Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1904-10-30 / 44. szám

VIII. évfolyam. Keszthely, 1904. október 30. 44. szám. BALATO VIDÉK Politikai hetilap. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER; VASARNAP. SURKESZTOSÍ0 ES KIADÓHIVATAL k volt gazd. tanintézet épületében. Kéziratokat, pénzesutalványokat, hir­detési megbízásokat és reklamációkat a szerkesztőség ciméie kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetési árak: Egész évre . . ... 10 kor. — [". Fél évre. . . ... 5 ,, — „ Negyed évre 2 ,, 50 , Egyes szám ára 2u, Nyllttér petitsora alku szerint. Válság előtt . . . (*) A jövő héten fogja megin­dokolni Tisza István miniszterelnök házszabályreviziós tervét. Éppen ha­lottak hetében. Nomen est omen. A magyar politikai életnek is aligha­nem halottas hete lesz ez. Vagy a parlamenti szólásszabadság, vagy Tisza István miniszterelnöksége ke­rül a politikai ravatalra, aih inkább ez utóbbi ! Aki fölidézte a harcot — bukjék, csak a nemzet szabad­sága ne szenvedjen csorbát. Egy ember személye, érdeke, győzelme vagy bukása, mikor a legsarkalato­sabb jogok és érdekekről van szó — nem számit. Végeredményében pedig most ez tétetett kockára, lévén a parla­menti szólásszabadság, a nemzeti jogok végső menedéke. Ezek közt is első az újonc megajánlás és a költ­ségvetés vagyis adószolgáltatás sza­badságának kérdése. Az ezek fölött való szabad ren­delkezés jogát a nemzet s annak parlamentje — öngyilkosság nélkül kezéből ki nem adhatja. Főkép, mi­kor a mostani parlamenti viszonyok j ezzel szemben semminemű garanciát sem nyújtanak. Nem, mindaddig, mig a nemzet akarata a maga tisz­taságában nem érvényesülhet — az urnánál. Ily viszonyok között tehát az ellenzék föladata őrködni a nem­zet jogai fölött s kötelessége min­den rendelkezésére álló törvényes eszközzel megvédeni. A jogos véde­lemnek fegyvereit kicsavarni a nem­zet képviselőinek kezéből, merény­let a nemzet ellen, akárki kövesse is el. De mi az, ami ezt a különben nagytehetségű államférfit ily harcba kergeti ? Erősen harcias egyénisége-e, vagy a hatalomhoz való görcsös ra­gaszkodása ? Mi inditotta őt arra, hogy követ dobjon politikai életünk csöndes, sima viztükrére, melyről előre legalább is nem tudhatta, hogy a fölkavart hullámok nem temetik-e el magát a kőhajitót ? Hát csakugyan igaz volna az, hogy ennek a nemzetnek hazajáró rossz lelke: irigyli a nemzet békéjét, félti annak csöndes és hasznos mun­kásság által edzett megerősödését! ? Mikor látták, hogy a nemzet ismét békében, saját állami megerősödésé­nek utján csöndben munkálkodik : már másnak kezébe is unszoltak fegyvert a nemzet jogai ellen ! Szánalmas, rövidlátó osztrák föl­fogás ! Ám ennél csak az szánalma­sabb, hogy végre mégis csak akad vállalkozó a hatalomért. Mikor pe­dig sokkal észszerűbb, szükségesebb és hasznosabb föladatok egész soro­zata várna megoldásra ! Nem akarunk többre utalni, csak a legutóbb kiadott két sztrájk­ellenes miniszteri rendeletre, melyek után a miniszterelnök a szociális al kotások egész sorozatát helyezte ki látásba. Csodálatos egy kormányzat Egyik kézzel épiti, másikkal rom bolja — a békesség templomát Mert ne tessék gondolni, hogy ha a miniszterelnök erős keze erőszakkal letörte a parlamenti szólásszabadsá­got, klotürrel és rendőrségi karha­talommal, mindjárt csönd lesz. Ha benn elnémította a »renitens« kép­viselőt, lia karhatalommal külleb­bezte is őket — tán csak nem gon­dolja, hogy a képviselő szájára tett lakat künn is rajt marad