Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 27-53. szám)

1905-09-17 / 38. szám

1905. szeptember 17. BALATONVIDÉK 5. ságuak örvendenek. Szerinte gondolkodni kellene oly módról vagy eszközről, mellyel a somogyi fürdők előnyeit ellensúlyozni lehelne. Ezt a folytonos és nagyarányú fejlesztéssell lehetne elérni. Mivel a város ez irányban nem sokat tesz, ajánlja a für­dőnek és parknak bérbeadását. Lénárd Ernő. a bérbeadást ellenzi, de maga is belátja, hogy a fürdőt fejlesz­teni kell. Ajánlja egy bizottság kiküldését, mely reformterveket készítsen s már a legközelebbi gyiiléáre terjessze be. A képviselőtestület H. A. indítványát tudomásul veszi és Lénárd Ernő indítvá­nyára kiküldött, egy bizottságoi reformter­vek készítésére. (Kíváncsian várjuk mi lesz azzal a gondolt bizottsággal ? Szerk.) Dr. Dunst Ferenc indítványára elha­tározza a képviselőtestület, hogy Alex grófnő eljegyezése alkalmából a gróf urat átiratban fogja üdvözölni. Allatdijazás. — Saját tudósítónktól. — F. évi szeptember hó 9-én a Zala­megyei Gazdasági Egyesült*! közreműkö­désével a Nag\ kanizsa város és járási gazdakör Galambokon állatdijazást rende­zett, melynek eredménye a következő volt: Jelen voltak : Gallubich Lajos a k«ni­zsai gazdakör ügyvezető elnöke, Elek Ernő, Kherndl Imre, Szommer Ignác, Star­zsinszky György, Kaffka László és Tóth a kanizsai gazdakör titkára, mint az t lő­készitő és rendező bizottság tagjai ; to­vábbá grf. Bat hyányi József orsz kép­viselő, Malatinszky Ferenc, Viosz Ferenc, Balhauser Ottó m. kir. állattenyésztési f« 1­ügyelő, Sárközy Viktor a Zalamegyei Gazdasági Egyesület titkára, Buk József, Hertelendy Béla, Rnorcer György. ifj. Jerfy Adolf, Rutich Béla, Szentes Dezső s a sajtó képviseletében Révész Lajos hírlapíró, valamint a helybeli és környék­beli községi bírák és gazdák nagy számban. Kiállíttattak : Magánosok által : Magyarfajla te­nyész tehenek 24 drb., üszök 3 drb. Nyugotifa|ta tenyészbikák 6 drb., te­henek 98 drb., üszők 47 drb., borjuk 25 drb. Községek által : Magyarfajtu tenyész­bikák 8 drb. Nyugotifajtu tenyészbikák 4 drb. Összesen : 210 drb. Biráló bizottságok voltak : Bikáknál : Hertelendy Bé] a, Rutich Béla, Kaffka László, Bence József. Üszőknél: Kherndl Imre, Szommer Iguáo, Szeuteh Dezső, Szabó László. Teheneknél : Elek Ernő, ifj. Jerffy Adolf, Bul József, Kálóci János. Borjuknál : Tóth István, Balhauser Ottó, Sárközy Viktor, Bazsó Bódi. Elismerő oklevelet nyertek : Egy éves nyugotifaj bikáért : Szom­mer Ignác nbirtokos Csapi Magyar tenyésztebénért : Buk Jó­zsef esp. plébános Galambok. 2 drb. nyugotifajtu tenyész-tehénért: Wolf Adám intéző Kolos pta. 1 drb. nyugotifajtu tenyésztebénért : Ujj Józ-ef tanitó Karos. 1 drö. 2 éves nyugotifajtu üízőért Szommer Ignác nbirtokos Csapi. 1 drb 2 éves nyugotifajtu üszőért : Buk József esp. plébános Galambok. l drb \' 2 éves nyugotifajtu üszőért: Wolf Ádám intéző Kolin pta. Díjazások : Szili István molnár, Garabonc l l/ z éves nyugotibikáórt I. dij 50 kor. Varga István, Galambok 8 éves ma­gyartehénért I. dij 50 lfor. Vég József, Kiskomárom 6 borjas magyartehónért. I. dij 50 kor. Hatos Vendel, Kiskomárom 4 borjas magyartehénért mltsgos gróf Battliányi József által adományozott 30 koronás dij. Kaffka János, Kiskomárom 10 éves magvai tehénéri Ili dij 20 kor. Varga Isiván, Galambok 8 éves nyu­gotifajtu tehénért I. dij 50 kor Szabó János Gyuri, Galambok 6 éves nyugoiifajtu tehénért II dij 35 kor. Csondor István, Galambok 6 éves nyugotifajtu tehénért II. dij 35 kor. Káiócy Ferenc, Galambok 6 éves nyugotifajtu tehénért Weiser József nagykanizsai gépgyáros ajándéka 1 eke teljesen felszerelve. Talán Minály, Galambok 3 éves nyu­gotifajtu tehén III. dij 30 kor. Molnár László, Karos 3 éves nyugo­tifajtu telién Galambok község által ado­mányozott díj 20 kor. Varga János, Szeutjakab 5 éves nyu­gotifajtu tehén IV. dij 20 kor. Vég József, Kiskomárom magyarfajtu üszőért I. dij 40 kor. Tuti Imre, Galambok magyarfajtu üszőért II. dij 25 kor. Gan.i György, Szeutjakab nyugoti­fajtu üszőért I. dij 40 kor. Tótli Imr«, Galambok nyugotifajtu üszőért II. dij 25 kor. kis Tót János, Kis-Récse nyugoti­fajtu III. dij 15 kor. Szekeres Ferenc, Szentjakab nyugoti­fajtu üszőért III. dij 15 kor. Bence József, Galambok nyugotifajtu üszőborjuért I. dij 20 kor. Egyed György, Galambok nyugoti­fajtu üszőborjuért I. dij 20 kor. Simon János, Galambok nyugotifajtu üszőborjuért, II. dij 15 kor. Szalóki Nándor, Sárszeg nyugotifajtu bikaborjuért II. dij 15 kor. Tóth Antal, Galambok nyugotifajtu bikaborjuért III. dij 10 kor. Német István, Nagy Récse nyugoti­fajtu üszőborjuért III. dij 10 kor. Jutalmazottak, községi bikák jól gondo­zásáért : Kovács György, kiskomáromi pász­tor 10 kor. Kovács Ferenc, kiskomáromi pásztor 10 kor. Bödör József, garabonei pásztor 10 kor. Molnár János, karosi pásztor 10 kor. Korpics J izsef, kisrécsei pásztor 10 korona. " Kiosz'at.ott összesen 640 kor. Az érkezett vendégeket a rendező bizottság fogadta a jury számára készített emelvénynél. A meghívott vendégek meg­érkezése után a bizottság az erre a célra szépen feldiszitett vásértérre ment, ahol Stttrzsiuszky György galamboki jegyző lelkes szavakkal üdvözölte a gazdakör el­nökét s a megjelenteket. Gallubich Lajos gazdaköri elnök válasza után a jury és a vendégek az egész felhajtott állományt megtekintették. A díjazásra felhajtott ál­latok megtekintése után kezdetét vette a postságot is megkínálták főrendiházi tag­sággal ; de ő a Rend tagjai véleményének meghallgatása után a megkinált megtisz­teltetést köszönettel visszaadta. Az ifjúságot mint főpap is igen sze­rette és 8—10 diákot állandó ösztöndíjjal segített tanulmányaiban, sokszor niég iő iskolákon is, és évenkint 8 legjelesebb ta nulót jutalmazott meg év végén a Reud gymnasiumaiban. Szociális érzéke nagy, praktikus ós utánzásra méltó volt. Midőn néhány évvel ezelői.t, a Rend csornai gaz­daságai, a jég teljesen elverte, (mely kár azonban a biztosítás révén megtérült) nagy aggodalom ós gond fogta el az aratók lel­két, hogy mi lesz a télre ? Ekkor össze­hívta az aratókat ós a biztosítási összeg­ből az előbbi évek aránya szerin' az ara­tokra eső hányadot fölajánlotta nekik. Ezek nem akarták elfogadni ezt és a köveikezö párbeszéd fejlődött ki köztük : — Nem fogadhatjuk el, méltóságos uram, mert nem dolgo/.iunk meg érte. — De ha volna munka, ugyebár szí­vesen elvégeznék ? — Az igaz, méltóságos uram. — Nohát, fogadják csak el, mi is épen olyan szívesen adjuk, amilyen szí veser dolgoztak volna maguk ; s ha az Isten meglátogatott bennünket, miért ne segít­sünk egymáson ? Szivének nemes-égére, szociális érzé­kére, de egyúttal a magyar parai-zt vég­telen