Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 27-53. szám)

1905-12-31 / 53. szám

2 BALATONVIBÉK 1905. december 8J. Visszapillantás. Elmúlt egy év fölöttünk újra. Története mély nyomokat fog hagyni az emberiségben. Tüz, égő tüz lobogott benne, mely népeket pusztított, sok emberéletet oltott ki a távol keleten s a közeli szomszédban. Ittbonn pedig a szenvedélyek tüzét gyújtogatták bár, de még eddig nem sikerült lángra lobbantani. Az absolutizmus hol harcban áll a szabad gondolkodással és cselekvéssel, ott a szenvedélyek könynyen gyújthatok föl. De eddig még, Isteunek hála, nem lobogott fel ennek pusztiió lángja. Szűkebb hazánkban, Keszthely városában is nyomot fog hagyni az 1905. év. Ez évben volt ugyanis némi európai haladás észlelhető, amennyiben oly kérdések kezdték komolyan érdekelni a közönséget s a vezetőséget is, melyek a legalkalmasabbak egy város modern fejlesztésére. Igaz ugyan, hogy anyagi erőnk kevés mindannak gyökeres megvalósításához, mi eszme utat talált, a közelmúltban a szivekbe ; de a jóakarat és meggyőződés ha támogatják a gyöngébb anyagi erőt, mégis idővel sok mindent lehet megvalósítani, mi iránt nem volt érzéke a multak társadalmának, mert nem érezte hiányát. Mert a maradás kényelem, Mert a haladás gonddal jár s a fejlesztés munkát igényel. Egy város fejlődésének hatalmas tényezői, sőt el nem engedhető feltételei az oly kérdések, minő a vízvezeték, világítás és a csatornázás kérdései. És hogy ez irányban történtek már kezdeményező lépések nálunk is, az uj irányra ós helyes gyakorlati érzékre vall, Adja Isten, hogy az uj év uj erőt, és uj munkakedvet adjon azoknak, kik a város haladásával törődnek; akkor, erőnkhöz mérten, lesz majd siker is. A szellemi élet haladása, illetve intenzivebbé tétele teión is volt mozgás tapasztalható ; mivel azonban az eszme még ki nem forrott, hanem az még csak a kezdet kezdetén van, eredményről eddig nem számolhatunk be, A szellemi élet régi szokás alapján nyilvánuló megnyilatkozásai meg voltak az elmúlt évben is : egyes körök ismeretterjesztő, vallásos vagy szépirodalmi felolvasásai keretében. Hazafias ünnepségek, szónoklatok is voltak az elmúlt, évben. A társulási szellem is hozott ujat létre az »0 thonc-kör alakjában az elmúlt évben, mely kör mindjárt, mutatott, is valami ujat egyik buzgó tisztviselőjének fáradozásai folytáu : karácsonyi kiállítást remekszép kézimunkákból Kalotaszeg és Apatin vidékéről. Az iskolák a rendes, megszokott ké pet, mutatták az elmúlt évben is : csendes, zajtalan, áldásos és eredményes munkásságot. Ha a nagy közönség nem vett is róla tudomást, mégis történt ezekben is oly dolog, melynek kihatásaiban ós eredményeiben óriási halások leszuek következményei a társadalomban ; az alkoholizmus elleni intenziv tervszerű küzdelmet értjük, mely az összes iskolákban céltudatosan indult, meg az egész országban. Az ipar és kereskedelem csak a régi, küzdelmes képet mutatta : harcot a beözönlő idegen áruk s az olcsó és sokszor rossz idegen gyáripari termékek ellen. Volt, ezenkívül még sok más, küzdelmes ós eredményes vagy eredmény telén vállalkozás is, de hiszen az úgyis tudja ezeket, kinek fájt, kinek vá'lait, nyomta. Az uj évben uj reményekkel, uj bizalommal megyünk bele az uj munkába, melyben ki tudja, hányan fáradnak el és hányan teszik hosszú pihenésre fáradt, tagjaikat. . . ? ! Isteu áldása legyen mindnyájunkkal az uj évben ! Egyesületi életünk. Klubbok, kaszinók, körök ós egyle tek tekintélyes számban vannak már nálunk is, de ez a szám még mindig kicsiuy arra, hogy jelentékeny szerepet, játszón a mi társadalmi életünkben. Pedig a kor tanulságai azt követelik, hogy ezek a társadalmi egyesületek minél nagyobb számban legyenek s környezetükre minél nagyobb befolyást gyakoroljanak. A mai kor jelszava: a közös célokért va'ó tömörülés Minden városban ós miuden faluban néprétegek élnek, amelyeknek h«sznára válik, ha egyesült, erővel törekednek a közös célt elérni. Az már régi dolog, hogy az egyes, a magára utalt ember, manapság hasztalan küzd olyau áramlatok és törekvések eileu, amelyek akár a megszokás, akár a tömeg által befogadtattak. Az egyes ember haszta'au próbálkozik anyagi ekzisztenciáját biztosítani olyau uton, amelyen a gazdagabbak, az erősebbek járnak. Angliában s később Németországban már régóta felismerték az egyesült erővel való tötekvések szükségességót s a törzsasztaltól kezdve egész a mágnások klubbjáig számlálhatatlan egyesületekben, közben szövetkezetekben tömöiülnek az egyes néprétegek, hogy közös anyagi ós erkölcsi célokat, érjenek el. Nálunk Magyarországon még messze vagyunk attól, hogy a polgárság az egyesülés révén tényleges eredményeket tudjon elérni. Ebben a tekintetben hatalmasan megelőzte a >burgoiset« a proletariátus, amely egyesülése révén számottevő faktora lett a fővárosi társadalmi és gazdasági életnek s máris annyi előnyt és kedvezményt vivott ki a munkásosztály javára, hogy az jelentékeny eredmény, sőt siker számba jöhet. Tanuljunk tőlük és fejlesszük minden élőnkből kasziuóiukat, klubjainkat, olvasó köreinket ós egyleteinket, inert manapság csakis ezek a nelyes és megfelelő bázisai annak, hogy egyesült erővel közös célokat érhessünk el. S miután hasonló in ézmény ez idő szerint még felette kevés vau nálunk, alapítsunk ujakat, minél többet. A mi már meglevő hasonló intézményeink két nagy alaphibában szenvednek. Az egyik az, hogy egy nagy részük politikai célokat szoigál. Vannak liberális kasziuóink és katbolikus köreink, ifjúsági önképző köreink és katbolikus legényegyleteink, zsidó nöegyleteink és keresztény hölgyek egyesülelei, szocialista, néppárti és kormánypárti, földmives köreink stb. vül még arra jó, hogy megjósolja, milyen lesz a tél ? Ha a mellcsontja szép, fehér, akkor hideg ós havas, ha barnás, ugy sáros lesz a tél. Németországban s másutt is sz. Katalinnal (nov. 25.) kezdik a telet : »Szt Katalin fehér i- öpenyben jöu.« A népnek igaza is szokott, lenni mondásaiban, mert, november hó második felében szoktak a természetben az enyhébb időszak utolsó nyomai is lassankint t.üne dezni. Sürü komor fellegek úsznak az égbolton, heves szelek és havas esők, hóförfergetek ós jégcsapok jönnek a hosszú sö tét éjjeleken, a fehórszakálu télapó nyomában. A vándor, aki a téli tájon, a puszta mezőkön és a komoran hallgató erdőkön keresztül lialad, gyakran órák hosszat a nélkü', hogy élő lénnyel találkoznék és ha messzi távolból jövő hang üti meg a fiile dobját, az annál jobban emlékezteti arra mily téliesen csendes minden körülötte. E komolyság és az az ünnepi hangulat, mely a természeten uralg télen, az emberi kedélyre is hat. Az ó-német naptár sz. Kelemen pápa (nov. 26.) ünnepével kezdi a telet és e napot horgonnyal jelöli, mert, e napon a hajósoknak már a kikötőben kell lenniök. Ismét, a négy évszakot meghatározó közmondás : Sz. Kelemen hozza meg a telet, Szt. Pét er széke tavaszt, |elent, (tebr 22) A nyarat hozza sz. Orbán (máj. 22.) Az őszt kezdi sz. Bertalan (aug. 24.) Sz. Liici (dec. 13.) napját emiitik leggyakrabban a téli mondásokban. Az angolok azt mondják : Luca nap a legrövi debb nap ós a leghosszabb éjjel. E szentnek ünnepe ugyanis a régi kalendárium szerint dec. 25-óre esett,, azért halljuk a következő mondásokat is : »Szt Luca nagy tél, csibelópéssol növekszik a nap < Szt, Luca megkurtítja a napot. Az olaszok is mondják : »Szt. Luca a leghosszabb éjjel, ami van.« Luca napi időjárásból jósolnak is. Igy Sardiniábau e napról határozzák meg, mily időt várhatnak karácsony napjára. Nálunk egyes vidékeken pedig Dúca napjától, vagyis dec. 13-at.ól kezdve tizenkét, napig, azaz 25-ig vigyáznak az időjárásra s a milyen idő van az egyes napokon, olyan lesz a megfelelő hónap. Ez a Luca kalendárium. A nép zokásokban Luca napján sok babona fordul elő, melyet, nagyobbrészt, a jövőnek megtudása kedvéért űznek. Ilyenek az úgynevezett, Lucafényböl, Lucakeresztből való |ósolások. A Luca székről is mindenki hallott már. Van azonban e napnak ? sz. Miklós napjának kedvesebb jellege is, kivált a gyermekek előtt. A fiuk rettegve örülnek a szigorú, de bőkezű Mikulásnak, a lányok inkább a Lucának, Avagy az is csak a régi jó időkből maradt mesévé vallott már? Amióta erről is sikerült a vallásos zománcot letörülui, eldurvult és elfajult e szép szokás, mely hajdan a szülök egyik alkalmas fegyelmi eszköze volt, a jó gyermekek m-gjutalmazására, a rosszak megbüntetésére, ma pedig nagyobbrészt osak komédia és hecc. Hja, haladunk ! A költészetet már a gyermekszobából is ki kell szorítani, hadd dajkálja a gyermekeket a testes Próza ; ez neveli őket, a valódi élstre ! Téli gondolat! Mis közmondások a tél tartósságát ós szigorát, jellemzik. A tél a legszigorúbban ragaszkodik a jogához, vallják a mondások : »A tél által vető, ha nincs az egyik oldalou, vau a másikon.« Az angyalok ezt mondják : »A tél sohasem h-nyól « A franciák pedig : >A ki egy téli napot átélt, egy halálos ellenséggel van kevesebbje.« Másutt ismét ; • Szerencsés azaz ország, melyben a felhők telelnek.* A felhők enyhítik a hideget. A hidegben gyorsabban mozog az ember. Intsen a szállóige : »Télen mindenki ifjú lesz.« Ilyenkor minden kabát i jo a közmondás szerint : »A fagy minden rongyot összetart.* A jövőre miudenki kíváncsi s a jósAz 1906. évre szóló összes megérkeztek és a legnagyobb választékban kaphatók : Sujánszky József KÍÍKSE* en ii.