Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1905-01-29 / 5. szám
IX, évfolyam Keszthely, 1905. január 29. 5. szám. DÉK MEGJELENIK HETENKINT EGYSZ R; VASARNAP. SZERKESZTŐS E G E5 KIADÓHIVATAL i volt gazd. tanintézet épületében. Kéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési niegbizásoka és reklamációkat, a szerkesztőség ciméie kérünk. Kéziratokat nem aűunk vissza. Előfizetési árak. Egész évre . . ... 10 kor. — Fél évre. . . ... 5 ., — , Negyed évre . Egyes szám ára 50 2u , Nyllttér petltsora alku szerint. Forradalom. Válságos időket élünk. Ugy mozog, ugy recseg, ugy ropog a, régi intézmények alapja, maga az egész társadalom, mintha a föld méhének titkos erői mozgatnák. Az általános világnézlet sok minden dolgot feszeget, melyek óriás erejűnek látszottak ; alapjaik a föld középpontjáig nyúlnak, ugy hitte mindenki. S egy napon, ugy, mint a XV—XVI. századokban, egy szép napon csak megindul a láthatatlan, a titkos erő az ismeretlenség homályából, s rengeti, rengeti az erős alapokat. De nem ugy rengeti, mint az anya a gyermekét, hanem ugy, mint a villámcsapás az óriási sziklabérceket, ugy, mint a föld rengeti az ő gyermekeit néha, borzasztó erejével. Rettenetes dolog, ha megmozdulnak a tömegek. A lavina egész községeket pusztit el nyomtalan ; a viz évszázados, virágzó kulturákat semmisít meg percek alatt ; a leomló szikla elsöpör mindent, mindentmaga előtt, mint a feldühösitett elefánt, mely mindent elpusztít, ami útjába esik ; mindent, ami nem — elefánt. S az ilyen tömegek pusztítása még csak pótolható ; ha tőrt remények, ha nagy károk, ha sok szenvedés, vagy halál árán is, de pótolható. De ha az embertömegek mozdulnak meg, az rettentőbb mindennél. Ott nemcsak a nyers erő, az óriási természet iszonyú törvényei pusztítanak, de rombol, tervszerűen bár. vagy fékevesztetten, az emberi értelem, erő is. Nyomában erőszak, borzadály, vér és halál van . . . S ez nem pótolható soha. S kik idézik elő az ilyen eredményeket? A társadalom ? A trónok? A föld ? Az emberi jogok ? Nem, nem ezek ! ! Sohasem is ezek idézték elő, hanem a kiskirályok : az emberi jogokat eltipró, hatalomra jutott s azzal csak visszaélni tudó magas hivatalnokok, kormányzó, főnök, elüljáró, vagy bármi legyen a nevük és akiket nem mozgat más, csak a hatalomvágy s a pénz. Ezek előtt aztán semmi se szent : nem a vallás, nem az altruizmus, nem a törvény, nem az ember jogai ; az elnyomottat tudják kihasználni, kiszipolyozni s aztán, ha már nem tud pénzt izzadni, vagy igát húzni, akkor elrúgják a nyomorba, a kétségbeesésbe. így volt ez a római világban, igy volt a középkorban mindenütt, hol túltengett a hatalom. S az elnyomott osztályok végre talpra állottak s követeltek »panem et circenaes« — kenyeret és szórakozást. A vallás igazságainak gyakorlatától elfordult korok jellemzői a forradalmak, mik olyankor dúltak. Ma nálunk, a civilizált Európában nem oly szomorúak egészen a viszonyok, mint azt fönnebb leirtuk, bár — izgatások és valljuk meg, sokszor igaztalanságok folytán — vannak aggasztó tünetek az európai társadalomban is ; és ma még. ha nem is kenyérért, de legalább könnyebben megszerezhető kenyérért foly a küzdelem. De másként van Oroszországban. Az már egy darab Ázsia, hol a barom becsesebb mint az ember ; mert a baromért pénzt adnak, az ember meg magátul nő, talán túlsók is . . . (Jda illenek az előbb rajzolt viszonyok. Ott dúlnak korlátlanul tegnap meg hatalomban, korrupcióban A BALATÜNV1I1EK TAHCAJA. Honfigond. fényes pástéig, szerény f^nnyíió DUa ffizös u sorsoto^ . . . Reménytelen, csüggedt arcot ®e sol[at fylf látnolol{! dermesztő tél száll a szívre Jl nap Helyén szürf[e folt: Jfastély. ^unijlió egy^ép' érzi: J2elie'z gond a fíonfígond. Frászt Lujza. & rv. — Ii ta : Bicsak I. — Jó napot Deutsch ur ! kiáltók a fővárosi népáradattrtl uszó egykori szatócsomra, egyetemi polgárságomnak első napján, a mikor még nem vetkőztem le a kisvárosias pátriarkális érintkezés mezét, még Deutsch úrral szemben sem, kihez egyedül csak azon édes éizés kötött, amit egy tisztességes szatócs egy kis gimnazistának krumpiicukor alakjában képes beadni. — ,Jó napot, — mondá s majdnem hidegen és félrevonszolva f-1 világosito' t, hogy ö már nem Deutsch többé, . hanem Dezsöfi. — Talán valami magas kitüntetés — — kérdém a kereskedelem terén szerzett érdemei elismeréseül ? 1 — No, nem éppen — mondá — csak belügyministeri engedély — ós ötven krajcár, gondoltam magamban.) — Vagy ugy ? Már él tem 1 Hát, az üzlet, Dezsöfi ur ? Köszönöm A mióta Jacques Lehaudynalc, Szahara császárjának udvari szállitója vsgyok, nem panaszkodhatom. — Gratulálok ! — Köszönöm. A viszontlátásig. — Volt szerencsém ! Hogy ki hz a jó ur a kinek az udvarába Dezsöfi ur szállit valamit, (talán csak nem krumpli cukrot?) azt nem tudom ; de arról szentül meg vagyok győződve, hogy Dezsöfi ur a szenvedélyes magyarosO(tási lázban nem fog többé gyermekei mellé német ós francia honnét, fogadni, le fogja magáról szórni angol szabású, idegen gyártmányú gúnyáját, és fel fogja cserélni uj nevéhez méltó diszmagyarrf 1. Arról pedig szó se legyen, hogy idegen gj'ártmányu cikkeket tartsou boltjábun, szállítson akár a nagy Szahara császárjának udvarába. Ha már Dezsöfi urat soviuista magyarsága annyira ragadta, hogy ősi családi nevét, felcsérelte; miért ne követnők a vonzó példát, miért ne száműznénk min— votüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos ba^ w® jainál, úgymint idült bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál CT\ Ínf1lipn79 után aiánlfnta- Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a j| IIII lUGIIZd. U Lali ajanit,atlK. köpetel és rae K, rüntef cj a z éjjeli izzadást. - Kellemes «zaga é*j ó ize miatt a gyermekek is Bzeretik. A gyógyszertárakban üveg<snkint 4.— kor.-ért kapható. Figyeljünk hegy minden üveg alanti oégget legyen ellátva: F. Hoffnann-La Roche L Co vegyészeti gyár BASEL Svájcz