Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 1-25. szám)
1906-05-13 / 19. szám
1906. m áju s 1 3 . BALATONVIDÉK rult páriákat ismer azokban a szorgalmas vármegyei hivatalnokokban. ismerek abban a nagy apparátusban olyant, aki hérosznak képzeli magát. Nohát kérem, az nem főnöknek való. Menjen az égbe, ott talán talál magához valót, tisztesség ne essék mondván. Mert hát itt a földön nem félistenek, hanem érző emberek vannak. Ez az egyik feltétel. A másik már az anyagiak terén mozog. Aki abba a székbe kerül, annak anyagilag függetlennek kell lenni. Vagyis: nem a tiszteletdíjért kell abban a székben ülnie, hanem a közjóért hozandó áldozat fejében. Ennek az alispáni választásnak el kell döntenie azt, hogy sziklaszilárdság kell-e abba a székbe, avagy elegendőnek tartja-e a vármegye közönsége azt, hogy holmi ingadozó nádszálat állit a tomboló zivatar elé. Mondják el mások is, kit tartanak oda érdemesnek ; én csak azt mondom: okuljunk a múlton \*) YPT, Két megyegyiilés. Zalaegerszegen egymásután két törvényhatósági bizottsági gyűlés lesz : e hó 14-én és 15-ón. A 15-iki gyűlés kizárólagos tárgya az uj főispán installációja. A 14-iki tavaszi közgyűlés tárgysorozata 121 pontból áll. Visszapillantás. (*) Elült a választási harcizaj. A jövő kérdése foglalkoztatja már a lelkeket. Mit fog tenni, hogy fog vis lkedni az uj függetlenségi többség. Munkához lát-e komolyan, támogatja teljes egészében a koalíciós *) Kérjük megyei laptársainkat e cikk átvételére. Szerk. kormányt, vagy tovább nyargal a közjogi kérdések vesszőparipáján?! Minderre rövidesen megkapja a nemzet a feleletet. Am, mig konkrét tényekkel számolhatunk, nem árt rövid visszapillantást vetni az elmúlt választás: kampány egyes, fölöttébb gyanús tüneteire. A koalíciós pártok együtt vivták meg az alkotmányvédelem nagy csatáját. Miut hűséges fegyvertársakhoz illik, együttes elhatározással ós közös megállapodásokkal mentek a választási küzdelembe is. Együtt appelláltak a nemzetre. Éi a nemzet másodszor is a koalíciós pártoknak adott igazat. Jlibbeu a felemelő nemzeti Ítéletben, sajnos, disszonáns hangok is megcsendültek. Ami a sajnálatra legméltóbb, éppen az egyik fegyvertárs zászlója alatt. Tudvalevőleg a koalizált pártok egymás ellen nem állítottak jelöltet. Am akadtak nem csekély számban önjelöltek, kik nem haboztak a koalíció keretén belül, függetlenségi zászló alatt hadat üzenni a koalíció jelöltjének. Már t. i. ott, hol a koalíció jelöltje véletlenül néppárti volt. Ez azonban még nem minden. Tetézte a fegyvertársi köteles hűségnek megszegését a függetlenségi zászló önjelöltjei választóinak féktelen izgatása és terrorizmusa különösen a kath. klérus tagjaival szemben. Függetlenségi cégér alatt fanatikus dühvel támadtak sok önjelöltes kerületben a kath, papok ellen. Felizgatott és elvakított osőcseléket uszítottak ellenük. Weltner Jakab ós Bokányi «választói» bátran leckét vehettek volna a durvaság lexikonjából egyes függetlenségi jelöltek választóitól. Ennek a dissonaus hangvegyüléknek ki kellett törni a függetlenségi álarcot öltött haladókból. Ezek a legújabb hazafiak, kik most annyira éltek-haltak a függetlenségért, íme csak nemrég