Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1905-03-12 / 11. szám
IX évfolyam. Keszthely, 1905. március 12. II. szám. Politikái hetilap. MEGJELENIK KETENKINT EGYSZ R VASARNAP. 6 U R K g S Z T 0 S S G FI F ri ' ADÓHIVATAL. K volt gazd. tanintézet epületében. Kéziratokat, pén/.fsuialványokat, hirdetési megbízások* és reklamációkat a szerkesztőség ciniéie kérunl;. Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetési árak. Egész érre . . ... lü kor. Fél évre... . . 5 Negyed évre 2 ,, 50 Egyes szám ára 2u . Nyllttér petitsora alku szerint. Külön vámterület. Meddig húzódik és mi lesz a válság megoldása, ma még ki tudná megmondani ? Ami azonban bizonyosra vehető, a gazdasági különválás meglesz, önálló vámterülettel. Ezt végeredményében sem a felség, sem a bécsi katonai klikk, sőt maguk az osztrák pártok sem ellenzik. Megérett-e erre az idő, alkalmasak-e befogadására ipa.i és gazdasági viszonyaink, megbirja-e a nemzet a vele járó és föltétlenül bekövetkező rázkódtatásokat, most nem feszegetjük ! Azt már is általánosan vallják és hirdetik, hogy a gazdákra nagy megpróbáltatás vár s közel a veszély arra, hogy a gazda saját zsírjában fullad meg .... ha Ausztria retorzióval akar élni. Mert bármilyen ideális állapot is az önállóság, mégis áldozatokkal jár. Vájjon arányban áll-e majd az « önállóság ideálja a, praktikus élet követelményeivel — a jövő fogja megmutatni ? ! Tény ugyanis, hogy agrikulturánk még sok kívánnivalót hagy maga után-. Sok viszásságot kell kiküszöbölni, sok bajt orvosolni, J_ 0 A!. A iONV ÜJfcK r A in: AJ A. (J Salaton l^ies pariján . . jl ^Balatou í[ies partján Ott ínf^ií> egy szép í[is leány. Jirca piros . . . íiaja 6arna . . . Jl szeme meg nagyon csaífa ! 3jtn rám tekint az a í[ét szem, ^Boldogságtól ittas leljem, — £ [feledem a világot, DDlert látom a menyországot . . . ®e most Haragszik rám nagtjon, ®e Rogy miért ? — azt nem tudom. Szivem tele van bánattal, Mint a folyó áradattal. inig nagyobb rázkódtatás elviselésére elég erős le.-z. Mi ezúttal nem is e nagy horderejű kérdés elméleti részével akarunk foglalkozni, hanem a gyakorlatra tekintve, egy vele kapcsolatos kérdést vetünk föl. Minden alkotmányos országban a nép kép viseletnek a nemzet akaratát és kívánságát kell képviselnie. Ezt tükrözi vissza a többség • el ve. Miből következik, hog} T minden jelentősebb kérdésnél meg szokták kérdezni a. nemzetet. .Feleljen mit akar. Ezt az elvet a szabadelvű kormányok nálunk következetesen mellőzték. Szőnyegre hoztak életbevágó kérdéseket, keresztülhajszolták azok parlamenti megszavazását, anélkül, hogy a nemzet akarata után szükségesnek tartották volna kutatni. Igy csinálták végig a többi közt az egyházpolitikai kámpányr, is. Tisza István fölvetette az erőszak kérdését. Azt az egyet meg kell engednünk, hogy elődeitől eltérőleg szükségesnek tartotta megkérdezni a nemzetet, akarja-e a parlamenti erőszakot, vagy nem ? A nemzet az erőszakot ellenző pártoknak adván többséget, megtel lt. Győzött a koalició, megbukott az erőszak. De egész őszintén megvalljuk, mi ebben a nemzeti küzdelemben nem láttuk teljesen, világosan és határozottan kidomborítva a közös vámterület megszüntetésének eszméjét. Nem, határozott és karakterisztikus formában. Nem oly értelemben, hogy a nemzet a közös, vagy külön vámterület alternatív kérdése kőiül válaszszon, Melyik tetszik, melyiket akarja! Mert a lefolyt választási kampány inkább a parlamenti szólásszabadság, vagy a parlamenti erőszak kérdése körül forgott. A nemzet döntése ismeretes. A koalíciós többségben a legmagasabb számot a külön vámterületet követelő függetlenségi és negyvennyolcas Kossuth-párt ütötte meo-. Ezen az alapon áll az Uj-párt is. De az 52 ragot számláló dissidensek és a néppárt kategorice nem szögezték le meg e kérdést akkor. A szabadelvüpárt pedig régi rögeszméje : a közös vámterület kérdésével állott a választók elé. Változott helyzet állott be a választások után. A többségre jutott koaliciós pártok egyetemleges J2e Haragudj édes rózsám, r(5ei^nts ismét, újra énrám! J2e vond meg a szerelmedet, í"Boldoggá feszié^ tégedet ! Tiafael. G A P 0 N. Irta : Zalafi Armand Most, hogy HZ északi kolosszus gigászi erejét, a szörnyű forradalom belső zavarai emésztik s mint, a zivatar a borús felhőket, szórja kszét. a civilizált világnak azt a már-már legendás félelmet eme rengeteg birodalom legyőzhetetlensége felől, az egész világ figyelme fokozottabb mórtékben irányul a nagy orosz birodalom felé, lázas izgatottsággal várva naponkint az izgató hireket.: bombáról, vérfürdőről stb. Es az orosz forradalom megdöbbentő forgatagából, min' Deus ex machina: egy név emelkedik ki, hirtelen az ismeretlenség homályából. Mint, láva a föld forrongó belsejétől, veti magát föl ez a név s a fölizgult szenvedélyek lángnyelvével hasit magának utat az emberiség remegő képzeletében. Világhíressé, vagy tán megfelelőbb, ha azt mondjuk, hírhedtté lesz egy napon, egy csapásra ; nevét bevéste nemcsak az emberiség gondolatvilágába, de a történelem lapjaira is, A hir, mely őt szárnyaira kapta, viszi-viszi, világgá. Véres betűk fogják megörökíteni e nevet Kl'ó könyvének legsötétebb lapjain csak ugy, mint azokét a zsarnokokét, kik a föllazított ártatlanok ezreinek vérében gázoltak. Ez a titokzatos név Grapon pópának: a neve. A világsajtó hasábokat irt telo ennek az újkori jakobinusnak származásáról, nevéről, lázitásáról, menekülésnek minősített futásáról, rejtekhelyéről stb. stb. És a világ bámult az orosz pópa «sikereiu», anélkül, hogy a dolog mélyére teSirolin A legkiválóbb tanárok és or vosoktól mint hathatós szer : 15 tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál, ogymint idült bronchitis, szamárhurut éskniönösea lábbadozóknál ÍnflllPll7a llfán aiánltatik Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és 6 IIIIIUCII£<1 Ulali ajamid.UK. köpetet és m eg 8 zünteti az éjjeli iazadást. — Kellemes szag* ésj a ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógy azertárakban tivegankint 4.— kor.-ért kapható. Figyeljünk hogy minden üveg a'antl eéggel legyen ellátva: F. Hoffmann La Roche & Co vegyeszoti gyár BASEL Sv4jcz >