Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1905-01-01 / 1. szám

2. ttALATONVIDÉK 1905. január 1. ver gyanánt csak az érdek nélkül való tárgyilagos és tiszta igazságot. Tudjuk nagyon jól, liogy ez az ut nem lesz rózsákkal- kirakva ; de hiszen a tövist már eléggé megszoktuk nj^olc év alatt. S a finom acélpenge annál erősebben ugrik vissza, minél jobban meghajlítják. A mi tollúnk pedig jó acélból vagyon, mert az igazság szeretetben van megedzve. És minden támadás után erősebbek, fürgébbek vagyunk. Wyolc hosszú év s főleg az utolsó óv története fényes bizonyítékok erre. Csak olvasóink, előfizetőink és munkatársaink ne hagyjanak cserben, akkor nem félünk a jövőtől. S hogy bennük bizhassunk, arra jogot ad az a tudat, hogy mi teljesen ingyen dolgozunk s a mi szerkesztőségünk nem közkereseti társaság. Fokozott buzgalommal, friss erővel megyünk előre. Nemes célhoz nemes eszközökkel. Legyen tehát velünk az Isten ! Boldog uj esztendőt ! A hét. — Á t. Ház. Választások előtt. A 48-as Aoponyi, A háború. Farsang. „Rongy lap." — Hát bizony nagy a kavarodás a t. Házban. Tegnapelőtt, 28-áu ülést tartott a képviselőház, melyben Tisza gróf indemnitást kért a képviselőháztól s kérte az ellenzéket, hogy ne akadályozza meg ezt. A lenézett »banda« azt monda, hog}' neki nem ád semmit. Apponyi, Andrássy, Hock, Ugrón, Eötvös még egy utolsó kísérletet tettek, hogy lia a-/ eltökre nem, legalább ii pártjára tudnának hatni azon törvénytelen cselekedet meggátlása végett, hogy ne legyen ex-lexben választás. Gröndolkodóba estek sokan, de mind hallgattak. Alea jacta est : a kocka el van vetve ; január 3-ára ínég egyszer össze van hiva a Ház, valószínűleg utoljára, 4-én vagy 5-én pedig az országgyűlést feloszlató wónbeszéd lesz a budai királyi palotában, s azután . , . ? Azután jönnek az uj választások. Hideg, téli időben ; kitéve az ellenzék a már ]ól ismert receptek szerint a sok zaklatáson kivül a fagynak, a megdermedésnek, hogy türelmét veszítve vagy rendetlenséget csináljon s akkor katonasággal szétkergessék, vagy éhesen, fázva, zaklatva a szabadelvű pártba m-ujen át, vagy menjen haza eredmény nélkül. De ha sikerül a szenvedélyeket féken tartani, talán simán fog mégis lefolyni a dolog ; ami annál is inkább kívánatos, mert ugy is ég, lobog a szenvedélyesség tüze máris ; mi lesz még ezután ? Mindenfelé megindultak már a jelölő mozgalmak. De igen sok lielytt nem lehet, vagy csak nehezen lehet jelöltet kapni, mert Tisza gróf elhatározta, hogy ha az ellenzék erősen kerülne ki a választásokból és nem birna vele, 1—2 hónap múlva újra faloszlatja a Házat ós újra választat. Nálunk még csekély a mozgalom hullámverése ; nincsenek még biztos jelöltek. Mindössze a központ egy kiküldöttje szondirozta a inalt héten a helyzetet. A legutóbbi képviselőházi ülés után Szemere Miklós bankettet adott, melyre az ellenzék és az A ndrássy-csoport vezérférfiait ós számos tagját, hivta meg. Számos felköfz'intö hangzott, el, de oly országos hatást talán még Szemére oly hirea »Nem boldog a magyar« tartalmú toastja sem ért el, mint a minőt, Károlyi István gróf, Apponyi leghűbb követőié mondott e vacsorán. Bejelentette ugyanis, hogy ha ő és Apponyi és pártja azt látják, hogy a 67-es alapon nem lehet az, ország boldogulását alőbbre vinni, akkor ezen alap rossz ; s igy j más, egészségesebb alapra keii fektetni a boldogulhatás alapjait : a 48-as alapra s ők ez alapra rá fognak lépni, ha kell. Andrássy Gyula gróf fe köszöntőjében szintén ilyet mondott. »Ha a 67-ei alapnak — ugy mond — ugyanoly eszközökre van szüksége mint a Bach-korszaknak, akkor a 67-es kiegyezés uem indokolt, többé.