Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 27-53. szám)

1905-09-17 / 38. szám

2. BALATONYII>ftX 1905. szeptember 17. kott excellenciák továbbra is azon a földön, melynek múltját, hagyományait, ősi alkotmányos jussát megtagadták s idegen érdekek szolgálatába szegődtek a hatalom zsoldjáért ? ! Bujdosók lehetnek, de nyugodalmat |nem találnak. Hová menjenek ? Fehérváry majd csak segit magán. Elmegy Bécsbe osztrákjai közé, mert itthon már a darabontságnak is — befagyott. De hová menjen Bartha Miklós keresztfia, Kristó ur ? Rá nézve Makó igazán messzebb van Jeruzsálemnél ! Itt még csak akadhatna pár nemzetközi Jakabokonyi — de az alföld becsületes, józan magyar népe ád-e otthont körében nagy liirhedtségre vergődött megfeledkezett fiának ? Ennek az igazi tékozló fiúnak, ki egy nemzet legszentebb apai örökségét pár hónapos hatalmi tobzódásban teljesen prédára akarta juttatni. Jobb lesz tehát nekik is szednivenni sátorfájukat s idegenbe költözködni, miután itthon mindent elidegenítettek maguktól. Elvesztették az atya, a koronás király bizalmát, maguk ellen hívták ki testvérük a nemzet gyűlöletét. Pakolják össiíe pi-ogrammjukat, gyújtogató, radikális-liberális eszméiket s menjenek vele idegen, ismeretlen világba kucsébernek. Itt már a kucséber-politikának besavanyítottak. A nemzet megundorodott a radikálás jelszavaktól. Betegségbe is esett tőle. Kigyógyult s most már többé nem kór belőlük! ítélt már fölöttük s most már a maga gusztusa szerint akar berendezkedni nemzeti alapon. Fogjon hát össze a nemzet többsége. Sok és nagj

T munka vár rá. Sok a rom mindenfelé. Nagy időbe kerül csak a romok eltakarítása s csak azután jöhet az al kotmánj

7 nagy munkája. Vegj-e át a koalíció az ország kormányának rúdját, s vezesse a nemzetet egy jobb kor felé. mely után buzgó imádság epedez százezrek ajakán ! Világosság dereng s biztató, reménysugaras fényben közeleg felénk, hű s tántoríthatatlan magyarjai felé koronás királyunk jóságos alakja. A béke olajágát vélem látni kezében. A kölcsönös engcdékenj'ség harmata öntözze, hogy az viruljon, terebélyes fává nőjjön s király és nemzet a kölcsönös egyetértés árnyában találja meg egymás boldogulását. Azt az örvényt pedig, melyet a bukottak áskálrak, a feledós fátyola borítsa be. Mély az igen és szakadókos, belőle többó nem jut felszínre a bukott darabantok egyike seui. Maguk ásták meg. Másnak. De ugy intézte a nemzetünk sorsa fölött őrködő Gondviselés, hogy a saját maguk ásta sírjukban találják dicstelen halálukat a bukottak. Ebből aa örvényből nincs és nem lesz föltárna dás. Városi közgyűlés. Keszthely város képviselőtestülete f. hó 11-en délelőtt rendes közgyűlést tartott, Nagy Ist ván városbíró elnöklése alatt. A napirend tárgyalása előtt Lénárd Ernő emelkedett szólásra. Mély fájdalom mai hozza a képviselőtestület tudomására, hogy a csornai prémoutréi rendet mély gyászba borította Kunc Adolf dr. prela tusnak — rövid szenvedés után — Türjón történt elhunyta. Azon viszonynál fogva, melyb«n a város a premontrei renddel áll és tekintettől arra, hogy az elhunyt a fögytnna8ium létesítésekor kegyesen támogatta a várost, — indítványozza, hogy emlékét a képviselőtestület jegyzőkönyvileg örökítse meg, a temetésen képviseltesse magát, a helybeli templomban tartaudó gyászmisén testületileg jelénjen meg ós a csorna-préinontréi rendnek részvétiratot küldjön. — Az indítványt, a képviselőtestület egyhangúlag elfogadta. A napirend első pontja az 1906 ik évi költségelőirányzat volt. Miután a mult évihez képest csak egy-két tételben mutatkozik némi különbözet, — rövid vita után elfogadták, 2 Az 1906. évi közmunka a régebbi módon teljesíttetik. 