Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 1-25. szám)

1906-03-25 / 12. szám

tt A L ATONVTD EK 1906. március 25. ben valamikor hosszabb időkig tartó tüze­lé< folyt. A keszthelyi Balatoni Mu/.eum­JEktj'estilet gondosan ásatja ki a gödrökből a földet, amelyben sok a cserépedény töre­dék sőt teljes edények is kerülnek elő. Az edények diszitettek, alakjuk arra vall, hogy korongon készültek tehát a kelták idejé böl az ugyuevezett La Téue korszakból valók. Került elő egy-egy bronz 'árgy is, sajátságos, hogy ezek mellett, a kőkorszak emlékeire is bukkannak. Nevezetes két át­fúrt szarvas agaucs, melynek furásábau a kőeszköz lehetett. Ymuak göd'ök, mely­ben csak 2—3 orsógomb vau. Érdekes egy lus edény is, mely lábat ábrázol. A göm­bölyű agyaggolyók, melyeket bizonyára parittyázasra használtak, szin'.én gy akoriak. Keszthelyen a további ásatás elé érdeklő déssel néznek. — A királyi birtos Zalaegerszegen. S',uh Ovszky D zsö királyi biztost, uiint a »Zala« írja, a tegnapi napra várták Zala egerszegre. Fogadasára a héten két század cs. és kir. vadász érkezett Kőszegi öl, azon Uivül 24 lovas csendőr ós nagy számú gyalogos csendőr van a városban össz pon'ositva. Szlilyovszky Dezső a nagyta po'csáuyi kerület, szal adelvü-párti képvi­selője volt, s neve a Bánff> -féle választá­sok idejéből, amikor miut választási elnök működött,, országszerte ismeretes Most miut királyi biztos fog elóvüihetet, en ér­demeket szerezni. Állandó tartózkodási lie­1 \ éül (reméljük nem lesz soká ál'andó) Zalaegerszeget es Nagykanizsát, emlegetik. Zalaegerszegen befejezett dolognak tekin­tik, hogy Cserián Karoly alispán, ki 18 éven át volt a vármegye első tisztviselője, legközelebb le fog mondani állasáról — A gazd. tanintézet köréből. Folyó hó 21 én igen érdekes ós tanulságos elő­adást tartott, a szegszárdi állami selyem­teuyósztési főfelügyelő a gazdasági tan­intézetben. Első sorbau a selyemhernyó Jfceil véxZJ Ást t j>r láiia lá. t cág n l^ a rö n ldfW. lnwít évvel Kr. sz. előtt, s miképen terjedt nyu gat felé folytonosan s c-ak mily ké-óu jutott el hozzánk a XVI. században. 100 nál több vetített képben mulatta be az eperfa okszerű művelését, a selyemhernyók gou­dozásá', az ide alkalmas eszközöket s kó szülékeket. Ezutáu a selyemhernyótenyesz­tés fontosságát méltatta, amely t t legszegó nyebb nóposztályt is jó k»resethez juttatja, melyhez úgyszólván semmi befektetés és aránylag csekély fáradság kell. Végül buzdiiotta a hallgatóságot, hogy majd annak idején teljes erejéből azon legyen, hogy a selyemhernyó tenyésztés előnyeit és jövedelmezőségét a szegéuy néppel meg­ismertesse, hogy azt egy jó keresetforrás­hoz juttassa. A hallgatóság nevébeu Far­kas Sebestyén főkertósz mondott hálás köszönetet a szives előadóuak, a hallga­tóság pedig zajosan megéljenezte. — Kinevezés. Aretó Gyula kir. erdő­mestert, v.rosunk szülöttjót, a királyerdő tanácsossá nevezte ki. — Március 15. Lapunk mult számá­ban megemlékeztünk arról, hogy e nagy napon varosunk mily s/ép hazafias ünnep­ségek szinhelye volt. s hogy este a várost kivilágították. Arról is irtunk, hogy feltű­nést keltettek az »egyik péuziniézet«, a Keszthelyvidóki Takarékpénztár, sötéten maradt ablakai. A történeti hűség kedvó­ért megjegyezzük, hogy az a mulas t.ás, vagy feledékenység 8 óra után némileg pótolva lett, az egyik ablakba kitett kézi­lámpával. — Kik adakoztak a madárfészkekre. 1 koronát fizetett : özv. Böhm Frig>esné, C ikós József, Rádl Józsefné, P irkán yi N.,' Melcsók Lajosné. 60 fillért fizetett : Hencz Géza. 50 fillért fizetett: Albert, Ágost, Stendl Emil, Scbvarcz József, Havasy J., Vass Miklós, N. N., Lichteuvallner Gitka, Sirchicb Anna. 40 fillért fizetett: Weisz Adolf. B«uer Ignác. N: N. 30 fillért fize­'ett: Szombat,h József. 25 fillért fizetett: Horváth József, Horváth Lajos. 