Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1905-01-01 / 1. szám

1905. január 1 • BALATONVIDÉK A balatoni fürdők és a szövetkezés. (J.) Ily címen hoztunk egyik mult. szá­munkban egy minden izében figyelemre méltó cikket. Szó volt. abban a balatoni szövetség egy oly akciótervéről, mely ha megvalósul, nem csak a balatoni fürdők fejlődésére nézve lesz nagy kihatással, ha­nem a balatonmenti nép anyagi jólétének is hatalmas lendületet adhat. Ezt, a kettős célt lenue hivatva a balatoni fürdők élel­mezési ellátó szövetkezete szolgálui. Sok baj lesz ezzel orvosolva, de nem minden. A visz nyok teljes ismeretével mondhatjuk ezt, Eltávolítjuk ugyan a közönség útjá­ból a szálkát, de még mindig ott marad a nagyobb látogatottság gátjául egy gerenda. Szálka volt eddig a fejlődés útjában az élelmezés és ellátás fogyatékossága és drá­gasága. Feljajdultunk a piaci drágaság és uzsora ellen, de hogy magában a balaton­menti fürdők vendéglőiben mérhetetlen drága az élet azon legkevésbé se volt mó­dunkban segíteni. Pedig fürdőző közönségünk nagy ré­sze helyből él, azaz csak élne, ha bimá az erszénye. Mert melyik az a fürdőző, ki egy közönséges háromfogásos polgári ebédért naponkint 6—8 koronát fizethet ? Hol van a vacsora, a íürdődij, lakásdíj s más, még több e fajta kiadásra a födözet ? És ez csak egy személyre ! Hát aki 2- 3 tagu családdal kénytelen »üdülni ? !« Tegyük föl most már, hogy csakugyan meglesz a tervezett élelmezési szövetkezet. A t.. fürdővendéglős urak pl. egy kacsát 2 korona helyett megvesznek 1 kor 40 fil­lérért. Ugyanannak felét szervírozhatják az üdülőnek akár 2 koronáért is. Ki őrzi ellen ? Ugyan mit nyert a t. fürdőző pub­likum ? Pedig a helyzet ez lesz továbbra is, hacsak a szövetkezet létesítésével együtt, nem reformálják a vendéglők ügyeit, is s nem gondoskodnak egyöntetű szabályzatról, mely halárt szab az étlapok eddigi korlát­lan tarifáinak. Hogyan lehetséges ez ? Egyszerű a dolog. Annak kell tekinteni a fürdőt, a mi valójában : gyógy- vagy üdülőhelynek, ne pedig valami bankiak, hol mindent lehet nyerni hirtelenében. Persze ezzel kapcsola­tosan az üdülő közönséget se tekintsék ban­károknak, kiknek egyéb dolguk sincs a fürdőn, mint v- larni százféle címen fizetni és ismét csak fizetni. Eddig úgyszólván egy fizető automata képét nyújtotta az a jó fürdőközönség. Mé­reg drága vol' eddig fürdőinken a vendég­lői elet,. Miért ? Mert. maguk a fürdőt,ulaj­donosok, egyesek, vagy testületek kincses bányának tekintették a fürdőt. Ez okból túlságos magas bért szabtak ki. Ily áron jutottak a vendéglők és hotelok bérbe s azután albérletbe. Most már a helyzet imi­gyen alakul ki. Tulajdonos is, bérlő is, al­bérlő is nyerni akarnak minden áron. Mind­ezt pedig megfizeti — a közönség ! Minthogy pedig sek lielyeu se fürdő­biztosság, se fürdöigazgatóság, vagy bármi néven nevezett fürdői hatalmasság nincs, ki csodálkozik azután, ha egyik-másik ba­latoni fürdőn szertelen túlzásokba esik az emberi kapzsiság ? Es ezt Lmét csak a kö­zönség fizeti meg. Világos, ha fürdőink látogatottságát emeljük, az élelmi cikkek beszerzési forrá­sainak olcsóbbá t.