Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1905-01-15 / 3. szám
1905. január 15. BALATONVIDÉK eltiprása körül fordul meg a kérdés ; de bizonyos az is, liogy nem kisebb jelentőségű kérdések a/, ország gazdasági és szociális állapom sem. Igjr pld. ugy hisszük, hogy minden választó tetszésével talál!,óznék, ha nemzeti erősödésünk szempontjából Károlyi Sándor,Dessewffy Aurél és M>>.iláth József grófokhoz csatlakoznék hz agrárpolitikai kérdésekben ; hiszen állami, gazdasági és társadalmi tekintetekben politikánk legszilárdabb, nemzeti alapja : a magyar fcld ; továbbá a földmivelő magyar nép gazdasági lábraállitása is égető szükség ! Ennek érdekében föltétlen szükséges a tőzsdék reformálása, a papirosbuza s a fedezetlen határidőüzletek betiltása, a homestead-tőrvénv, a létminimum adómentessége. A földmivelö- és iparososztály uak piac kell, olcsó liitel és a külföldről beözönlő gazdasági és ipari termények kizárása vagy magas vámokkal való megnehezítése. A magyar nyelv és faj uralma az országban, a vallások védelme, b jlsö békcs fejlődésük elősegítésével : szükséges kiegészítő pontia a gazdasági, gyári és ipari munkások helyzetének javításával s a kizsákmányolás ellen való megvédésével a gazdasági és szociális programúinak. íme egynéhány fontos dolog, mely helyt kér ma a politikában s a gróf ur bizonyára iueg fogja érteni a kor intő szavát ! A választási mozgalmak másutt nagyobb hullámokat vernek. Legnevezetesebb a dologban, hogy a kormánypárt 48-as programmot is hirdet s az már nem nevezetes, hanem nevetséges, hogy >48 as kormány párti« képviselők is lépnek föl. Még megérjük, hogy a jó wieni rájkszrát kényszeríti ránk Tisza grófot. 48-as programmal ... Az lesz ám Olympus isteneinek való tréfás látványosság ! Sok kortesfogás járja ma az országban ; de egy se olyan, mint a minőről (eddig népről ; meiyek között Tapolca is szerepel megyénkben) a lapok irnak : hogy t. i. 48-as programmal titkos kormánypártiak lépnek föl ! Kz alig hihető ; rémlátás lesz mégis talán , . . . Itthoun is háború van. A fogyasztási adók körül elkövetett mulasztásokból származó kellemetlenségekért, áldja a közönség a földi gondviselést : a városi elöljáróságot, nielj r, valljuk meg, uéminemüképen rá is szolgált ez aldásokra, először azért, mert könnyelműen elmulasztotta a bérlet kivevését, másod.-zor a/ért, mert a megváltó zott helyzetben nem oktatta ki a közönséget. Vártuk s várjuk, hogy a városi közgyűlésen lesz-e e: ről szó ? jiiddig nem volt még ... Kelet háboruja is tovább foly. Japán bevonult Port-Artlmrba ós sietve erősili a liaicedzbtt csapatokkal Kuroki hadosztályát. Mukdenuél, hol nagy előkészületek történnek ujabb összecsapásra. S ha ez is balul üt. ki az oroszokra, akkor északi politikájuk összes eredménye romba dől, elveszető akkor Vladivosztok, egész Maudsuria, Szachnlin, talán nug Szibéria is. Belül már Úgyis forrong az ország; Orosz L"ngyel ország megm.zduit az ősi ellenség . az egykor leigázott s most oaet igában tartó orosz ellen. A szomszédban, Wienben, megváltozott a hangulat. Körber miniszterelnök bukásával a jó wieniek is elfordultak Tiszától, mert immáron nincsen, ki fizesse a wieni derék »független« sajtót. Beadta