is még ott üitek a szabadelvüpárt húsos fazekai körül s még föl sem száradtak pártjuk bomlása fölött ontott könyüik s a haladópárt hidjain át csakhamar átcsempészték magukat a függetlenségi táborba. ők, kik a nemzeti ügy mellett a kisujjukat sem mozdították meg, kik lesben állva várták a történendöket, a szerencsés fordulatot, megérezve a kedvező szél lengedósót, kibontott vitorlákkal eveztek be a függetlenségi párt kikötőjébe. Innét, a koalíció legerősebb várából lövöldözték mérges nyilaikat éppen a koalíció leghívebb és legkitartóbb tagjaira: a kath. papokra. Midőn e jellemző tünetre itt mi is» rámutatunk, egyben meg kell jegyeznünk, hogy eme támadások hangja, a támadók célja és személyei igen élénken emlékeztetnek bennüuket — a régi rendszer oszlopos tagjaira. Mi is, a függetlenségiek is minden hű fia örvend a nemzetrontó szabadelvű rendszer végső bukásának. De ha csakugyan megbukottnak, letűntnek hiszik és hirdetik a függetlenségi pártban is a szabadelvű rendszert — akkor azzal a bukott rendszerrel együtt pusztulni kell az élet szinteréről annak a fókezetlen ós durva szabadelvű szellemnek is, mely nemcsak a lelkiismereti szabadságot, hanem vele együtt minden tekintélyt és állást, valamint véleményszabadságot is megmételyezett, beszennyezett s durván megtámadott. Amely nemcsak alkotmányos, hanem egész közéletünket is megrontotta. Nyakunkra hozva vad hajtását a nemzetközi szocializmust, társadalmunk rendjét is fölforgatással feuyegeti. Kérdezzük hát, ami jó volt a bukott szabadelvücégér alatt, megengedhető-e most is, hogy a függetlenségi pártba betolakodott önjelöltek a bukott rendzzer rossz szellemét fölelevenítve, az érdemlett halál helyett a tiszta függetlenségi zászló alól a nemzet egy tiszta ós hazafias multu osztálya, a kath. papok ellen onthassák a szabadelvű gyűlölködés fertőztető láváját ? Sokkal nagyobb tisztelettel viseltetünk a nagy függetlenségi párt illusz'ris vezérei: Kossuth Fereuc és Apponyi s más számos kiválósága iránt, semhogy feltételeznők róluk, hogy mindezeket tudva acceptáluák, sőt osak meg is tűrnék. Annál inkább is, mert Kossuth Fereuc volt, az, ki a legközelebb mult választások fényes eredményét, a koalíció győzelmét, mérlegelve, legnagyobb elismerés hangján szólott a kath. klérus önzetlen hazafiságáról. A kath. klérus azóta sem változott hazafiságában.Hogyan jut tehát ahhoz, hogy a g3'özelmes függetlenségi zászló alól szórják ellene a szitkok ós gyalázkodások egész áradatát, az átszökdözött szabadelvűek és haladók ? Ha igaz az, hogy meghalt a mindörökre a szabadelvű rendszer, vesszen vele beli kitűnő állásom, 1200 korona évi fizetéssel, illetve jövedelemmel, (Ez csak egy évre jár ám, jól értse meg.) amely többet ér egy szegény grófságnál. Akkor majd a többit is megkapja. Erted ? Holnap megyek, mert csak Szentgyörgynapig lehet pályázni, ami már alig «gy hét. (Ebből látom, hogy derék, jóravaló község lehet, mert kihúzzák tanitói a Szent György napot.) Pénzem, — miut rendesen — most sincs. Üzenj a Bagó Mártonnak, az megveszi tehenünket. Úgyis fáj már rég óta érte a szive, mint a cenki macskának a kövesdi egérért. Az ára 75 írt., azaz 150 kor. készpénzbeu. Fizetendő