8., Tárgyaltatott az iskolaszék átirata, melyben Pethő Elza és Ernec Gizella tanítónők fizetésének rendes tanítói fizetésre való emelését, kéri. A városi elöljáróság azt indítványozta, bogy a nevezett, tanítónők most csak az 1200 kor. törzsfizetósfc kapják, a 10%-os drágasági pótlékot pfdig majd csak kóí, óv múlva. Miután az inditvány mellett és ellene többen fölszólaltak, eluök szavazást, rendelt el s az indítványt. 9 szótöbbséggel elfogadták. 4. Felolvastatott az iparos tanonciskola felügyelő bizottságának átirata, melyben a tanitók évi 60 korona óradijának 80 koronára leendő felemelését kéri. Megszavaztatott 70 korona. B. Elénk derültséget keltett a tárgysorozat 5-ik pontja. Jegyző olvas: 'Következik a tárgysorozat 5 ik pontja, Dr, Neumark. (Már meg]ínt. • Hagyjuk ! Tárgytalan ! Napirendre.)« Es általános derültség közt csakugyau elmaradt az 5-ik pont tárgyalása. 6. Henc Lajosné kölcsön iránti kérvényét teljesiti a képviselőtestület. 7. Székely G-éza hirdető táblák készítése iránt beadott kérvényét a kópviselőtest. elutasította. 8 Olvastatott a helybeli vendéglősök átirata, melyben arra kérik a képviselőtestületet, hogy a f. hó 14-én városunkba érkező cMagyar Vendéglősök Szövetségéit a város hivatalosan fogadja. A kópviselőtesc. felkérte a fogadásra Nagy István váro8birót. Indítványok : Hoffmann Arnold az idei fürdőévad alkalmával sajnálattal tapasztalta, hogy a város fürdő vendégeinek száma nagyon kevesbedett, mig a somogyi fürdőtelepek évről-évre nagyobb látogatottszeretettel emlékeznek róla. E kitűnő tulajdonságai révén a szombathelyi pymnasium igazgatója lett már 1873 bau. E minőségében még több alkalma nyílt, szép lelkének szép tulajdouságait érvényesíteni az ifjúság és a tanügy érdek-íbeu. Nem a törvény rideg szigorával, hanem páratlan igazságérzetével és igen nagy szeretettel vezette az ifjúság ügyeit. Mint tanár nevezetes volt kitűnő ós könnyen megérthető előadásairól ; a fizikával kapcsolatos kísérleti előadáuai, experimentumai, melyekre mindig alaposan és nagy szorgalommal készült, mindig fényesen sikerültek. Maga is szerkesztett gépeket, műszereket, melyekkel a tudományos elméleteket hozzáférhetőkké tette a gyermeki észnek ; sőt mikor a természettudó sok vándorgyűlésüket Szombathelyen tartották, a nagyon nehéz ós komplikált Foucault-fóle ingakisórleteket mutatta be a szombathelyi székesegyház öröklámpáján, melyhez egy önműködő autographot, mely kifogástalanul működött, maga szerkesztett. Mint igazgató se hagyott fel az enemü olgozással 8 a szombathelyi főgymnasium fizik ai szertárát ugy felszerelte, hogy ilyen felszerelésű intézet nemcsak hazánkban, de az egész kontinensen se található még egy. Hasonlóan gondjaiba vette, a keszthelyi uj főgymnasium szertárát is. Mivel tudott önzetlenül szeretni, szeretetet és közbecsülést keltett maga iráut. A társadalom vetélkedve nyújtotta filéje kitüntetéseit. 