« Súlyos szavak ; melyek feltűnést fognak miudenűtt kelteni ! így erősíti Tisza gróf a 67-es alapot ! Keleten még mindig foly a háború. A japánok bámulatos kitartással ós áldozattal folyton ostromolják még Port-Arfhur várát, eme rettentő erősséget ; sok áldozat, szenvedés áiáu már annyira vannak, hogy az orosz félhivatalos lap, a Novoje Vreinja egy, a közvéleményt előkészítő cikket irt, Port-Arthur közeli végéről. Legut.óbb egy igen fontos helyet, az Er lung-son erődöket foglalták el. A két fősereg pedig farkasszemet, néz egymással s lekötve tartja egymást, husz fokos hidegben ! Hogy mit szenvednek a hidegtől, az leírhatatlan. S békére egyik se gondol. Az úgynevezett balti hajóhad pedig, mely hősies magatartását azzal mutatta meg, hogy az »e)lenséges« halászbárkákra lődözött, most más körülmények közé jutott. A Malacka-szigetek közt várják a japán hajók, de a hull-i >hősökc elbújtak. Ágyúdörgés, halálhörgés, elégedetlen népek zugó moraja, békételenség a kísérő zenéje a farsang bevonulásának. Uralma hosszú lesz, de mintha megbéuitanák a jókedvet, az öt kiaérő alakok árnyai. Nincsenek előkészületek a hosszú uralkodásra : a hostu farsangra. De ha szerencsésen oldódik meg hazánk mos:am állapota, felszabadul a nyomott kedély is és Karneval herceg uralkodása fényes, jókedve igazi lesz . . , Még egyről kell megemlékeznünk s mivel ez minket illet első sorban, tehát csak röviden. Társadalmunk egyik előkelő egyénisége »rongy lap«-uak nevezte egy nyilvános helyen a Balatonvidéket. Kritikánk higgadt, nyugodt, és egészen tárgyilagos volt, amiért a megtisztelő címet kaptuk. Nem ütünk hasonló fegyverről vissza, aminőt ellenünk használnak nét:a, mert se személyek ellem harcolni, sem a jó i/Jés ellen véteni nem akarunk. De felelet nélkül nem hagyjuk r dolgot azért, mert nyilvános helyen történi. Feleletünk az, hogy a közéleti vagy bármi más események tárgyalásánál ezentúl is megengedjük magunknak azt, nogy eC múlthoz hasonló higgadtsággal tárgyaljuk azokat ez újévben is, tekintet nélkül arra, hogy tetszik-e az igazság valakinek, vagy sem ? Személyeket ezentúl se fogunk támadni, mert az egyén becsülete sokkal szentebb előttünk, hogysem azt »rongy<-nak mondanók. Az ütésre ezentúl is csak akkor ütünk vissza, ha hallgatni már becstelenség volna : csak a végső szükségben. Ezt tettük a múltban s ezt tesszük a jövőben is ; s bár fáj a szenvedélj-es és igazságtalan támadás, mégis elhallgattatjuk mi h szenvedély szavát s uralkodunk magunkon mi, ha más nem tud — — a közérdek s ez igazság szolgálatában ! _A 0 A