é'elével, minő pld. az élel­mezési szövetkezet lenne, okvetlenül szük­séges a vendéglök s általában a fürdők egyöntetű és a közönség igényeit, és élet­viszonyait, no meg erszényét is szemmel­tartó reformja is ! Hogy félre ne értessünk, az igazság kedvóért őszintén kijelenthetjük, hogy a mi helyi fürdővendéglóink étlapjaink tari­fái köet eddig se tapasztaltunk méltányta­lan árszámitást, de egyebütt., különösen odaát egyik-másik ifjú fürdőnél már nem egy üdülőnek vette el kedvét tuhnagas tarifa ! Habár e tekintetben nálunk nincs is lényeges hiba, még sem ártana, mindazon­által, ha itt is szervezné a város minden modern fürdőnek egyik legszükségesebb szervét: a fürdőigazgatósági intézményt. Hogy pedig balatoni fürdőink nagyobb látogatottságnak örvendhessenek : az élel­mi cikkek olcsó beszerezhetése mellett sok függ a fürdők vendéglősei és szállóbór­löitől, főkép pedig a f'ürdöveiidéglői élet helyes ós körültekintő reformjától ! HÍREK. Megszületvén az Ur, először is, a pásztorok jöttek, hogy hódoljanak Isten fiának ! íme Istennek utmutatása, hogy nagy s szent eszméket nem a felső, hanem az alsó rétegekben kell terjeszteni, a hit ma­gasztos vobát, az isteni ige szent malaszt­ját a nép fogja fel leginkább az a nép, mely arca verejtékében keresi mindennapi ke­nyerét. A hit malasztja, a vailás igéje pe­dig már e földön megteremti néki a meg­elégedés paradicsomát. Az ál profét ákhiába terjesztik hamis és téves világnézeteiket; a hivő nép szivébe ezek nem férkőzhet­nek, gyökeret ott nem verhetnek, érzi a józan magyar uép, mily igazak Eötvös báró szavai: «Minden megelégedés csak mun­kásságunknak eredménye, s a legboldo­gabb az, kinek legtöbb dolga van a vilá­gon.» A szociálizmus, a nihilizmus vagy bármi legyen a hamis tanoknak neve, csak ideig-óráig vezetheti félre a népet; vissza kell, s vissza fog népünk a régi igaz eszmékhez : a valláshoz és munká­hoz térni. De viszont a népnek is kötelessége, hogy a jászolban szülötthöz vigye hódo­latát. Tanítóul ne fogadja el az álprófétá­kat, hallgasson azok szavára, kik Jézus ta­nát hirdetik. Hazánk papsága, ezer év óta, a vallás és hazafiság igéit ősszetndta egyeztetni, ők mindig tudtak jó és bal­sorsban a néppel érezni. Ezeréves multunk bizonyítja, hogy azon ut, melyet ők mu­tattak s mutatnak nékünk, *z a jó és a helyes, s hoví ők a tilalom fáját állítják, oda nem jó a népnek lépni, mert ott. a hitetlenség, az elégedet'eLség, a kaján irigység, a liazafiatlanság átkos gaza nő. Megváltotta az Islenemler az emberi­séget, nem fegyverzet, nem nyers erőszak­kal, hanem a legszentebb, a legnemesitőbb érzéssel; a szeretettel ! Magasztos igéje, mely egy világot megrendített, mely ha­tárt vetett a vad bai bárizmusnak, mely trónokat megingatot, népeket, nemzeteket elsöpört s egy uj világot teremtett, oly édesek, oly szivrehatók s mégis oly egy­szerűek «szeresd felelarátodat mint Ön­magadat., szeresd az Istent.* Mikor meggyúlnak a karácsony gyer­tyái, hadd lobogjon a mi szivünkben is a felebaráti szeretet szelid, boldogító tüze. Érezzük át a szent napon az isteni szó­zatot : Egy atyának gyermekei vagyunk ; egy Isten teremtett bennünket; miért vi­seltessünk gyűlölettel egymás iránt ? Hadd lobogjon keblünkben a szeretet szent tüze; irtsuk ki szivünkből a gyűlölet maszlagát s mint testvér testvérhez, ugy közeled­jünk egymáshoz, hogy méltó gyermekei legyünk annak, ki értünk született, értünk szenvedett, értünk halt meg ! Ha igy s ily értelemben fogjuk fel az Ö rendeltetését, igy követjük tanítását, akkor virrad az egész emberiség