s hall­gatni fog! Azt se higyje a miniszterelnök, A BALAT0NV1I1ÉK TÁRCÁJA. Az erkölcstelen irodalom. — Andor József főváiosi tanár beszéde a kath. nagygyűlésen. — Mélyen tisztelt nagygyűlés ! Bizonyára kényes téma jutott osz­tályrészemül és ha kényes módon kezelve a kérdést, csak nagy távolságról mutatnék a bajra — kisebbnek látnók a veszedel­met és könnyebbnek az orvosságot. Holott a baj fekélyszerű, közelről látva undorító, hatását tekintve fertőzött anyagokkal teli­tett, melyek ragályos mételyként, szívód­nak fel a társadalmi élet minden rétegé­ben, megrontják a társas érintkezés tisz­tességét, megmérgezik a levegőt és való­ságos erkölcsi pestisként ejtik hatalmukba a sokszor gyanútlan, sokszor már jól ki­készített lelkeket. Mert azt hiszem, senki sem tagadja, liogy vau erkölcstelen iroda­lom, a mi szigorúan keresztény szempon­tunkból a modern szépirodalom túlnyomó része erkölcstelen, sőt a divat szólamokba burkolt úgynevezett analytikus erkölcste­lenség majdnem veszedelmesebb az egész meztelenségében feltáruló rútnál, mondom, bár mindenki egyetért abban, hogy van' erkölcstelen irodalom, a baj forrására, a gyógyitásmértékére nézve roppant eltérők a vélemények. Pedig a kérdés feltevése egyszerű, természetes ós logikus. Mi tette lehetővé az erkölcstelen irodalmi termékek szalagként való elszaporodását ? Nemde a sajtószabadság elfajulása ? Üis hogyan fa­julhatott el a sajtószabadság magában véve oly fenséges elve ? Mert, mélyen tisztelt nagygyűlés, elfajult, elvénhedt, saját maga teremtette romboló áramlattal szemben tehetetlenné vált a liberalizmus is, mely magának vindikálja a sajtószabadság szü­letését. Hogyan ? — fogják kiáll tani azok, kin kivül állva, e gyűlés szellemén ellen­séges szemmel lesik a támadásra tért nyitó réseket — hogyan, megint a liberalizmus, megint a régi nóta ? A szabadság ellensé­gei nyilvánvaló bűnöket, fognak a szabad­elvüségre, hogy • elhomályosítsák a fé­nyét. a hiszékey tömeg e őtt. Es én való­ban ezt, teszem ' nyilvánvaló bűnt fogok a szabadéi vüségre — vádolom az erkölcs megrontásáért, vádolom a családi kötelék meglazulásáért, az erkölcstelen irodalom 9 szomorú, gyászos következményeiért,. Vá­dolom, mivelhogy a hazugul értelmezett szabadelvüség egyéb tisztes hagyományo­kat, elsöpörve, elsöpörte az irodalom tisz­tes hagyományait is, meghamisította cél­jait, hazug jelszavakkal az emberi szenve­délyek fékezése helyett a szenvedélyek zabolátlanságát táplálta, hogy midőu sza­baddá tette a gondolatot ós szót, szabaddá, tette az aljas gondola'ot, az, mely sok­kalta aljasabb szavakba öntve pusztító mételyként hull a jóra-roszra fogékony,, gyenge lelkekbe. Mily borzasztó maga a a fogalom is : erkölcstelen irodalom ! Iro­dalom ! Az emberi lélek kincseinek e ma­gasztos tárháza, nemes lelkek, szeut szivek felséges felhevülésének e maradandó mu­zeuma, a hit bástyája, a tudás eszköze, a A legkiválóbb tanárok és or ­vosoktól mint hathatós szer : tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos ba­jainál, ogymint idült bronchitis, szamárhurut éskaiöaösen lábbadozóknál influenza llfdn aiánl+a+41- Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a lllIlUUllld. uidli ajaniiaUK. köpetet é 8 megszünteti az éjjeli izzadást. - Kellemes szaga ésjó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint í.— kor.-ért kapható. Figyeljünk hogy minden üveg a'antl oéggel legyen ellátva: F. Hofimano-La Roche & Co vegyészeti gyár BASEL Svájcz.E (

Next

/
Oldalképek
Tartalom