20 fii ért fizetett: Pollák Hermin, Schemenel N., N. N., F. S., Nagy Ferencnó, Stiksz Károly. 10 fillért fizetett : Turbók Józsefnó, özv, Hauzuernó. — Gyümölcsészeti tanfolyam Lapunk mult számában említetjük, hogy a gazda­sági tanintézetben márc. 22-éiől 31 ig gyü­mölcsészeti tanfolyamot rendeznek. Mmt értesülünk a tanfolyamra 14 tanító érke­zett, városunkbi, az ország különböző vi­dékeiről — Kisfalndy-muzeum a Balaton part­ján. A Balaton meutóu a badacsonyi híres szőlőhegyen vau Kisfaludy Sándornak egy kori lakóháza, hol a nagy költő legszebb versen irta. Ez a ház jelenleg a herceg Eszterbázy Miklós uradalmának tulajdona s igen elhag atott, állapo bau van A Ba­laton Szövetség legutóbbi igazgató vá­lasztmányi ülésének határozatából Ovary Ferenc dr. alelnök hivatalos megkeresést intézett herceg Eszterházyhoz, hogy a történeti nevezel ességü házat alakitassa át Kisfaludy múzeummá, ahová a kőbőre vonatkozó emléktárgyakat is el lehessen helyezni. A terv megvalósitá-a ügyében a a szövetség érintkezésbe lép a fővárosi irodalmi társaságokkal is. — Elfogott katonák. A behivott. pót­tartalékos katonak közül tudvalevőleg többeu nem engedelmeskedtek a behivó parancsnak és nem vonultak be csapa­taikhoz. A katonai parancsnokságok most, ezeket a renitens s időközben szökevények­nek nyilvánított katonákat csendörökkel kisért-ti be. Városunkban — mint értesü­liink — 8 ilyen póttartalékost kísérlek el a osendörök a lielyb li laktanyáva, hogy tényleges szolgálat teljesítésére kénysze­rítsék. — Nök a magyar iparért. Tudomásunk van róla, .ogy Zalaegerszeg uri kölgyei meg akarják beszélni, miként segitbetnének a magyar iparügyön, vagyis nemzeti ba­junkon. Az útját, módját, fogják keresui an­nak, hogyan lehet ue egyszer inár megvaló­sítani azt az untig hangoztatott jelsaófc, ns - — -——-j—— >- j ' • ... -. a —-.­ugy, hogy minden magyar hölgy szent fo­gadalmat tesz arra, hogy a boltostól, meg akátkitól is mind abból a fajiából, ami Ma­gyarországon csak készül, nem vásárol ide­gen iparcikket Ezt a fogadalmat meg fog­ják tenni a zalaegerszegi magyar asszonyok. Aunál szebb lenne, ha miuél többen igy tennének a hölgyek. Mert tessék megje­gyezni, a férfiak szerepe most egy darabig szünetel. A vásárlás az asszonyok dolga. A magyar ipar pártolása, az asszonyok akaratán fordul meg. Az asszonyoknak e téren való munkálkodása most a nemzeti ügynek a tengelyét teszi. Legyenek Keszt­kelyen is minél többen e laborban. — Gyászhír. Jakab Károly csicsói r. k. esperes plébános a napokban 79 éves ko­rában bosszú ós kinos betegség uián meg­halt. — Uj hitelszövetkezet. Tapolcán Hor­váth József segédlelkész nagy fáradozása mellett, március 18 án megalakult, a hitel­szövetkezet. A szövetkezet eddig 104 tagot, számlál. A' igazga óság elnöke Horváth János, a felügyelő-bizottság elnöke Ley József lett. Sebestyén Gyula köuyvelö­nek, Szintén József pénztárnoknak válasz tátott meg. A szövetkezet a legszebb re­ményekre jogosít, amennyiben annak ve­zetése lelkiismeretes kezekre van bízva. — Szép ós emlékezetes ünnepély folyt le mácius 15 én Kővágó Őrsön. Együtt ünnepelt a község apraja, nagyja. Már korán reggel gyászfátyolos nemzeti zászlók lobogtak a róm. kath. templomon, iskolán és még többfelé, emlékeztetve a népet a nagy nap jeleutősógére. Nyolc órakor szt. misére gyűlt össze valláskülönbség nélkül az egész község, hogy az Ur felszentelt szolgájával bőséges áldást, esdjen le szere­tett hazájára. Az ünnepélyes misét Tóth Rafael plébános mondotta, mely alatt Au rbach Miklós kántortanító a szebbnél­szebb éuekeket, mint »Egek ékessége, Nagyasszonyunk hazánk reménye, Boldog asszony anyánk € stb. s befejezésül a >HyoiDUszU énekelte. Mise végeztével az evangelikus templomba vonult át a kö­zönség, ahol a .SzózaU elhangzása után