Balatonvidék, 1905 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1905-01-01 / 1. szám

1905. január 1 • BALATONVIDÉK A balatoni fürdők és a szövetkezés. (J.) Ily címen hoztunk egyik mult. számunkban egy minden izében figyelemre méltó cikket. Szó volt. abban a balatoni szövetség egy oly akciótervéről, mely ha megvalósul, nem csak a balatoni fürdők fejlődésére nézve lesz nagy kihatással, hanem a balatonmenti nép anyagi jólétének is hatalmas lendületet adhat. Ezt, a kettős célt lenue hivatva a balatoni fürdők élelmezési ellátó szövetkezete szolgálui. Sok baj lesz ezzel orvosolva, de nem minden. A visz nyok teljes ismeretével mondhatjuk ezt, Eltávolítjuk ugyan a közönség útjából a szálkát, de még mindig ott marad a nagyobb látogatottság gátjául egy gerenda. Szálka volt eddig a fejlődés útjában az élelmezés és ellátás fogyatékossága és drágasága. Feljajdultunk a piaci drágaság és uzsora ellen, de hogy magában a balatonmenti fürdők vendéglőiben mérhetetlen drága az élet azon legkevésbé se volt módunkban segíteni. Pedig fürdőző közönségünk nagy része helyből él, azaz csak élne, ha bimá az erszénye. Mert melyik az a fürdőző, ki egy közönséges háromfogásos polgári ebédért naponkint 6—8 koronát fizethet ? Hol van a vacsora, a íürdődij, lakásdíj s más, még több e fajta kiadásra a födözet ? És ez csak egy személyre ! Hát aki 2- 3 tagu családdal kénytelen »üdülni ? !« Tegyük föl most már, hogy csakugyan meglesz a tervezett élelmezési szövetkezet. A t.. fürdővendéglős urak pl. egy kacsát 2 korona helyett megvesznek 1 kor 40 fillérért. Ugyanannak felét szervírozhatják az üdülőnek akár 2 koronáért is. Ki őrzi ellen ? Ugyan mit nyert a t. fürdőző publikum ? Pedig a helyzet ez lesz továbbra is, hacsak a szövetkezet létesítésével együtt, nem reformálják a vendéglők ügyeit, is s nem gondoskodnak egyöntetű szabályzatról, mely halárt szab az étlapok eddigi korlátlan tarifáinak. Hogyan lehetséges ez ? Egyszerű a dolog. Annak kell tekinteni a fürdőt, a mi valójában : gyógy- vagy üdülőhelynek, ne pedig valami bankiak, hol mindent lehet nyerni hirtelenében. Persze ezzel kapcsolatosan az üdülő közönséget se tekintsék bankároknak, kiknek egyéb dolguk sincs a fürdőn, mint v- larni százféle címen fizetni és ismét csak fizetni. Eddig úgyszólván egy fizető automata képét nyújtotta az a jó fürdőközönség. Méreg drága vol' eddig fürdőinken a vendéglői elet,. Miért ? Mert. maguk a fürdőt,ulajdonosok, egyesek, vagy testületek kincses bányának tekintették a fürdőt. Ez okból túlságos magas bért szabtak ki. Ily áron jutottak a vendéglők és hotelok bérbe s azután albérletbe. Most már a helyzet imigyen alakul ki. Tulajdonos is, bérlő is, albérlő is nyerni akarnak minden áron. Mindezt pedig megfizeti — a közönség ! Minthogy pedig sek lielyeu se fürdőbiztosság, se fürdöigazgatóság, vagy bármi néven nevezett fürdői hatalmasság nincs, ki csodálkozik azután, ha egyik-másik balatoni fürdőn szertelen túlzásokba esik az emberi kapzsiság ? Es ezt Lmét csak a közönség fizeti meg. Világos, ha fürdőink látogatottságát emeljük, az élelmi cikkek beszerzési forrásainak olcsóbbá t.é'elével, minő pld. az élelmezési szövetkezet lenne, okvetlenül szükséges a vendéglök s általában a fürdők egyöntetű és a közönség igényeit, és életviszonyait, no meg erszényét is szemmeltartó reformja is ! Hogy félre ne értessünk, az igazság kedvóért őszintén kijelenthetjük, hogy a mi helyi fürdővendéglóink étlapjaink tarifái köet eddig se tapasztaltunk méltánytalan árszámitást, de egyebütt., különösen odaát egyik-másik ifjú fürdőnél már nem egy üdülőnek vette el kedvét tuhnagas tarifa ! Habár e tekintetben nálunk nincs is lényeges hiba, még sem ártana, mindazonáltal, ha itt is szervezné a város minden modern fürdőnek egyik legszükségesebb szervét: a fürdőigazgatósági intézményt. Hogy pedig balatoni fürdőink nagyobb látogatottságnak örvendhessenek : az élelmi cikkek olcsó beszerezhetése mellett sok függ a fürdők vendéglősei és szállóbórlöitől, főkép pedig a f'ürdöveiidéglői élet helyes ós körültekintő reformjától ! HÍREK. Megszületvén az Ur, először is, a pásztorok jöttek, hogy hódoljanak Isten fiának ! íme Istennek utmutatása, hogy nagy s szent eszméket nem a felső, hanem az alsó rétegekben kell terjeszteni, a hit magasztos vobát, az isteni ige szent malasztját a nép fogja fel leginkább az a nép, mely arca verejtékében keresi mindennapi kenyerét. A hit malasztja, a vailás igéje pedig már e földön megteremti néki a megelégedés paradicsomát. Az ál profét ákhiába terjesztik hamis és téves világnézeteiket; a hivő nép szivébe ezek nem férkőzhetnek, gyökeret ott nem verhetnek, érzi a józan magyar uép, mily igazak Eötvös báró szavai: «Minden megelégedés csak munkásságunknak eredménye, s a legboldogabb az, kinek legtöbb dolga van a világon.» A szociálizmus, a nihilizmus vagy bármi legyen a hamis tanoknak neve, csak ideig-óráig vezetheti félre a népet; vissza kell, s vissza fog népünk a régi igaz eszmékhez : a valláshoz és munkához térni. De viszont a népnek is kötelessége, hogy a jászolban szülötthöz vigye hódolatát. Tanítóul ne fogadja el az álprófétákat, hallgasson azok szavára, kik Jézus tanát hirdetik. Hazánk papsága, ezer év óta, a vallás és hazafiság igéit ősszetndta egyeztetni, ők mindig tudtak jó és balsorsban a néppel érezni. Ezeréves multunk bizonyítja, hogy azon ut, melyet ők mutattak s mutatnak nékünk, *z a jó és a helyes, s hoví ők a tilalom fáját állítják, oda nem jó a népnek lépni, mert ott. a hitetlenség, az elégedet'eLség, a kaján irigység, a liazafiatlanság átkos gaza nő. Megváltotta az Islenemler az emberiséget, nem fegyverzet, nem nyers erőszakkal, hanem a legszentebb, a legnemesitőbb érzéssel; a szeretettel ! Magasztos igéje, mely egy világot megrendített, mely határt vetett a vad bai bárizmusnak, mely trónokat megingatot, népeket, nemzeteket elsöpört s egy uj világot teremtett, oly édesek, oly szivrehatók s mégis oly egyszerűek «szeresd felelarátodat mint Önmagadat., szeresd az Istent.* Mikor meggyúlnak a karácsony gyertyái, hadd lobogjon a mi szivünkben is a felebaráti szeretet szelid, boldogító tüze. Érezzük át a szent napon az isteni szózatot : Egy atyának gyermekei vagyunk ; egy Isten teremtett bennünket; miért viseltessünk gyűlölettel egymás iránt ? Hadd lobogjon keblünkben a szeretet szent tüze; irtsuk ki szivünkből a gyűlölet maszlagát s mint testvér testvérhez, ugy közeledjünk egymáshoz, hogy méltó gyermekei legyünk annak, ki értünk született, értünk szenvedett, értünk halt meg ! Ha igy s ily értelemben fogjuk fel az Ö rendeltetését, igy követjük tanítását, akkor virrad az