1878 ban a király a, Ferencz József-Rend lovagjáva neyezte ki ; tagja volt a városi ós megyei, különféle bizottságoknak, végre 1884-ben ugyanegy napon lett szombathelyi országgyűlési képviselővé ós a csórna prémontrói Rend apátjává : június 14-én, Mindkét minőségében az maradt, aki volt azelőtt: ked ves ember, mivelt társalgó ós komoly tudós. A képviselőséget a három évi cikluson át. viselte, de újra nem lépett föl és politikával többó nem foglalkozott. Eletét, csnk a vezetése alatt álló Rend, auuak szellemi ós anyagi érdekei foglalkoztatták s enemü működése eredmónydús vala. E sorok irója nem egyszer látta tudomáuyos munkákkal foglalkozva őt : magyar ós külföldi irodalmak története, a theologia, a bölcselet, a therapia, a mezőgazdaság kérdései — szaktárgyain kívül — sokszor foglalkoztatták fáradhatatlan elméjét. De volt is egy remek könyvtára ugy a magyar, mint a külföldi irodalom tudományos munkáiból, melynek mennyisége is, becse is diszóre vált volna nemcsak egyes tudósnak, hanem egyesüle[ ^HÍÍIS!? WMJÖIohíJS S«MU lSiuÍMB ; lllilol t^lfej Irodalmi működése tanári és igazgatói működésének idejére esik. Sok tudományos értekezést irt, szaktudósoknak valói kat., szaklapokba önihó nagy munkája, melyet nagy tudással kezdett meg : »Földünk élete* — befejezetlen maradt, mert némelyek félreértve őt, megtámadták érte. Mélyen érző lelke olyan volt, mint, a mimóza ; az e]ső durva érintésre bezárult és nehéz-u, vagy soha többé meg nem nyílt. Spkp.|$ja'pságáuak, jellemzéséül hozom föl, hpgy fizikus létére igen szép történelmi tu-. dással és kritikai érzékkel irta.meg Saombat? bfily monográfiájának első, nagyobb részét. Rsndfönöki működése, mint emlitém, a Reud szellemi és anyagi ügyeinek euielssére irányult. Igy, hogy csak keveset említsek, egy időben sző volt arról, hogy a keszthelyi algymnasínmot a tanulók gyér száxúa miatt be kell szüutetni. A kulturális intézményeket apasztani, ez oly gondolat, volt, melytől fázott a lelke, s ezirányu gondoskodásának eredménye lett, hogy nemcsak meg nem szűnt a gymnasium létezni, haneín fögymnasiuuimá fejlesztve, hasznos intézménynyé vált,. Természetes dolog, hogy ez nem pusztán az ő érdeme, hanem az igazság okáért fel kell említenem Keszthely városnak és közönségének ós az államnak áldozatkészségét, valamint, hűséges társának, az akkori igazgatónak, Burány Gergely dr.-uak fáradhatatlan és eredményes munkásságát is, melyet az eszme kivitele, a cél megvalósítása érdekében végzett. A kép ezen adatok nélkül nem volna igaz ; ós az, aki valaha is bepillantott egy ily kulturális intézmény szellemi és anyagi életébe, csak az tudja méltányolni az említett tényezők valódi érdemeit^ A gazdaság terén is sokat tett. Újra instruálta a gazdaság nagy részét ; t-á kipusztult szőlőket rekonstruálta, a hivatalnokok fizetését megjavította, a gazdaságok jövödelmét fokozta, uj és szükséges épületeket emelt s mindezt adósság nélkül. Praelatuw érdemeinek elismeréséül a király kegye másodszor is kitüntette : a Szent István-rfcnd kis keresztjével. De a kitüntetéseket nem kereste. Mikor Tisza Kálmán a főrendiházat megreformálta, a csornai pró-