Balatonvidék, 1906 (10. évfolyam, 1-25. szám)

1906-04-08 / 14. szám

2 BALATONVIBÉK 1906. április 15 . BALATONVIDÉK 2 A tulipánkert vármegyénkben. Alig néhány hete, hogy ft főváros néhány fenkölt gondolkodású és előkelő hölgyének kezdeményezésére tulipán-kert elnevezés alatt nagyarányú mozgalom in­dult meg a fővárosban. A mozgalom célja: nemz-tivé tenni miudeut, külsőleg is do­kuujeutálni nemzetiségünket és végül a honi ipar felkarolása. A mozgalom alig ne hány nap alatt óriási arányokat öltött s elterjedt az egész országban. Eljutott, hoz­zánk is s hogy az visszhangra ta­lált vármegyénk hölgyei közt, mi sem bi­zonyítja jobban, mint az alább közölt fel­hívások. Mi a magunk részéről szívből üdvö­zöljük a nemes eszme terjesztőit s kíván­juk, hogy fáradozásaikat teljes siker koro­názza. Ez p^dig ugy lesz meg, ha a moz­galomhoz egy szívvel és lélekkel fog csat­lakozni vármegyénk minden hölgye rang­különbség nélkül. Adja Isten, hogy igy legyen. A fentebb emiitett felhívásokat itt közöljük egész terjedelmükben : Mindnyájunk előtt ismeretes, hogy a fővárosi hölgyközönság tulipán-kert címen hazafias mozgalmat indított a nemzeti eszme és a honi iparpártolás terjesztésére. Ehhez a mozgalomhoz szívvel-lélek­kel osatlakozunk mi, zalavármegyei nők is, mert hazánk javán tőlünk telhetőleg muu­hálkodni mi is legszentebb honleányi köte­lességünknek tartjuk. Tudjuk jól, hogy áldásos mozgalmun­kat csak ugy követheti siker, ha föltett, el­határozásunkban állhatatosan megmaradunk s hogj' ha eszményünket : a hazaszeretetet nemcsak szóval, de tettekben is megalku­vást nem ismerve, állandóan ós a leghat­hatósabban külsőleg is kifejezésre juttai­juk, épen ezért aláírásunkkal ezennel megfogadjuk, hogy . 1. Nemzeti jellegünk ós önállóságunk előmozdítását, célzó összes mozgalmakat tün­tetően támogatni fogjuk. 2. A magyar nemzeti érzés ápolását a családi ós társadalmi életben, de legfö­kónt a nevelés terén legszentebb köteles­ségünknek ismerjük. 3. Minden fényűzésnek ós összes nél­külözhető kedvteléseinknek mellőzésével magyaros egyszerűség lesz jelszavunk, a me­lyet minden téren követni fogunk. nem vagy kacsailag jól tájékozva. A ka­csahús elsőrangú tápszer, mely nem any­nyira a mivelt, mint a gazdag családok asztalán . . . Elza : Elsőrangú ? Arról szó sem le­het, A marhahúsban, a tojásban, a tejben sokkal több a tápanyag. De hát mi közöd neked az élelmiszerek drágaságához ? VilmaMi közöm ? Látszik, hogy medika vagy ; látszik, hogy az ember té­ged csak akkor kezd érdekelni, ha beteg, ha köhög, lia az orrán jó vagy rossz indu­latu daganata van. Pedig az emberiség egészséges része is megérdemli, hogy fog­lalkozzunk vele. Elza : (Gúnyosan) Ah, te foglalkozol az emberiséggel ? Ez egészen uj dolog. Vilma .