a gazda a kulcsot, éljen az uj gazda ! Már találgatják is, ki legyen Tisza gróf utódja. Hm. Ha a magyar nemzet is számításba I jönne a magaspolitikábau és megkérdeznék : I alighauem Audrássy és Apponyi között kellene választani, Majd megmondja különben ezt a mostani s a nemsokára utána következő valasztás ! Magyar telepítő és parcellázó bank r. t. E címén egy uj .nagyszabású pénzintézet alakult Budapesten 5 millió korona alaptőkével. Célja, hogy a kisembereket, akár nagyobb birtoktestek parcellázása, akár telepítés utján földhöz juttassa olcsó kamatú tökével. Bizonyos tekintetben teliát altruisztikus célokat szolgál s igy érdemes a legmesszebb menő figyelemre : első sorban is azok részéről, kik nagyobb birtokokkal lévén megáldva, parcellázás utján alkalmat nyújthatnak a népnek birtokszerzésre s a nép vezetőinek, kik tájékoztatással szolgalíiatnak a vezetésük alatt álló népnek. Mert, hog3' a nép földéhségén segíteni kell, azt ki-ki belátja. Segíteni az által, hogy akár előnyös bérlettel, akár telepítéssel vagy parcellázással földhöz segítjük s ezzel öt mindörökre a hazai röghöz kötjük. Erre kész eszközt, nyújtani az újonnan alakult, bank. Kiválóan aktuális kérdés ez ma. Mikor a magyar szorgalomnak, törekvésnek, takarékosságnak egy oly örvendetes hirót közlik a messze Amerika földjétől, mely csak bizalommal és reménnj-el tölthet el mindenkit népünk szivós kitartása és erejéről, hogy nemzeti erejét és vagyonát, gyarapítsa. Az amerikai : »Bevándorló« cimü lap közlése szerint arról van ugyanis szó, hogy az elmúlt évben csak egy amerikfii bankcég 65 millió koronát továbbított Ausztriába és Magyarországba. Es hogy ebből a nagyobb rész Magyarországra esik. Ez csak egy bank küldeménye. Hát. a lobbié, meg a privát küldemémények? Minden nagyítás nélkül va'ó tény az, hogy Magyarországba milliók jönnek be éveukint Amerikából. Volt és van alkalma e sorok írójának a hir realitásáról meggyőződni. Kint, levő amerikai munkások egy általa ismert községben éverként ezreket küld Mi°k. Eme község kivándorlói közül egy nem küldött még övéinek csengő dollarokat. De egy örvende'es hirrel kedveskedett nekik, hogy haza jön még Magyarországba, de csak akkor, ha annyi pánzt, szerzett ott, hogy itthon r ur lehet.« Mondják, hogv >angol iskolába jár.« Az angol nyelvet szóban írásban teljesen akarja elsajátítani, csakhogy muukafelügyelői állást nyerhessen, különben arra hivatott, ügyessége révén is. Csak egy típus ez a törekvő mag3 Tarság amerikai életéből. Bámulatos szivósággal, kitartással dolgoznak idegenben élő honfitársaink, hogy itthon, vagyoni létet biztositsauak maguknak. Ám, hogy a magyar szívósság, szorgalom és ügyesség árán szerzett és haza küldött milliók füstbe ne menjenek, elsőrendű nemze'í és nemzetgazdasági érdek lehetővé tenni, hogy a nép földhöz juthasson. Földet szerezni legtöbb vágya. Hadd teljesüljön. Akkor biztosítva van a hazának és védve a szocialdemokracia nemzetpuszi itó támadásai ellen. Ezt akarja támogatni az uj bank. Nemcsak anyagi eszközök nyújtása, hanem erkölcsi támogatásával is. Es ez utóbbi igen fontos. Mert, a föld— Ne félj, te nem halsz meg, felelt Piroska keserűséggel. Bejárták a földeket keresztül-kasul. Az egyik dűlőn egy lovasalakot láttak. — Pista ! szólt Piroska halkan. Tudtam, hogy nem ment haza. A lovas alak megemelte -kalapját a kocsi láttára, melyet Piroska hirtelen megállított,. Midőn a lovas közelebb ért, Holdvilág azt mondta : — Nem Demjén, hanem Gyula. Piroska nem szólt semmit, a vállát vonogatta. — Pista nem jött el ? kérdezte a fiatal ember. — Nem, felelt, durván Piroska. Különben miért kérdezed azt tőiéin^ mi közöm nekem hozzá. A fiatal ember nevetett. — Bizonyosan megint összevesztetek. Most is, tudom, te vagy az oka. No, ne félj semmit, holnap elhozom és kibékülhettek, — Vi'd ahová akarod — szólt Piroska — mit bánom én ! De hát, te is jobban tennéd, ha a dolgod után látnál s nem gorombáskodnál velem. A bátyja kacagva csóválta meg tollas kalapját a elvágtatott. Ök is visszafelé indultak. Rettentő hőség volt. Hazaérve, Piroska ismét ledőlt a divánra s ott feküdt ebédig. A szoba'ánj' hívta őket ebédelni. Piroska -nem mozdult. — No gyere, unszolta Holdvilág. — Eredj csak, nem ebédelek. — leiért ? — Fáj a fejem. — Már megint, ? Feljött az édes anyja is. — Nem jösz ebédelui ? — Nem. Akkor gyere te, Jettike, hagyjuk magára. Jettike igen különösnek találta Piroska viselkedését. — Szeszély, csupa szeszély, mondta magában ós rémülve tapasztalta, hogy mindent, de mindent megeszik, ami a tányérjára kerül. Ebéd után ismét elálmosodott. Az ebédlő divánjára dőlt, egy pillanatra s csak akkor ébredt föl, mikor nénje uzsonnára költögette — Piroska nem jön ? — kérdezte. — Nem akar. — Még fáj a feje ? A néni szokott jóságos mosolygással szólt: — Nem kell bántani. S újra telerakta Jettike tányérját, maga is jó étvágygyal látván hozzá. — Most meg velem jösz a kertbe s fölolvasol nekem ebből a könyvből' Igy telt, az idő vacsoráig. A vacsorára lejött Piroska is, szótla! nul 'eü't a székére Midőn Holdvilág kérÍ dezte : Fáj még a fejed ? — Zavart mosolygással borult a n}'akábaés megcsókolta. Aztán megint olyau volt, mint máskor, sokat fecsegett s még többet kacagott. A pusztán hamar szakad le az éjszaka. Most, még világos nappal volt s egyszerre csak csillagos lett az ég s a szemhatáron felbukkant, a hold. Hűvös, li degre váló szellő kerekedett, mely megborzongatta a könnyű ruhás leányokat. Megcsókolták a kövér mamát, jó éjszakát, kívánlak a fiatal embernek, aki a közeli faluba készült egy kis duhajkodásra s fölmentek a szobájukba. — Ne gyújtsunk gyertyát, szólt Piroska s csendesen sírdogált. Holdulág könyei csendesen peregtek végig az arcán, a mikor halkan, föl sem tekintve súgta : — En tudom, hogy miért sírsz. Piioska erre göicsös zokogással a nyakába vetette magát s fuldokolva szólt : — Jó volna meghalni, meghalni szeretnék. Mint gondos, mindeneket értő anya simogatta meg Holdvilág a zokogó gyermekfőt,. — Nem kell meghalni — súgta — levegőváltozás, csak levegőváltozás ! ft I I " I • 8 r I című, 62 gyönyörű balatonparti verset tartalmazó csinos kiállitáiu KQIQTnilI mníiH Q!íll versköte t> Soo s Lajos, a Balaton nevezetes poétájától, íüzve 1 K. JOIDIIJIII ÍJ ÜL ILI II íliill 20 fillé r> diszkötésben 2 koronáért kapható: Sujánszky József WMIMIVIII r 1WI1 Mivi könyvkereskedésében Keszthelyen.