egész emberiség karácsonya — a megváltás ünnepe! Löb Ignácz. lisztéi ette l kéljük előfizetőinket, hogy előfizetéseiket megújítani, a hátralékban leoő előfizetési dijakat pedig mielőbb meg kü lótni szioesk edjen ek. a Balatonvidék kiadóhivatala. Lapunk mélyen tisztelt olvasóinak és munkatársainak boldog, igen boldog újévet kívánunk ! — A hercegprimás beteg. Vaszary Kolos dr. biboros hercegprímás budapesti palotájában betegen fekszik három nap óta. Eleinte igen magas volt láza hőtnérséke, 39 fokon fe ül; de ma már jobban van és komoly ••ggodalomra állwpota okot nem ad. — Igyházmegyei hirek. A veszprémi megyéspüspök ur Gergyessy Ferenc gyömöröi administratort hivatalából felmentette és Gógánfára helyezte segédlelkésznek, miután a gyömörői plébániát a vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter kandidációja alapján Hankó András tabi segédlelkész elnyerte. Wachter János pápateszéri káplánt pedig hasonló minőségben Tabra helyezte. — Kórházunk ügye. Festetics Taesilo gróf ur ő Excellenciája élénken érdeklődik kórházunk ügye iránt. Karácsony előtti vasárnap magához kérette Nagy István városbírói, Schadl János tanárt a kórházi épületek tervezőjét és Lénárd Ernő közjegyzőt, kiktől megkérdezte a dolgok mai állapotát s megígérte, hogy a betegápolási díjnak 1 K. 70 f. ben való megállapítása s e dijnak a kórház építési költségeire felveendő kölosön törlesztésére való forditbatása érdekében i letékes helyen közbe xog iárni. Reméljük, hogy e közbenjárás eredményes lesz « igy a kórház ügye cldöntöttnek tekinthető. — Katonák k irácsonya. Csendben, reklám és feltűnés nélkül honosított meg a helybeli honvédhuszár osztály tisztikara a kaszárnyában : karácsonyfát állított a legénységnek. Karácsony szombatján délután állították fel az óriási karácsonyfát, melynek ragyogó díszeit, sok égő lángocskáját, az alatta levő ajándékokat sokau megbámulták e meglepett legénységből, kik ilyet még sohase láttak. Az ünuepségen jelen volt a tisztikar, élén Tantossy Sándor őrnagy osztályparancsnokkal, ki csinos beszéddel vezette be az ünnepséget s azután kiosztotta mindenkinek az ajándékokat, melyek s-zivarokból, sok-sok csemegéből ós a vacsorához adott borból állottak. Ez ünnepség ajándékait a tisztikar, részint a város ós egyesek adományaiból, részint saját adomáuyából, részint a szállítók hozzájárulásától fedezte. Üdvözöljük a derék tisztikart ez újításáért, hogy a szeretet ünnepén a katouál-ra is gondolt ós hisszük, hogy az eszme tova'ob fog innen terjedni és itt is megmarad mindig ! — Pásztorjáték. A kat.h. Legényegylet szokásos évi pásztorjátékát vízkereszt napján, január hó 6 án tartja meg. A pásztorjátékot Kauffmann Mátyás megyei aljegyző ur felolvasása, szavalat és monolog előzik meg. A meghívókat ma bocsátják ki. — Hivatalvlzsgálat. Lénárd Ernő kir. közjegyző a megye, Takács Imre főszolgabíió az alispán képviseletében tegnapelőtt hivatalvizsgálatot tartottak a városházán. Mindent a legnagyobb rendben találtak. — Adomány a Csanyi szoborra. A kiadóhivatalnál gyulai Gaál Gaston 20 koronát, Lakatos Vince 10 koronát és Peér Leo főgimn. tanár 2 koronát tett le a Csányiszobor alapjára. Kik adakozni akarnak, ivet tettünk ki számukra Sujánszky József ur üzletében. — Gazdakőri gyfllét volt tegnap a városháza nagytermében Bogyay Máté or-