére hirdeiett beszámoló beszédjét a kormánybiztos betiltotta, nyílt levelet intézett válaszlóihoz. Levelében elmondja, hogy, bár a vezérlő-bizottság a maga részéről elment, az engedékenység legvégső határáig, keresve a békés kiegyezés módozatait, a király rossz tanácsosai után indulva ridegen zárkózott, el a nemzeti követelések teljesítésétől. A képviselőház többségének feliratára nem válaszolt, a vezérlő bizottsággal a béke érdekében nem tárgyalt, hanem a nemzet alkotmánya és törvényei ellenére a képviselőházat, katonai hatalommal feloszlatta. A mindenre kész darabont kormány vakon teljesili Bécs parancsait s az alkotmány teljes felfüggesztésével, önkénnyel és erőszakkal kormányozza az országot. A nemzet, kezében a törvény, jog és igazság fegyvereivel, állja a harcot nyugodtan, melyből előbb vagy utóbb, de győzelmesen kell kikerülnie. Levele végén higgadtságra s a nemzeti eszmék mellett való szilárd kitartásra iuti választóit. —Gazdászok találkozása. Fölkért tünk a következő sorok közlésére : C-r.k Sándor gazdatiszt (Puszta S/épalma, u. p. Borzavár Veszprémmegye) fölkéri mindazon volt iskolatársait, kik a keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézetet 1880—81-ben végezték, hogy lakásukat és címüket — a 25 éves találkozás céljából — vele tudatni szíveskedjenek. — Őskori telepek a Balaton mellett. Keszthely város tölteti a Balaton pariot, hogy ott" fenyvest, létesítsen. A töltéshez egy partot hordanak le, melyben léptennyomon bukkannak elő az őskori civilizáció nyomai. Kisebb-nagyobb négyszögletű és tölcsér alakú földdel behányt gödrökre akadnak, amelyekben az égett föld és az égés maradványai jelzik, hogy a gödrök-