Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1904-07-03 / 27. szám

BALATONY1DÉK 904. juliiii 3. 1-től kezdve, a lakáspénzt a megválasztást, illetve a kinevezést követő lakásbéi negyed első napjától kezdve kell kiutalványozni. A vármegye a f. évi julius 5-én tartandó közgyűlésre sorozza be tisztviselőit fizetési osztásokba és fokozatokba. Az alispán az utasitáslioz mellékelt minták szerint a számvevőséggel kimutatást készittet, a melybe a törzskönyvekbe foglalt adatok alapján a szolgálati idő tartamát és folytonosságát helyesen feltünteti, az adatokat felelősség terhe mellett okmányok alapján ellenőrzi. A vármegye közönsége az alispán által készittetett kimutatás alapján teljesiti a beosztást. A hozandó határozatot és a kimutatásokat az alispán a közgyűlés megtörténte után azonnal a belügyminiszterhez terjeszti fel. A felterjesztatt határozat jóváhagyása és az illetményeknek a belügyminiszter által történt végleges megállapitása után az lí)0 . évi január hó 1-sö, ug}

ranezen év julius 31-ig esedékessé vált többlet fedezésére szükséges állami javadalmazás a vármegye székhelyén levő kir. adóhivatalnál azonnali kifizetésre egy összegben fog kiutalványoztatni és egyidejűleg intézkedés történik az iránt is, hogy a f. évi aug. hó 1-től deez, hó 31-ig esedékes többletek fedezésére szükséges összegek előleges havi részletekben fizettessenek ki. Az alispán a törvény alapján megállapitott magasabb illetményeknek 1904. évi január hó 1-étől julius lió végéig esedékessé vált részleteit egy összegben utalványozza ki a jogosultak részére. Ott, hol a lakásbérnegyedek a naptári évne gyeddel összeesik, a jul. szept. hónapokra eső lakáspénztöbbletet is ugyanakkor kell utalványozni. Zalavármegye tisztikara ez uj rendelkezések folytán oly fizetésb n részesül, hogy ezután annak minden egyes tagja igazán minden idejét hivatásának fogja szentelni. Ambicióval, jókedvvel hivatásszeretettel fogja is betölteni mindegyik a helyét, ahová a vármegye bizalma hetyezte őket annál is inkább, mert eddig sem tévesztették szem elől azokat az elveket, kötelességeket, a melyeket az igazi közigazgatási tisztviselőnek mindig szivén kell hordania. X. Iparostanoncok munkakiállitása. \ (*) Meleg szeretettel szólaltunk föl a miilt évben ez ügyben. Okát kerestük az iparostanoncok muukakiállitása elmaradásának. Az érdemes ipartestületi eluökségtől kitérő választ kaptunk. Most annál nagyobb örömmel emiitjük meg, hogy az intézőség mégis csak kivihetőnek tartja ennek a kiállításnak a megtartását Meg lesz teliát ! Valóban a sok munkában fáradó tanoncok egyévi iskoláznának méltó epilógusa. így is koll annak lenni. Az elméleti kiképzésnek- karöltve kell haladnia a gyakorlattal. Ez « kettő Kiegészíti egymást s reményt nyújt arra, hogy évről-évre gyarapszik a szakképzett, iparosság gárdája. Az a gárda, mely tudásával, szakképzettségével elég erős arra, hogy az ipari dilettánsokkal fölvegye és végig Itüzdje a harcát. . . A szabadipar dilettansai eddig már ugy is ínegméthetetlen károkat okoztak kisiparunknak s valóban válságba sodorták azt. A szabadipar csődje elkeriilheietlen. Az ide vonatkozó ipari törvény revízióját maguk a viszonyok érlelték meg. Maga a kormány is érzi, hogy a szabad iparról szóló törvó_ny és ennuk alapján kialakult helyzet orvoslásra vár. Meg lesz a revízió. Az ipar kiszabadul a gyámság alól s — a kontárok karmai közül. Képzettség ós képesít és eddig nem határozott ! Pénz de minél több, s egy darab hatósági igazolvány, kész volt az üzlet. Sátrat üLött, műbe yt nyitott boldog, boldogtalan. . . így az ipar üzletté, af iparosa tőkés dilettáns idegen darab munkásává degra dálódott. Hiszen ennek a templomnak százados csue-ivei alatt, ajánlotta f^l őt liőn szeretett éjes szülője Annak, kinek sz. István Ilonában első papja lett.; ennek a templomnak boltivei alatt erősödőit az Isten, haza, szülök és embertársai szeretetében ; ebben a templomban nyíltak ajkai elsőben Istent magasztaló énekre, azok az ajkak, melyeknek szózata 1896-ban széles e hazának minden fiát lelkesedésre ragadták. Ilyen sz. emlékek ébredtek lelkemben, midőn ezt a cimert vizsgálgattam s még csak azt mondom, liog}' e cimer festésének szép gondolatáért forró köszönet illeti az Isten háza iránt mindenkor buzgó apát urat, mert, hogy visszatérjek oda, ahonnan kiindultam, az ő érdeme első sorban, hogy kedves városunk e művészien szép templommal dicsekedhetik. A templomuak egy másik főékessége az a remek falfestmény, melyet, Roth festőművész kartonja után Krikler József Henrik, budapesti akadémiai festő, készitett a tempiom diadalívén. E kép, mely mélyen vallásos és hazafias tartalmával, alakjainak pompás csoportosításával ós különféleségével, tipusaiuak gazdagságával, színezésének teljes harmóniájával a belépőt egyszerre lebilincseli, a magyar szentek hódolatát ábrázolja Magyarország Patronája előtt. A temperában arany alapon festett mesteririü felfogásában hasonlít Vastag ily tárgyú képéhez, mely a budapesti belvárosi templom diadalívét ékesíti. A mi képünkön Magyarország Nagy asszonya ül középen, égi trónusán, s mellette sorakoznak jobbról sz. István, sz. László királyok ós sz. Margt ; balról sz. Imre hercet;, sz. Erzsébet ós sz. Gellért, püspök, zöides színű köpenyben, egyik kezében keresztet, a másikban evangeliumos könyvet tartva. Az északi oldalfalon ott látjuk a kegyúrnak nagy címerét, körülötte pedig sorban a grófnőé, városé, püspöké, a csornai préposté ós az apáté vannak elhelj'ezve. Nem szándékom most a diszités művészi elemeinek mélyebb vizsgálatába bocsátkozni, csak azt mondom, liogy a midőn ezt a templomot viruló menyasszonykénfeldiszitve látom, lelkemben meg vágj 0Í