Cuppoíi Sáudor lelkész imádságszerü be­szédében kérte Istent, hallgassa meg a népek buzgó kérését s nyuitsa segHŐ jobb­ja' felénk. Befejezésül a >Hymuusc követ­kezet" itt is. De ezzel ínég nem ért véget az ünnepség. Este hét óra tájban ismét talpon volt. a lömeg s az Eibenschü z-féle udvarban gyülekezett,, hol Szollár István tauitó gyönyörű terjedelmes beszédet, in­tézett a hallgatósághoz. Hazafiis beszédé­ben megemlékezve a nemzet múltjáról, fej­tegette,^hogy mennyit küzdött, már jogai­ért'- mennyi veszteség érte csak 48-b*n, ami'kor nagyjaink közül nem egy vérzett el az igazságért való küzdelemben, mig végre megkapta alkotmányos szabadságát. Ragasz kodjunk tehát, alkotmányunkhoz de erő-zakkal ne köveleljük, inert, ez vesae­del mbe sodorhatná édes h*záukat, limem bízzunk a magyarok Isteuébeu, aki mír annyiszor megsegített, bennünket,, most, sem fogja megvonni a segít séget. E'.utáu L i­katos Pál szavalta el igazi hévvel a • Talpra magyart-t. Most isaiét S/.olUr István lépett »z emelvényre s szép sza­vakkal moudott köszönetet, a jelenlevő két lelkésznek, kik 1-hetővó tették, hogy egy szív el lélekkel ünnepelt, az egész közsig. Majd kórt" a közönséget ovakodjamk min­den tüntetéstől s miután »Isten áldd meg a magysrt-t és a »Kossuth-nótát« több­ször elénekelték,a legnagyobb Csenben szét­ofl'loti a közönség. — A sümegi polgári önképzőkör már­cius 15 évtizedes szokásához híven ez évben is megünnepelte. Az ünnepség 15-éti este folyt le a követkző sorozatai: a) Elnöki megnyitó, b) Hyinnusz. Énekelte az if|usági egyesület, dalosköre. c) Felolva­sás. Tartotta Németh Lajos, az önk. kör elnöke d) Ünnepi beszed. Tiltotta Fürst János dr. e) Kossuth HMUIIUSZ. Énekelte a daloskör, f) Talpra magyar. Szavalta Horváth Józse f. g) Szózat. Énekelte a - !_•--- 1 > ír 1 A V ii II napály t népes társasvacsora követte, melyen az 1848 a- honvédeken kivül Süineg társadal­mának minden osztálya képviselve volt. A vacsora alatt a szabadság billikomával kezében, B*ufi Alajos méltatta a nagy nap jelentőségét, egyben kegyeletes szavakkal emlékezett meg néhai Eituer Sándorról, az öuk. körnek évek hosszú során át volt elnökéről, ki az értékes serleget »márciu» | 15 ikéuek örök emlókéüU ajándékozta a ; körnek. A társasvacsora lelkes felkö­I szőni ők között a késő éjjeli órákig tartott. — Hajózható csatorna a Balatontól a Dunáig Nagyszabású, fölölte érdekes terv megvalósul asan fáradozik Tóth Károly míi­szaui tanácsos, a szekszárd-bátai dunai véd­gát fó mérnöke. Még Baross Gábor keres­kedelmi miniszter korában Vetették fel elő­ször azt a tervet, hogy a Balaiout olykép kötik össze a Dunával, hogy ez a viziut. hajózható lenne. Sóth Károly most e régi tervnek igyekszik propagandát csinálni es legközelebb az összes érdekelt, vármegy k­kel érintkezésbe lép, hogy ez a terv meg­valósulhasson. — Hazai ipar! Wein Károly ós tár­sai szövőgyári cég a mai lapunkban közzé­tett figyelmeztetésére különösen utalunk s elsősorban háziaszonyaiuknak ajánljuk be­cses figyel móbe. Vegyünk ahol csak lehet hazai iparcikkeket, hozzájárulunk, hogy ez által sok ezer szorgalmas kéz jutalmazó muukát kap, de hoz/.ájáruluuk ez által ahhoz is, bogy a nemzet gazdaságilag is erősbödhetik. — A zalaegerszegi ipartestület köz­gyüiése. A zalaegerszegi ipartestület óvi rendes közgyűlését, a napokban tartotta meg székliazauak nagytermében. Felolva­sásra került az 1906. évi költségeiénány­zat. E szerint az ez idei remélhető bevétel 4268 koronára, a kiadás pedig 3400 koro­nara uányoztatott elő. Mielőtt a költségve­tés tárgyalható lelt volna, Cséber Imre egyesületi tag felszólal s kéri az egyes té­telek felolvasását, hogy mód s alkalom nyújtassák a közgyűlésen megjelent tagok­nak arra, hopy meggyőződést szerezzenek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom