Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1905-03-19 / 12. szám

IX. évfolyam 7 Keszthely, 1905. március 19. 12. szám. BALATONVIDÉK Politikai Ixetilap. MEGJELENIK KETENKINT EGYSZ RiVASARNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KI ALŰH1VATAL Kéziratokat, pén/.esutah ányokat, hir­detési megbizásoka és reklamációkat a .szerkesztőség címéi e kérünk. Előfizetési árak. Egész érre . . ... 10 k or. - r. a volt gazd. tanintézet épületében. Kéziratokat nem adunk vissza. a Nyllttér petltsora alku szerint. í Jön a király. (L.) Március 15-ének emlékét a magyar nemzet hagyományos kegye­lettel ülte meg. Alig vegyült egy­két erősebb hang itt-ott, egy-két új­ságban a" 7 ünneplés magyar nemzet­hez illő komolyságába, mely ünnep­léstől csak azok féltek, kik nem is­merték a magyart. A magyar nép jellemének alap­vonása a komolyság, az a becsület­és tisztelettudás, melylyel magát a legkényesebb kérdésen is átsegíti, íme, a nemzet figyelme Czeglédre volt irányítva, hol a legnagyobb el­lenzék vezére Kossuth Ferenc ün­nepelt választói között. Nem vágott eléje az eseményeknek, hanem elő­kelő komolysággal regisztrálta a válság lefolyását s a helyzet képét. Igazi magyaros higgadtsággal, ko­molysággal, mely ereje tudatában nem fenyeget, nem hetvenkedik mint 3, szocialista, »szónokok«és vezércikk­irók, nem sérteget más izlésü és meggyőződésű embereket, mint az osztrák képviselőház, nem szólja le a királyt mint a rájxrát csehjei, ha nem ereje tudatában higgadtan ki­fejti elveit, programmját és csendre, és i^ugalomra inti elvének osztá­lyos társait, programmjának harco­sait. ' Kossuth Ferenc szereplése egy komoly ember tisztelettudó fellépése volt, melyben megtestesült a ma­gyar ember jellemvonása : a dema­gógia, az ízléstelenség kerülése s a tőle való irtózás. S ez volt az egész ország hangulatának, ünnep­lésének fő vonása is. S épen azért nem értjük, mi oka lehetett annak, hogy jó öreg királyunkat, ki pedig, mint biztos forrásból tudjuk, már­cius 11-én akart Budapestre jünni, nem eresztették, csak a márc. 15-iki ünnepélyek után? Kikbeszélték le? A wieniek ? Magyarok? Nem tudni. De azt lehet tudni és konsta­táljuk is, hogy a király sokkal job­ban ismeri a magyarokat, miut akár osztrák, akár magyar tanácsadói, íme, ő meg akart jönni és nem félt márc. J 5-töl ; de a szolgaiélek, mely zavargásokról, véres szájú demagó­giáról és a jó Isten tudja, miről be­szélhetett neki, lebeszélte. Wienben, ugy látszik, — és némely »magyar« előtt is — még mindig kisértet, vö­rös posztó a magyarság és a Kos­sutb-Hundok réme még kisért. 1867 óta nem birták megtanulni, minő méltóságteljes a magj'ar bánatában, ünneplésében, győzelmében egyaránt! Nem szokta a napi politikát az utcára kivinni és épen a független­ségi párt nem. Egyszer tette meg, nagy arányokban, a szabadelvű párt a szerencsétlen egyházpolitikai har­cok idejében. Hogy mivé vált az utca, a"demagógia, a csőcselék ke­zében a politika, azt sajnosan ta­i pasztalta a más meggyőződésű és a tisztességben épen nem hátul álló intelligencia és a főurak, főpapok is. Ez egyszer volt csak s akkor is a szabadelvű párt csinálta s még uri emberek is fújták a jerikói trom­bitát. Nos de elmúlt ez is és nem az vallotta a kárt, akinek szánták.Más pártok nem tették ezt. Kár volt te­hát a királyt félteni. Most tehát jön a király. Ma jön 1 Budapestre, a sokszor félreismert magyarok közé. Vajha ő, ki tanács­adóinál jobban ismeri a magyart, saját szivére hallgatna ós ne azokra j kik meggyőződését meg akarják in­A BALATQNVIUÉK TÁRCÁJA. Kis Üujzil^a. Xis Mujz'l[ám . . . 2)e szépen Rangul 3~ülemne^ ez mi lágy zene. 32 em is sejti, k {i igy irt Rozzám, DOZily örömöt szerzett vele. ZBecézgettí Rangjára leljem &gy sze66, egy jo66 világba tért, -A, rózsa Rol csal[ illatot nyújt, £)e a tövise §it se sért. J£is Mujz'^a . . . (^yermeföoromban Igy Riva engem jó anyám, Ddlidűn áldott, nemes szivéből Szólott a szeretet szaván, DUidVn nem volt erS titkolni, 3jogy mennyire, igen szeret • jl/l^or Rallám, mint liárfaréig est ^Kiejtem igy nevemet. Jsujzify így Rítt az is, {i Már rég a sír lakója lett . . . fájjon n%-e virág a sirján ? Jí^pofja-e a ^egyefet ? Sngem a sors elRajtotf, messze J2em viszet[ rá virágfüzért: 32em adRato^ cserébe semmit £ szó% édes emlé^eért . . . jjötl azután egy rémes évszaf{ 2)ér lepte be a lomboíjat. S a szivre — tán csa^ az enyémre ? — JseRelt neRe'z, mély gondodat, fá^ porondját megrázta S virág Relyett Rullt — z uZ míir a • 32 em is tudom, Rogy' és miként volt ? £e elmaradt a — Js>ujzi{o . . . (Ss most oly so^ év múlva újra DdTegcsendiil a Redves dana Oly egyszerűn és keresetlen f DdZint a múltban már valaRa ; 3jang?avar nem csúfítja báját, 32incs benne gúny egy porába, J^Zert esett oly jól szjvemne^ ^ legutolsó >Mujzil\a<• ! Frászt Lujza. A kaland. — Kontra ! — Koutra-a ? Hm. Hm. Hát rebontra. Siroíií7c) LSS^lte 0;; tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos ba­jainál, úgymint idült bronchitis, szamárhurut és kutasén lábbadozóknál inflnnn-yo ufón o4á-r.H-of;t Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és ó lllllUClUa Uldli ajanildUK.. köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga ésj a ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban űvegenkint 4.— kor.-ért kapható. Figyeljünk hogy minden üveg alanti oéggel legyen ellátva: =F. Hoffmann La Roche & Cc vegyészeti gyár BASEL Svájcz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom