Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1905-01-15 / 3. szám

2. BALATONVIDÉK 1905. január 15, Apponyi pedig még beszél, lelkesít s hirdeti a nemzet igazaiért a hitet és bizalmat, tehá,t forradalmár é9 veszedelmes ember. így vélekedtek róla régóta, de különösen liázelnökségétől fogva. És csodálatos ! A szelid lelkű, áhítatos, buzgó Rákóczi Ferenc s a köztudomás szerint mélyen vallásos Apponjú is a nagy katholikus Bécs szemében forradalmár. Ezzel azután eljutottunk Apponyi második fő hibájához. Ez pedig az, hogy vallási meggj'őződéséből soha sem csinált titkot. Buzgó katholikusnak vallotta magát. Gyakorolta is val ' m parancsát. Imádkozott és terri; a járt. Minden vasár-és ünnepn sak a legnagyobb magyar S/ i. szt. misét liallgatott. Ezt pedig a hatvai: badelviiek neki megboc tudták. Nem fért a feji lehet egy szabadelvű UT állo politikus, egyszersm ember is. Az a bábeli fogaloma szabadéi vüség mag} uralkodó, összekuszálta gondolataikat s szerintük saa <

1 slvüsóg és vallásosság kizárják e-\ • -l. hát Apponyi a vallásos és bnz katholikus sem való közibük. E kisebbítették s ha e kicsinys „ . k nem használtak, az erősebb fog- löktől sem riadtak vissza, — rág • zták akárcsak mostanság. Ig}' nyerte Apponj'i a hatvanhetes alap védője a revolucionárius titulus mellé : a klerikális, u!t aniontan ós reakcionárius megtiszt elő ^pitheton ornansait. Es a jó keresztény, a nagy katholikus Bécs mindezeket a füllentéseket készpénz gyanánt vette. Apponyi reakcionárius. tehát be kell csukni előtte az érvényesülés ajtaját. Mert végre is vele a nemzeti jogok is érvényesülés után találnak kiáltani. Ezért kellett ennek az ideális lelkű politikusnak végig járni a polkái vértanúság hosszú és tövises nem Lv.m lásos , mely igában Kacagásra ébr-dt, ; Piroska kőltögH t«». — Kelj fel már, vár az uzsonna ! El•.sségyelix magát;, begy aludt., holott teljesen frissnek hitte magái. Hirtelen felkelt s ment ozsonnálni. Az o rejtett NzivHaja egósz-11 kieseit emlékéből Homályosan, mikor egy egy pillanatra magára eszmélt., keresett magában valamit, az okot, melyért ö nem tudott unni, nem tudót t aludn' s melyért i^e küld ték. De mielőtt ez emlék teljes tisztaságaban megjelenhetett e ótte, megcsendült a Piroska kacagása 1 a jó kövér néni szótalan mosolygással rakta teli a tányérját, minden elmúlt, uiint a futó felhő. Még asztalnál ültek, midőn a kutyák haragosan ugatui kezdtek, lódobogás hallatszott a köveoses utón, majd egy vidám férfihang hangos kiáltása : — Hé Büszke lié Tisza, kuss, különben közétek csördítek 1 S benyitott egy fiatal etnber zöld vadász kalappal, kamáslisan, sarkautyusan. — Jó napot, jó napot ! — kiáltotta, de meglátva Hold világot, hirtelen meghajolt, s udvariasan elébe járult. — Demjéu István. Aztán ismét, vidáman, vidékies hanyagsággal és bizalmassággal kopogtatja meg Piroska kezeidét — Mit csinálunk ma ? Piroska elkapta a kezét s elfordult, töle. kálváriáját- Ez az igazság Apponyi fúziójában. És most mást. mi kora hatalomról oly messze távozott, azt hihetné az ember, hogy ime a rágalmak, és gyanúsítások elhallgattak. Ha volt mit félniök a hatvanhetes Apponyitól. ugyan mit féltenek a negyvennyolcas kuruc Apponyi tói ? A hatalom lencsés tálát immár nem veszélyezteti. Apponyi a függetlenségi már leszámolt ezzel. Es mégis újból megindulta gyanusitás, a rágalmak áradata ellene. Előbb a hatvanhetes szabadelvüséget. most a negyvennyolcas szabadelvüséget féltik Apponyitól. Félreverik a harangokat, tüzet kiáltanak, veszedelmet hirdetnek, a szabadelvüség halotti torára invitálnak, mert ime Kossuth a szabadelvű összeölelkezett a reakció vezérével, Apponyi val. Ezeknek a kritikusoknak a 67 és 48 ugy látszik mintegy, csak a szerintük való szabadelvüség a fő. Nem a haza, nem az alkotmányos szabauság, nem a nemzeti önállóság. hanem a szabadelvüség ideáljuk. Az a szabadelvüség. mely párturalmi és egyéni szempontok szerint méri az igazságot és osztja a jogokat. Ezek szemében, aki a formán tulteszi magát. Messiás, apponyi a szabad alkotmányosság védője pedig veszedelmes forradalmár. így mérik az igazságot a politikai kritikusok. Van-e ebben igazság elfogulatlanság és önzetlenség? ~Ki hiszi el ? Am mindez Apponyinak nem árt. Presztízsét a nemzet szemében nem kisebbíti. A merre jár. utja diadalmenet. Előre veti az árnyékát az elkövetkezendőknek. E sziintornák után indulva is kiszámíthatatlannak mondhatja az igazságos kritika Apponyi lépesét. * Az országban megtett diadalútja ugy lehet a nemzeti jogok végleges diadalának veti előre árnyékát, melyet sem az ármánykodásadók, sem a politikai intrikusok feltartóztatni nem tudnak. Apponyi eddig is a nemzeti léleknek ébresztője volt, most inkább az, mint valaha. És jönni fog, mert jönni kell, egy jobb kornak, mely után buzgó imádság epedez százezrek ajakán! A hét — Képviseli

5jelölés. Választási mozgalmak. Fogyasztási bérlet,. A háború. "Wien hangulata. — Megvan immár a keszthelyi kerület képviselőjelöltje, sőt ugy mondhatjuk talán, képviselője is Batthyány József gróf személyében Mult szerdán tartotta jelölő értekezletét a kerületi ellenzék a a jelenvoltak egyhmigulag öt jelölték a képviselőségre, ki erre gy rövid programmbeszódet tartott, kijelentve, hogy a G7-es a ap hívének vallja magit, Andiássy Gyula gróf elveit vallván a jogfo'ytonosság tekintetében és hogy Tisza gróf kormányának soha, semmiféle körülmények kőzött pártolója nem lesz. Mi pedig hisszük és bizalommal várjuk, hogy férfiasan állani fogszavána'i ! ugy, ahogv z alapon jelölte őt a kerület ellenzéke ! Képviselöj^löhüuk nem szónok ugyan, de hát nem baj, ha a tettek embere lesz, mert ez mindennél többet ér ; mégis szeretnünk volna hallani némi gazdasági és szociális programmot. A politikai kérdés ngyiiu elsőrangú ma, mikor a jogfolytonosság S HZ alkotmány léte vagy — Kiki h maga dolgát, szólt durcásan. Gvere Hoidviiág. mi ketten kikocsizunk. Tudsz-e hajtani ? Megtanítlak hajtani. — En majd lóhátén kisért ni önöket. — Köszönjük szépen, de éppen ellenkező irányban megyünk, szólt Piroska csípősen. — De mi lelte magát? — Nem találja kissé tnlbizalmasnak ezt a hangot, 'iszt lt, Deuijén ur ? — Nem találja nagyon is gyerekesnek viselkedésit, tisztelt kisasszonj' ? Piroska szeme í 1 fc már megnedvesedett,. — Maga goromba, szólt s elkapva Holdvilág karját magával vonla. Fönt a szobájukban Piroska leült a kerevetie s n karjára fektette arcát. JettiUe egy székre ült, vele szemben s elfogultan nézegette. — Milyen s/eszélyes, gondolta magában, nagyon elkényeztették. Majd megunta a várakozást és halkan szólt, : — Nem kociizunk ki ? Na^ysokára kapott, feleletet : — A fejem fáj. Megint hallgattak. Megint, csak Holdvilág kezdte a beszédet : — Csináljak hideg borogatást? — Nem. — _ 1 okát ettél. Tagadólag rázta a fejét. — S oly hirtelen szokott rád jönni? — Igen. — Gyakran ? — Gyakran. Vérszegénység ; az orvos levegőváltozást ajánlana. Piroska ekkor fölkapta a fejét ós mosolyra váló szájjal nézett rá. Majd hit telén felugorva, átnyaláholta Holdvilágot. — Menjünk, befogatok. — De hiszen fejed fáj ! — Már elmúlt,. — Ily gyorsan? — Nem is fájt, csak tréfáltam. Gyerünk. A nagy szobában nem volt senki ; a tornácon ült a kövér néni és paszulyt íiámozott. Piroska nyugtalanul jártatta körül a tekintetét, kiállt a tornác elé, nézett, az útra, kémlelte a kert, sötét lugasait- Mikor a kocsi előállt, oda szaladt, édes anyjához, megcsókolta a kezét, az arcát s már menő félben visszaszólt neki : — Hát, Pista hol bujkál ? A kövér asszony rendes jíságos mosolyával egykedvűen felelt, ; — Haza meut. — Pá, mama, szólt Piroska s a könynyü sandlaudferre szökött. Holdvilág melléje ült, aztán a lovak közé cserdített, hogy 1 zok riadtan vágtatni kezdtek. Jaj ! sikoltott Holdvilág. Képes levelező-lapok Keszthely, Balatonpart és környékéről rendkívüli nagy választókban kaphatók Sujánszky József v- es papírkereskedésében