LATONVIDÉK ÍAHCAJA. Kuruc nóta. Jí,elfejti sas, merre visz a szárnt/ad? Mért Hagyod el 6écsi Híres házad ? — >OÍszáffo^ én messze, DdZagyaríionöa, <Préda btíveti ^mátl^0zií[ ott ma 1< Kétfejű sas, nem értem a szódat; DSlagyar fardtól l[st fejedet ójad ! — > íTélni ítélem de miért is í^éne ? *Uiszá[i]f(odil> a magyaro^ népe !<• Kétfejű sas száll, sufiog a szárnya, Vefe repüf a J^aynaul^ árnya . . . Dttey se piHen, csalj Ős ZBuda tornyán, Sivitozva e szavadat mondván: <Jsa^odaíom, gydzödelem vár ma, %anú{ reá DtiloRi, DUofiács, Várna ; Jf

: magyar ^ard magyar szivSe mélyed !< — sas, igazad van néfed . . . Isten, óvd meg szegény magyar néped! Tihanyi Barna. Karácsony.*) Megszületet az Ur, az Isten fia, kinek földi rendeltetése az emberiség megváltása volt. S midőn meggyúlnak a nagy ünnep kicsi gyertyái, szent fény derül szivüuk-s lelkünkben; tudjuk, érezzük, hogy a szeretet nagy Apostola születet meg e napon ; megszületett, nemcsak a keresztény világnak ; hanem az egész emberiségnek is faj és valláskiilömbség nélkül ; megszületett nemcsak korának, hanem nekünk és utódainknak is; mert isteni volt élete, hivatása s működése, isteni volt célja ; és ami isteni, az a világ végéig el uem múlhat.. Megszületet Jézus-Krisztus; nem fénylő palotában, nem puha nyoszolyában, hanem egyszerű jászolban; s 0, kinek szelleme fényt, vetett s vet ma is az egész müveit világra, — sötét helyen születve ; mint a felkelő nap, jóllehet, maga sötét, világosságot terjeszt, az emberiség szellemi életének napjává lett; de mig a uap földtekénknek csak egyik oldalát világítja meg, a másikat pedig azidőben sötétben hagyja: az 0 világossági fényt terjeszt mindenüvé; ö oszlatja, nem teremti a sötétséget. Az Ö születésével teljesült igazán, szellemi értelemben véve, az Urnák első igéje* «Legyeu világosság» Jézus születésével lön *) Szerzőjének személyisége s tárgyának érdekességénél fogva adjuk a föntebbi csinos tárcát, mely a karácsonyi számba elkésve írkezatt, ama hő óhajtással, hogy ö és mások is, mindnyájan szivieljik meg a benne foglaltakat! (Szerk.) világosság ! világosság a szívben, világosság a lélekben, világosság az elmében ! Jászolban született,! Születésével az egyszerűséget, hirdette; arra tanitva bennünket; hogy az emberiség boldogságát s boldogulását csak az egyszerűségben találhatja. Ha végignézünk az emberiség történetében, látjuk, hogy nagy nemzetek eltüutek, megszűntek, mert elhagyva az egyszerűséget ; a pompának, a fényűzésnek éltek. A pompa, a fényűzés keresésével, eltűnik szivünkből aa isteni hit; a minő mértékbeli közeledünk a fényűzés s pompa kereséshez, ép oly mérvben távolodunk Istentől, s nvvel földi boldogolásunktól ! Szent karácsony ünnepén, midőn kivetkőzve a mindennapi élet, sanyaruságából s keserűségéből, mintegy le kileg felemelkedni akarnuk Istenünkhöz, vessünk számot magunkkal, s kérdezzük, vájjon nem vétkezünk-e mi is, az isteni példa által hirdetett egyszerűség ellen ? S be kell ismernünk, hogy igen! Mindegyikünk, többnek akar látszani ; mint a mennyi; a gazdagabbak példáját akarjuk majmolni s tehetetlenségünk keserűséget, elégedetlenséget szül; leomlik eltűnik lelkünkből, szivünkből a hit, szaporodik a gonosztevők, az öngyilkosok száma. Jászolban születet az Ur; nem palotában ! Kövessük az isteni példát; ne akarjunk a nagyobbak, a gazdagabbak közé keveredni; hanem maradjunk egyszerűségünkben ; egyedül ott lelhetjük boldogságunkat. Pedig Istennek akarata, hogy boloog legyen az emberiség !