• Ellenkezőleg, ez nagyon régi dolog. A fiatal leányok mindig foglalkoz­tak az emberiséggel. Természetesen némi előszeretettel az emberiségnek bajuszt vi­selő részével. Elza : Jó, de mi köze mindennek az élelmiszerek drágulásához ? Vilma : Mi köze ? Te kétségbeejtően naiv vagy. Te Röntgen-sugarakkal dolgo­zol és nem látod a dolgok felszínét sem. Hát nem érted, nem érzed, hogy az embe­riség sorsa elválaszthatatlanul függ össze az élelmiszerek drágulásával ? Hogy mikor 4. Első sorban saját példáinkkal, de egyszersmind legszélesebb körben külön­külön is kifejtendő agitációnkkal arra tö­rekszünk, hogy minden magyar ember min­den szükségletét magyar termelőktől ós iparosoktól, magyar eredetű cikkekben sze­rezze be. Épen -ezért külön . is megfogadjuk, hogy összes bevásárlásainkban, minden egyes esetben a legerélyes-bben megkívánjuk a kereskedőktől, hogy eladandó áruik beszer­zésének forrását előttünk kétséget kizáró­lag igazolják. Mi sem természetesebb, minthogy a legfeltűnőbb módon támogatni és pártolni fogjuk azokat az üzleteket, amelyek maguk is megalkuvást, nem ismerve, kizárólag ma­gvar termelő helyekről szerzik be áruikat. Végül 5, mindezen fogadalmunk ós lanka­datlan hazafias érzelmeink jeléül állandóan viseljük a kis tulipánt. Ez legyen külső és mindenki által látható jelvényünk annak tüntelő bizonyítására, hogy osztály, vallás, párt ós rangkülönbség nélkül mindnyájan testvérek vagyunk egy magas érzésben s ez : a hazaszeretet. Gróf Batthyány Józsefnó. Amint a hírlapokból is értesülni mól tóztatott, a magyar nők kezdeményezésére nagyobb arányú akció indult meg azzal a oéllal, hogy a nemzetünkre nehezedett, sú­lyos ídőkbm egy, közös érzésektől és tö­rekvésektől áthatott, összetartó táborrá egye­sítse az egész hazafias magyar társadalmat. A közélet teréről hatalmi eszközökkel mindinkább leszorított nemzeti küzdelmet vau hivatva ez a mozgalom átvinni a tár­sadalom terére, hogy minden magyar tűz­helyet, minden magyar szivet külön-külön a magyar hazafiság és nemzeti önérzet be­vehetetlen béstyájává Vegyen. Az ezen érzésben és törekvésben való egyesülésnek látható jelvényeül választot­tuk a magyar tulipánt, népművészetünk for­máinak ezt a vezető motívumát, mely nem­zeti színeink nyelvén mindenki előtt, ért­hetővé fogja tenni, hogy viselői a magyar lélek legyőzhetetlen hatalmát hirdetik az ezeréves magyar haza földjón. Törekvésüuk csak akkor felelhet meg méltóan a maga nagy feladatának, ha or­szágszerte, a vidék társadalmának minden rétegében lelkes felkarolókra és terjesztőkre talál. Ezek sorában pedig számitok t. Cí­medre, mint akiről tudom, hogy a magyar nemzetnek e legbecsesebb erkölcsi javaiért folytatott, küzdelmében minden hazafias ál­dozatra kész. E tudattól indíttatva fordulok t. Cí­medhez azzal a kéréssel, hogy hazafias moz­galmunkat hathatós támogatásába venui s az országszerte forgalomba hozandó tuli­pánjelvények minél nagyobb eleijedését, személy«8 befolyásával is elősegíteni mél­tóztassék. Ne hiányozzék ez a jelvény, mely bennünket a hazafias testvéri szere­tetben egyesit — egy magyar nőnek, fér­fiúnak vagy gyermeknek melléről sem. Miután eddig is már több hamisiivány (sőt bécsi) is került forgalomba, kérem az igazi 'ulipán jelvényekórt kegyeskedjék hoz­zám, Hertelendy Fereucnéhez Lesenceto­majra, miut a központi vezetőség megbí­zottjához, Zalamegye t rü'etére, fordulni, vagy egyenesen Fischer Emil magyar por­cellán-gyároshoz, Budapest IV. Bécsi-utca. A. jelentkezés sorrendjében intézkedünk, hogy a jelvények mielőbb rendelkezésük helyére érkezzenek. Lesencetomaj, 1906. április hó. A tulipán kert központi bizottsága ne­vében Hertelendy