Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1905-03-12 / 11. szám
BALATONVIDÉK 1905. március 12. megállapodással : a külön vámterület követelését állították föl a kibontakozás egyik főfeltételéül. A többség e kérdés körül csoportosult. Megvalósulása tehát bevégzett ténynek tekinthető. Minthogy pedig a nemzet életébe mélyen vágó kérdés ez, kivánatos, hogy a nemzet teljesen tisztában legyen vele. Tény. hogy a nemzet nagy többsége akarja, követeli. De ebből még nem következik, hog} 7 a nép széles rétegei tisztában is vannak annak lényegével, következményeivel. Tanult, tapasztalt körökben is számosan vannak, kik előtt ezen kérdés valójában ismeretlen fogalom. Lelkesítenek és lelkesednek érte, de nem tudják, mi is az valójában . . . ? Nem is csoda, szakemberek tudását is próbára tes.^i ez a nagy jogi, nemzetgazdasági, kereskedelmi és ipari ismereteket megkivánó kérdés. A nép választóinak százezrei előtt pedig teljesen terra incognita. Tudja meg a nép is, mit akar és mit követel. Ismerje meg ezt a kérdést lén} regében, előnyeivel s esetleges hátrányaival. Ismerje meg a rá várakozó föladatokat s esetleges nehézségeket, mielőtt a kérdés a kivitel gyakorlati terére lépne. Ismerje meg az önálló berendezkedéssel járó összes körülményeket és ne hézségeket s készüljön azok elhárítására, ha lehet, vagy enyhítésére, ha elhárítani nem lehet. A felelősség egy nagy terhétől szabadul meg ily uton a győztes és kormányra hivatott uj többség. Ha a nemzet minél szélesebb rétegei ismerik meg e kérdést, akkor e nemzet önönmagának lesz felelős. Az uj többség kormánya, melyre e nagy kérdés életbeléptetése vár, felelősségben osztozik a nemzettel magával. Erre azonban nem elegendők a parlamenti, programm-, vagy beszámolóbeszédek, egyes szak-, vagy napilapokban megjelenő cikkek, polémiák, vagy népg} rülési szónoklatok; egyetlen célravezető eszköze lehet ennek, ha egy vagy több szakavatott politikus és író* népszerű röp- ! iratban fejtegeti és ismerteti a kii- I lön vámterület mibenlétét összes körülményeivel, tárgyilagosan s teljes őszinteséggel. Ezt az ismertető röpiratot millió példányban kell az országban terjeszteni s lehetővé tenni, hogy a legszegényebb néposztály is hozzá térhessen s ki is okosodjék belőle. Ha lelkesítjük a népet, tanítsuk I is. Tudja, lássa, mit akar, mit kij kíván s mi vár rá akaratának tel' jesülése esetén. Legyen tehát viláI gosság ! Várjuk a külön vámterület , eszméjét ismertető és népszerűsítő röpiratot. Reméljük, hamarosan is akad arra termett vállalkozó szakember s előre is üdvözöljük őt, fáradozásait — hisszük — a nemzet elismerése fogja kisérni. Németh János. Mi várhatunk ! (*) ítéletre hív iák föl a uemzetet. A nemzet ítélt, világosan, határozottan és föllebhezhetetlenül. És épen azon tényezők, kik ez ítéletet, provokálták, nem tudnak és nem akarnak belenyugodni — a változhatatlanba. Pedig ebbe bele U e-1 törődni Wiennek is, Khuen-Hédervárynak és Tisza grófnak is. De hát próbálkoznak. Támadni nem lehet. Nincs erre semmi jogalap. A többség alkot mányjogi értelembeu vis inaior. Alkotmányos fegyver ellene csütörtököt mond. Hát a kiéheztetés fegyveréhez nyúlnak. Ismerik a magyar vérmérséklet lobbanékonyságát. Hátba kifogy tt türelme s j olyasmire ragadtatja magát, ami jó ürügyül szolgálna a közbelépésre? Hiába! Amilyen ünnepélyes határozottsággá.! szólt a nejn/et Ítélete, éppen oly ünnepélyes nyugodtsággal néz a fejlemények elé — a meghozott ítélet után. A győzelmes többség vezérkara • Andrássy, Apponyi, Kossuth, Bínffy, Zichy magasztos fölénynyel és nyugalommal várják az elkövetloezendőke'. Nyomdokokon halad a nemzet : igazainak biztos tudatában. A mindennapi élet egyszerűségében és megszokott körében mozog mindenki : a hivatalnok irodájában, a kereskedő üzleté 1 eu, az iparos műnelyében, a főid népe a mindeunapos üayes bajos dolgában. Semmi nesz, elégede'lenség, vagy zavar. Mégis csak különös ! Nemcsak különös, hanem egyenesen bámulatos ez a lelki nyugalom. így csak a tiszta lelkiismeret viselkedhetik, kinek rendben a szénája. Fölhívták. ítélt. Punktum. Megy a maga dolga után. Az Ítélet végrehajtását nyugodtan várja. Várhatja is! Törvényeink és alkotmányunk oltalma alatt áll az, ki azt mondja, hogy a többségé az ország kormánya és a hatalom. Ez igy van minden alkotmányos országban. Ennek az uj többségnek érvényesülnie kell ; előbb vagy utóbb, de bizonyosan ! A uemzít Ítélete alapjár, kialakult, többség pedig azt mondja, hogy elég volt már az alkotmányos mezbe öltöztetett, erőszakoskodásból. Ezt a fölemelő lelkinyugalmat