becsületességére élénk világot, vet e jellemző tény. . . . Es ma már nincs többé! Kihűlt .az a szív, melynek minden dobbanasa sze­retet volt. A közlekedésnek, az érintkezés­nek azt a közvetlen melegét, azt a szere­tetet, melylyel rendi társai iránt viselte­tett, leirni nem, csak érezni lehetett. S ha I lekötelező volt modora a társadalom tag- 1 jaival szemben, kik türjei sójourjában Öt igen sokan fölkeresték, ugy végtelen lebi lincselő, közvei len volt ez rendi társaival. Nem a főpap, nem az általános rendfőnök helyetlese, nem a legfőbb elül|áró beszélt rendtársaival, de a valódi, igazi atya az Ő fiaival. Tudót: velük tréfálni, tudta őket szeretni, ha kellett segíteni, Ő kész volt mindenre és mindig. Soha senki se tudia meg, mit vesztett vele é« benne az a kis intelligens társadalom, melynek vezére volt; mert « szivek csak szeretni, csak érezni, csak fájlalni, csak dobogni tudnak, de be­szólni nem. . . . Az a nagy látókörű ember, ki egész Európát beutazta ós tanulmányozta, le tu­dott szállani a legkisebl) diák szivéig, le, annak egész mélyébe. Ez volt titka annak a mély hatásúak, melyet mindenkire gya­korolt. Igeu szerette Türjét. A Rend ottani szép székházában és remek parkjában vagy szőlejében töltötie az óv felé', május else­jéiül október hó végéig minden évben, hol főpapokat, máguásokat, miniszteriális ura­kat, főtiszteket, a közélet kitűnőségeit gyak­ran látta vendégül. Ott jelentette ki két héttel ezelőtt a tőle búcsúzó Márkus Jó­zsefnek, Budapest főpolgármesterének : — Isten veled, Jó»si. Többénem lát­lak, d« jöjj el a temetésemre Halálát megérezte és oy határozottan tudta, hogy mindent elrendezett jóelőre a legnagyobb pontosságg"l és azon óhaját nyilvánította, hogy Türjén temessék el Pedig akkor még beteg sem vo't. C*ak egy hétig volt beteg, ós az Egyház kegysze­reivel megerősödve költözött át rövid, de súlyos betegsége után az örök életbe, az • örök Fény forrásához. Őelőtte már meg van fejtve az élet súlyos, nagy és nehéz problémája, a halál, melyben más vigasztalás nincs, mint a ke­resztény világnézlet : > Fecemi la diviva potestate, La sommá sapienza, e il primo amore.< (Dante.) Nyugodjál, pihenj csöndesen. A rész­vét, mely sírodba kísér, nagy ós általános, de azok, kikkel együtt éltél, szeretelet is vegyítenek hozzá, mely az élet, sava ós vi­gasztalás a halálban, hova elkísér. A köny­csepp, mely elhunytad fájdalmas érzése miatt ragyog fiaid, rendtársaid szemében, azt mutatja, hogy tudtál szeretni és hogy szereitek téged. Ha senki, mi megőrizzük emléked s bár fáj, sajog a seb, mit halá­lod ütött sziveinken, tudjuk azt, hogy ez az egyetlen fájdalom, mit nekünk okoztál. Porba hullunk előtted, élők és hol­tak hatalmas Istene ! Nem zúgolódunk atyai intézkedésed miatt, nem szállunk pörbe veled, hanem igaz keresztény megnyugvással kérünk, hogy te, mennyei A'ya, a mi volt földi atyánkat szeresd ott a csillagok honában továbbra is ós aki ré­szese volt az isteni Tudásnak annyiban, amennyire ezt Te egy embernek megen­gedted, legyen részese az örök Fény bol­dog ágának, mely belőled, boldogítóból árad, egy örökkévalóságon át, hiszen Te a lelket balhatatlannak teremtetted. Ist-n vebd, szeretett drága vezérünk l Légy boldog ott, hol nincs fájdalom ós imádkozzál itthagyott lelki, szellemi gyer­mekeidért ! Peér Leo.

Next

/
Oldalképek
Tartalom