1 győződve arról, hogy az Ur teljesíteni fogja Salamon királynak tett Ígéretét: »Szemem nyitva lesz s fülem annak kérésére hajol, ki e helyen imádkozni fog.« Azért tehát : »Adjatok, adjatok, amit Isten adott !« Dr. Lakatos Vince. Ezzel természetesen az iparosnak nemcsak munkakedve, de ambiciója is vesztett. Azonban az ipartörvény revíziója esetén az az anomális állapot megszűnik. Kell, hogy az iparűzés lehetősége képzetség és képesítéshez köttessék. Az ipari dilettánsok vonuljanak félre. Boldoguljanak képzettségüknek megfelelő életpályákon. Vau elég. Kiváu,dorlási-bevándorlási stb. e fajta agentúrák. Ott is elég üzletre van kilátás. Az ipart pedig hagyják meg azoknak, kiket nem a seft és üzlet, kanom a hivatás vitte erre a küzdelmes pályára. Aki az iparterén akarja megtalálni boldogulásainak kulcsait — tanulja is meg e kulcsok készítését. Mintegy közbevetőleg hoz'uk föl az elmondottakat, Különöseu okulásul azok számára, kik nem tőkével, hanem tudásuk, képzettségük és k ->t, kezük munkájaval akarnak megállni a nagyipari versenyben. Nagy és szép feladatok várnak a jövő iparos generációra. De nehezek is ! Ezekre csak tudás és képzettséggel vértezett, erős és öntudatos iparosok vállalkozhatnak. Ennek veti meg alapját a tanonc ipariskola, meg a műhely. Az előhaladás kritériuma pedig a tanoncok munkakiállitása. Hasznát és előnyeit kifejtettük már ennek e lapok hasábjain. Meg azután fölösleges is bizonyítani, amit mindenki belát. "üdvözöljük az érdemes ipartestületet, hogy tanoncainak ismét lehetővé tette e kiállítást. Hol az az iparos ifja növeudók szorgalmának, munkásságának s haladásának első zsengéjét fogja bemutatni. Városunk jövendő ipar generációjának ezt az örvendetes szárnybontását szívesen látjuk s ajánljuk a nagyközönség szeretetteljes pártolásába. Zászlószentelés. Nagy embertömeget,, ezeknek nagy érdeklődését vonta magához az Iparos Dalkör zászló-zentelési ünnepe, melv a múlt, vasárnap* folyt le. Az alábiakban 1 bővebb tudósításban számolunk be e nap eseményeiről ; Jun. 25-én, szombaton esta 9 órakor a Dalkör lampionos menetben vonult a grófi parkba, hol zászlóauya tiszteletére izerenádot adott. A magas család az erkélyen hallgatta meg az első dalt, G iái Ferenc "Balatoni dalait.» Az első ének után lejöttek, hol a Dalkör elnöke Lakatos Viuce dr. prein. kanonok, főgimn. tanár a következő nagyhatású j'Oiupás beszéddel üdvözölte Fürstenberg K. Emilné hercegnőt, szül. Festetics May grófnőt: Fö/uóltóságu Hercegué ! Legkegyelmesebb zászlóanyánk ! Azon nagy családok közt, melyek hazánk hol borús, hol víg, de mindig tiszteletreméltó töi ténel tnéfoön nemcsak kiváló szerepet játszottuk, hmieui magát a történelem folyamatát is irányították : ott ragyog a gr. Festetics család neve is, és pedig nemcsak Klionak, a történelem komoly és igazmondó múzsájának órclábláján, hanem a költőt elbűvölő énekeiben is. A Hunyadyak, Zrínyiek, Rákjcziak hősiessége költészetet teremtett; s azok között, kikről a költök dicsőítő énekei zengedeztek, teljes és soha el nem homályosuló fénnyel ragyog a Festetics név és család, melynek Főmóltóságod egyik viruló s mindenkitől hódolva tisztelt tagja. S midőn ma merengő lelkemmel majd egy századra tekintek vissza, oly kép bontakozik ki előttem, mely mig magasztosságával meghat, szokatlauságával lelkembe kap, addig eszményiesen hazafias tartamával ugy felemel, hogy büszkén kell kiáltanom Petőfivel, a magyar Tyrtaeussal: «Magyar vagyok !» Mert a nagy Festetics György gróf nemes szellem alakját látom magam előtt, i a mint a Helikoni ünnepekre érkező sze-