semmi más, Csak a jó lelkiismeret öntudata adhatja meg. így csak az viselkedhetik, ki igazának teljes tudatában van. A még nemrég egymást is, padokat is verő, kiabáló, dörömbölő, hálósipkát, csörgő sipkát egymás fejéhez dobáló osztrák pártok : osztrákok, nagynémetek, csehek, szlovének, olaszok, sth. mint. szelid bárányok egymáshoz simulnak, tüzet, vizet kiáltanak, s ha lehetne, az egész Lajthát kimerítenék, hogy valamikóp eloltsák a magyar lelkesedés tüzét. Értjük ! De a régi világnak most már vége, vége van. Jön a koalíció, ha késik is. Mert jönni kell ! Bízunk az ősi erényben : a nemzet szívósságában, életerejében és kitartásában. .a.mit « nemzet lelkes kitartása megszerzett, a többség jogát : meg fogja védeni és diadalra is juttatni, a nemzeti szilárd kitartás. A nemzet, géniusza őrt áll igazaink és alkotmáiij'os jogaink fölött. kiütve fölvetné valaki a kérdést,: hát ha csakugyan olyan nagy dolgokat Cseleke- f dett Gapon, a pópa, valóban csakugyan | reális valóság-e ö, vagy csak az orosz autokiatizmus szemfüles detektivjeinek megtévesztésére, szegény, de nyomoraban is vallásos és istenfélő muzsikok félrevezetésére kieszelt költött, személy, amolyan strohmann a forradalmárok kezében?! Hát nézzünk jól szemébe a föltevés ilyetén lehetőségének ! A világsajtó Gapont, mint valóban létező személyt traktálja s méltatja jobb ügyhöz méltó buzgalommal. Szerinte Gapon : egy élő, eleven pópa ós jakobinus forradalmi vezér, ki kereszttel kezében veze.i a munkások ezreit a kozákok szuronyai elé s aki, mialatt, e szerencsétlenek e .reinek kimúló piros vére festi vérvörösre Szent Pétervár utcáit : keresztet, pópaöltönyét elvetve eszeveszetten szökik, menekül ós bujdosik közönség és hatalom elöl. Gapou pópát, mint tényleges néptribunt ü: «eplik a világsajtó organutnai, ki egy óriási világhatalom megdöntésére tőr, aki bosszút esküszik, halált kiált, a cárra s mindenre, ami az orosz forradalom Útjában áll. Legyen gusztusuk és legjobb tudásuk szerint, de akkor moudják meg, hol volt, mit csinált Gapon pópa a szentpétervári véres napok előtt, s mi az oka, iiogy e világraszóló forradalmárról azelőtt oly mélységesen hallgatott, vagy éppen talán mitsem tudott a sajtó? vagy hogyan van az, hogy ennek a pópának működése kikerülte a világhírű orosz titkos rendőrség figyelmét, azét a rendőrségét, melynek kezei közül Gaponnál sokkal nagyobbszabásu összeesküvők egyike sem terült ki ép bőrrel ? Ez pedig, mint megírták, feszülettel kezében vezette a sztrájkoló munkásokat, tehát elég alkalma nyillott a rendőrségnek már abból az egy utcai harcból is arra, hogy Gapon becses személye iránt, érdeklődjék. Pedig való tény az, hogy Gaponról soha azelőtt egy betűt sem hallatott a sajtó. Való tény az is, hogy arr 1 se hallott senki emberfia, hogy az orosz rendőrség valaha is csak érdeklődött, volna becses személye iránt. Már pedig szinte lehetetlenség számba megy, hogy arról, ki oly nagy arányú tevékenységet fejt ki, mint Gtpon ur, a szemfüles ós minden kicsinységet megneszelő sajtó észre ne vette volna Gapon nagystílű szociális tevékeny ségét,. Ha Gapon pópa csakugyan eleven ember, ki egy világváros óriás munkásszervezetének vezére, hogyan lehet hogy működéséről soha tudomást nem vett a világ, a sajtó, stb ? De eriöl ki olvasott, valaha egy betűt is a lapokban ? A ki a sajtó viszonyokkal ismerős, tudni fogja, hogy ha tudósítók ut.ján nem is, de a iapok közt fönalló csereviszonynál fogva minden esetre értesült volna a külföld sajtója Gapon ur nagyarányú tevékenységéről, melyről a zendülés kitörése előtt, semmit — utánna azonban annál többet irtak a lapok. Tudvalevő dolog, hogy ennél soksal kisebb kaliberű eseményeket is részletesen s kiszínezve vesznek át csereviszony utján — az egyes országok lapjai egymástól. Egy-egy merészebb ipailovag, egyegy sikkasztó, agitátor, izgatS, vagy valamely feltűnő excentrikus cseleke'det hősének nire, legyen az a müveit, Nyugat, vagy az exotikus Kelet fia, egy 24 óra alatt, bejárja úgyszólván az egész világot ; csak éppen Gapon volt volna az a mellőzött, szerencsétlen flótás, kit észre nem vett az orosz sajtó ? És ugyancsak különös az is, hogy az orosz rendőrség, az a rendőrség, mely már oly sok poütÍKai agitátort, izgatót, összeesküvőt juttatott börtönbe, deportációra ós akasztófára, éppen Gapont engedte oly könnyű szerrel kisiklani kezei közül, ha ez az ur valóság, nem pedig költött személyiség ? Kepes levelező-lapok Keszthely, Balatonpart ós környékéről rendkívüli nagy választékban kaphatók Sujánszky József k£ e v s es papirkereskedésében