azonnal. Talán meg lehetne menteni egyetlen lábasjószágunkat drága Pepikém ? Hajtsd be a fizetéshátralékodat, mert, amint mondtad, vagy 60 frt fizetésed még künn van. Az a baj Margitkám, hogy künn van. Te ezt nem érted meg gyenge asszonyi eszeddel Nem megy annak a behajtása olyan könnyen, mint például az adó, vagy egyéb követelés. Most már ugy is várom mindennap, mert az egész közigazgatás vállvetve azt hajszolja hónapok óta. Jercze ur az egész éjjelt boldog tervezgetésben töltötte el. Még a hajnali órákban érintkezésbe lépett egy pár lágytojással s végig skálázta az összes hangnemeket. Mikor már a felső »á«-t tisztán ki tudta vágni, öltözködött és indult. Vasúti állomás — amint a hirdetésben volt — egy gyenge fél óra. Ez igaz volt. Legelőször is a plébánia hivatalt kereste fel. Egek ura, minő látvány tárult testi szemei elé ! Vagy husz-liarminc intelligensebb kéregető (Mert hamarosan nem gondolhatott mást.) tolongott a plébánia lakás folyosóján. Szegény Jercza barátunk, ki még a pályázattal járó kilincseléssel, mivel még csak az első s mondhatni legrosszabb álláson bizonyítgatta a néptanító önfeláldozó munkásságát, nem volt teljesen tisztában ; azt hitte — amint egyikmásik kijövő mosolygó, megelégedést tükröző arcára tekintett — hogy gavallér alamizsnával lettek szegény ördögök elbocsájtva. Csak később tudta meg, hogy mindnyájan vele eg3'sorsu szerencsétlenek, kiknek épp ugy, mint neki jobb hely után kell nézni, ha azt akarja, hogy családja megélhetését uémileg is biztosítsa. Mosolyogtak? Istenem! hát intelligens papi ember ha nem is ártja bele magát ily ^ kényes dologba, legalább reménnyel táplálja azt az intelligens tanult embertársát, ki még máig is cseléd módjára kénytelen, vándorolva helyet keresni. Nem lehet ez máskópj? kérdé a laikus. Dehogy lehet ! Hát akkor a »fölséges* nép, aki az urakat >tartja», mit szólna? Félre innen rendbontó népség! Hát mi egy nemzet napszámos ? Semmi. Azt az Úristen haragjában azért teremtette, hogy a felséges nép gyermekeit kiművelj 0, testi és lelki nevelésben részesítse. Hát ez munka ? Mi ? Ennek megértésére nagyjaink és a törvényhozás vau hivatva. A plébános, ki a tauitóval együtt sokszor kesergve eszi a kover szülte kenyeret, nem avatkozott a választásba, hanem pár barátságos szóval elbocsájtotta Jercze barátunkat, meghagyván neki, hogy az eke mellől elszólított »tanfórfiakatc sorra látogassa mert azt határozottan elvárják. Nyakába vette barátunk a falut, kezében egy lisztával, mely a > hatalom fórfiainak* becses nevét tartalmazta. Minden keresett alakot otthon talált, mert aznap mindegyiknek >fogadó napjai volt. Egybehangzóan mind ezt mondta: »Hájszen maj möglátyuk, hogyhát ki lösz. Ipesleg nöm mondhatnám, hogy egyikőjük, vagy másikájuk lönne. Maj' akinek legélösebb torka lösz, az lösz. En még esseg I ögiknek sem montam, hogyhát ipesleg ü lösz*. (Vége köv.) I JL m & _ . Te h ruháinkat, szőrméinket, függönyeinket és szőnyegeinket molvfeár és • IVlllK 1111*1* • g! 1g u' me l? et USJ érhetünk el, lia azokat Keszthelyen Schweig-er VWJUim lUv^ I Sándor molykár elleni intézetébe nyári gondozásra adjuk, hol azok igen jutányos áron biztosan gondoztatnak.