kará­csonya — a megváltás ünnepe! Löb Ignácz. lisztéi ette l kéljük előfizetőin­ket, hogy előfizetéseiket megújítani, a hátralékban leoő előfizetési di­jakat pedig mielőbb meg kü lótni szioesk edjen ek. a Balatonvidék kiadóhivatala. Lapunk mélyen tisztelt ol­vasóinak és munkatársainak boldog, igen boldog újévet kí­vánunk ! — A hercegprimás beteg. Vaszary Kolos dr. biboros hercegprímás budapesti palotájában betegen fekszik három nap óta. Eleinte igen magas volt láza hőtnér­séke, 39 fokon fe ül; de ma már jobban van és komoly ••ggodalomra állwpota okot nem ad. — Igyházmegyei hirek. A veszprémi megyéspüspök ur Gergyessy Ferenc gyö­möröi administratort hivatalából felmen­tette és Gógánfára helyezte segédlelkész­nek, miután a gyömörői plébániát a val­lás és közoktatásügyi m. kir. miniszter kandidációja alapján Hankó András tabi segédlelkész elnyerte. Wachter János pá­pateszéri káplánt pedig hasonló minőség­ben Tabra helyezte. — Kórházunk ügye. Festetics Taesilo gróf ur ő Excellenciája élénken érdeklődik kórházunk ügye iránt. Karácsony előtti va­sárnap magához kérette Nagy István vá­rosbírói, Schadl János tanárt a kórházi épületek tervezőjét és Lénárd Ernő köz­jegyzőt, kiktől megkérdezte a dolgok mai állapotát s megígérte, hogy a betegápolási díjnak 1 K. 70 f. ben való megállapítása s e dijnak a kórház építési költségeire felve­endő kölosön törlesztésére való forditbatása érdekében i letékes helyen közbe xog iárni. Reméljük, hogy e közbenjárás eredményes lesz « igy a kórház ügye cldöntöttnek te­kinthető. — Katonák k irácsonya. Csendben, rek­lám és feltűnés nélkül honosított meg a helybeli honvédhuszár osztály tisztikara a kaszárnyában : karácsonyfát állított a le­génységnek. Karácsony szombatján délután állították fel az óriási karácsonyfát, mely­nek ragyogó díszeit, sok égő lángocskáját, az alatta levő ajándékokat sokau megbá­multák e meglepett legénységből, kik ilyet még sohase láttak. Az ünuepségen jelen volt a tisztikar, élén Tantossy Sándor őr­nagy osztályparancsnokkal, ki csinos be­széddel vezette be az ünnepséget s azután kiosztotta mindenkinek az ajándékokat, me­lyek s-zivarokból, sok-sok csemegéből ós a vacsorához adott borból állottak. Ez ün­nepség ajándékait a tisztikar, részint a vá­ros ós egyesek adományaiból, részint saját adomáuyából, részint a szállítók hozzájáru­lásától fedezte. Üdvözöljük a derék tiszti­kart ez újításáért, hogy a szeretet ünne­pén a katouál-ra is gondolt ós hisszük, hogy az eszme tova'ob fog innen terjedni és itt is megmarad mindig ! — Pásztorjáték. A kat.h. Legényegy­let szokásos évi pásztorjátékát vízkereszt napján, január hó 6 án tartja meg. A pásztorjátékot Kauffmann Mátyás megyei aljegyző ur felolvasása, szavalat és mono­log előzik meg. A meghívókat ma bocsát­ják ki. — Hivatalvlzsgálat. Lénárd Ernő kir. közjegyző a megye, Takács Imre főszolga­bíió az alispán képviseletében tegnapelőtt hivatalvizsgálatot tartottak a városházán. Mindent a legnagyobb rendben találtak. — Adomány a Csanyi szoborra. A ki­adóhivatalnál gyulai Gaál Gaston 20 koro­nát, Lakatos Vince 10 koronát és Peér Leo főgimn. tanár 2 koronát tett le a Csányi­szobor alapjára. Kik adakozni akarnak, ivet tettünk ki számukra Sujánszky József ur üzletében. — Gazdakőri gyfllét volt tegnap a vá­rosháza nagytermében Bogyay Máté or-

Next

/
Oldalképek
Tartalom