Ferencné. Megyei értekezlet. — Sajót tudósítónktól. — Az április 6 iki megyei gyűlés meg­tartását tudvalevőleg Szulyovszky kir. biz­tos betiltotta, A gyűlést, azért megtartot­ták a bizot'sági tagok Thassy Gábor dr. orvosnak zárt kerthelyiségében a szabad ég alatt. A tagok igen nagy számmal jöt­tek Zalaegerszegre s résztvettek a kerti gyűlésben. A tárgy a megyei tisztviselők lemondásának az ügye volt, hogy a lemon­dást elfogadják e vagy nem. Minthogy az eltiltás és az autonomia felfüggesztése miatt törvényhatósági jog­köre nincs ennek a gyűlésnek, tehát csak értekezlet címen tartatott meg. Középen egy asztal s néhány szék volt, hol a ine gye vezető féifiai foglaltak helyet: Batt­hyány József, Pál és Eruö grófok, Eitner Zsigmond, Farkas József, Hertelendy Fe­renc és József, Ziegler Kálmán, Koller Ist­egy kofa hat koronát kér egy hizott ka­csáért, akkor az embernek van oka felsi­koltani, elájulni és hamut hinteni a fejére. Elza : Mindenekelőtt figyelmeztetlek, hogy az ájult ember nem képes hamut hinteni a fejére. Ez ellenkezik az ájulás kórisméjével. Másodszor pedig nem értem a te kacsa-elméletedet. Vilma: No hát kifejtem mindjárt. Akár milyen elvontan, tudományosan, me­dikásan gondolkozol is, azt nem vonhatod kétségbe, hogy minden leány férjhez akar menni. Ez a vágy vele születik, mint a szeme, orra, füle. Elza : Jó, tegyük fel. Vilma : Nos, azt is tudni fogod a tu­dományos leírásokból, hogy a fórjhezme­netelhez sok minden szükséges. Elza : Főleg a férj ! Vilma : Igen, az is. De nem éppen ez a döntő fontosságú tényező. Elza : Ezt nem értem. Vilma : Pedig nagyon egyszerű. Olyan férfi ugyanis, aki a nősülés gondolatával meg tud barátkozni, aránylag elóg sűrűn jelentkezik a természetben, de fájdalom, olyan férfi, aki nemcsak akar, de meg is tud nősülni, aránylag ritka Elza : Hogy érted ezt ? Vilma : Ugy, a hogy van, a hogy a jelenségeket látom, a hogy azok reám hat­nak. Elza : Kérlek beszólj konkrétebb alak­ban. Vilma : Jó. Tehát vegyük például az én esetemet. Négy udvarlóm van. Ösme­red őket. Elég tisztességes emberek, s mint mondani szokás, jó családból valók. De a négy között csak egy van, aki komolyan merészel a házasságra gondolni. Elza : Hát elég neked egy ! Vilma ; Egyelőre mindenesetre elóg. De itt a bökkenő, mint Hamlet mondja. Attól kell tartanom, hogy ezt az eg3'et is vissza fogja riasztani az élelmiszerek drá­gulása. Elza : Megint az élelmiszerek ? Vilma: Megint és mindig. Ezen alap­szik minden, a remény, a boldogság, a szenvedély. Az élelmiszer, vagjr mint ti orvosok mondjátok, a tápanyag teremti és bontja a házasságot. Ha a férfiú érzi, hogy nem tud a feleségének elegendő kosztpénzt adni, akkor mentegetődzve, csukló hangon és megtört szivvel félre áll. Ezt a jelensé­get a természet mindennap produkálja Ez az a szabály, amely alól nincs kivétel. Ne­kem tehát van okom remegni, kétségbe­esni, hogy az élelmiszerek drágulása lesz 7>1 iii(U>nki érdeke, hogy megrendelje bérmentve PREISACH ZSIGMOND, Budapest, IX., Üllői-ut 59/M. tavaszi és nyári női ruhakelmék, vászon, fehérnemüe k minta-gyüjteményét. — Kész­női és uri fehérnemüekről diszes árjegyzék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom