Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1904-04-24 / 17. szám

4. BALATONVIDÉK 1904. áprilia 24. esküdött örök liüséget a zárda kápolnájában Jekelfalussy Adalbertin kisasszonynak, özv. Jekelfalussy Aladárué kedves leányának. Az egyházi szertartást Dunst, Ferenc dr. apátjvégezte, ezt megelőzőleg a polgári kötést Takách Imre főszolgabiró. Az uj pár esküvő után azonnal elutazott. Kisórje frigyüket boldogság ! — A balatoni park szépül és népesedik, és szinte csodálatos, hogy az annyira felkapott tenuis pályák üresen állanak. Bizonnyal az lesz az oka, hogy még niucsenek a tenuispályák helyreállitva. A tenniskedvelő fiatalság, mint halljuk, elégedetlenkedik is emia't, mert a mostani enyhe időben sokkal kellemesebb a játék mint a forró nyárban, s akkor különben is lefoglalják a pályát a fürdő vendégek. — A posta köréből. A m. kir. pósta és távirda elnök-igazgatója Szeifert János s. tisztet saját kérelmére Budapestre helyezte át. Vinkler Ferenczet, a budapesti tisztképző tanfolyam végzett, hallgatóját, pedig gyakornokká nevezte ki a helybeli postahivatalhoz. — A keszthelyi csónakázó és korcsolyázó egylet igazgató választmánya e hó 17 én tartotta igazgató választmányának évi rendes közgyűlését. A gyűlés tárgysorozatából kiemeljük a következőket : Az elnöki jelentésből megtudjuk, hogy az egyletnek ez időszeriut. 22 hajója 21 szandolinja vau. Ezek közül 1 hajó, 4 *zandolia uj, melyek együttesen 780 korona értékét kép viselnek. A pénztáros jelentéséből kitűnik, hogy az egyletnek az elmúlt évben 43B7 kor. 55 fii. bevétellel szemben 3029 kor. 61 fii. kiadása volt. A jövő évre az 1307 kor. 94 fii. pénztári marad ványnyal együtt 4107 kor. 94 fii, fedezete van az egyletnek ; a mely összegből évi szükségletre 2620 a »vitorlás a'ap« növelésére 100, ügyvitelre 600 és csóuak javításra 500 fordítását fogja javasolui a májusi közgyűlésnek a választmány. Kovács Ferenc egyleti szolgának rendes ruha illel.méuyén kivül meg egy munkaruhát szavaznak meg. A g«zda sági tanitózet »Athletikai Ciub«-jánnk kérelmére azt a kedvezményt nyújtja az egylet, hogy a klub-tagok 1 korona díj lefizetése mellett, az óvdijjas tagok jogait élvezhessék, kötelesek azonban az összes klubtagok az egyletbe belépni és az egy kor. dijat ugy a jelenlegi 80 klub-tag után egy szerre valamint az ezután belépő tagok után esetről esetre előzetesen az egylet pénztárába befizetni. Uj alapító tagoknak : i Véber Rezső és Bognár Imre; évdijas ta- | gok nak : Stein Mór, Dezsényi Géza, Stegmtiller Ferencz, Stolp Ödön és Beke László egyhangúlag megválíasziatUk. Takách Imre I alelnök egy mesterséges jégpálya létesítését i sürgeti. Az igazgató választmány a terv tanulmányozására és költségvetés elkóazité- I sére Takách Imre ulelnököt, Herozeg Hfrluant, Schadl Jánost ós Vidosfalvy Ernőt kéri fel Az egylet évi rendes közgyűlése f. é. május hó 8-án délután 3 érakor lesz a városháza tanácstermében. — Köszönetnyilvánítás. A Kath. Legényegylet ft, Gönczy Ede tanár urnák azon szives fáradozásaiért, mellyel az ápr. 1T -én előadott Léi darabot betanítani, Baksa Erzsi, Gruber Ilona, Németh Etel, Szabó Katica ós Török Anna kisasszonyoknak, kik az előadásban oly meglepő sikerrel közreműködni, Ejury Nándor urnák szives fáradozásaiért és Studeny Bála urnák, ki a festő muukát. ingyen teljesíteni szives volt, ez utón is hálás köszönetét nyilvánitja. Kelt az egyesület válaszmányának f. é. épril 21-iki ülésében Peér Iieo elnök. — Gyárvizsgálat. A Regensperger-féle festőgyárat, nyilvánossági jogának elismerése céljából, f. hó 16 án vizsgálta felül Takáoh Imre főszolgabiró elnöklete alatt egy nagy bizottság, melynek tagjai a város, a hatóság, a Balatoni Halászati Társulat, a tűzoltóság s a gazgasági tanintézet képviselőiből állottak. A gyár berendezéséről a bizottság a legnagyobb elismerés haugján szólott ugyan, de a fürdőzök s a haltenyésztés szempontjából kifogásokat tettek a Balatonba ömlő mérges anyagokkal telt kék festékes viz tekintetéből. S elhatározták, hogy az elhasznált viz vegyelemzés alá vétetik a benne levó anyagok megvizsgálása céljából. — Nyilvános elszámolás. A kath. Legényegylet ápr. 17-iki szinielőadásán a jótékony célra felülfizetni szívesek voltak : Bnrány Gergely dr. 10, Bozzay Pál 10, Bozzay Bálint, Cséby Lajos, Gönczi Ede, Ejury Nándor 5—5, Dervaric-i Imre 4, N. N. 4, Dunst, Ferenc dr 3, Simon Ernő dr. 3, Braun Rudolf, Galdon Károly, Galba Károly, P. A , Heidfcker János, N. N., Neuvérth Gábor, Nádas János, Frankó János, Sinkovits Náudor, Lakatos Vince dr., Révész Lajos, Düh Márton 2—2. Josephin v. Mouliton, özv. Szatmáry Jánosné, özv. Kövér Gyuláné, Horváth Józsefné, Litfass Viktor, Szabó Béla, Braun Mátyás 1 — 1 k., Polozgay Lajosné és Várföldy FnreDc 60—60 fillér. Összesen 88 K. 20 fillért, mely összegünk telét, 44 K 10 fillért, a templomrestaurálás javára a legényegylet elnöksége a plébánia hivatalhoz juttatta. Fogadják a nemesszivü adakozók ez ut.on is ez Egylet őszinte, szíves köszönetét. — Asztalos Zsigmond honvédhuszár szakaszvezető HZ uiiitarius vallásiól ápril 24 én visszatért a kath. egyház kebelébe. A hitvallást Krizmauics Peter segédlelkész kezeiba tette le. — Vasutasok sztrájkja. Az általános vasúti sztrájk az itteni vasutasokat is talán kedvük és akaratuk ellenére, magával ragadta. Vonatok itt sem indulnak se B.Sz.-György, se Tapolca /elé. A b.-györöki tanitógyülésre igyekvők f. hó 20-án kénytelenek voltak kocsin menni. Egyébként nálunk minden igen csendes. Se tüntetések, se mulatság, inkább talán aggódó gond a lelkek mélyén, hogy mi lesz a jövőben ? — A közönség se szenved nagyobb károkat, mert, a Déli Vasút rendes személy- posta- ós áruszállításai nem szünetelnek, a m. k. posta udvarias figyelméből pedig még a lapokat is a rendes időben kapjuk meg, mert karriol — öszszeköttetés van B.-Sz.-Györgygyel. A Balaton háborgása. Nem az a háborgás, mit Székely oly szépen tett le zongorára, hanem valódi, igazi háborgás volt a mult hétfőn, oly nagy, miuő 1900 óta nem volt. A rettentő szélvihar kicsapta a hullámokat medrükből, melyek elöntötték a két balatonparti szálló előtti teret, beiszapolták az utakat s a töltés melletti kavicsos utat sok helyen mélyen kivájták, melyet azonban a városi elüljáróság már másnap helyreállíttatott. Egyéb károkat is tett. A csónakázó- egylet egyik kis tornyát ledöntötte ; a hidat, melyen a csónakba szoktak szállani, elszakította, eltépte a csónakok köteleit, s a fürdőszigetekre vivő hídnak néhány szál deszkáját is elszakította. A rombolás helyreállításán serényeu^dolgoztak már másnap, n. csónakázó-egylet kára kb. 300 korona. — Drágább lesz a hus. A helybeli mészárosok elhatározták, hogy a hus árát május 1-től fölemelik, kilogrammonkint 8 fillérrel. Úgyis elég drága város hirében áll Keszthely ; vájjon szükség volt-e eme drágulásra, mely főkép a szegényebb osztályokat sújtja, akkor, midőn a marha ára oly csekély ? — Nagyvihar vonult el városunk felett délnyugatról északkeletre. Heves orkánszerű szél erős és oly sűrű, majduen folytonos villámlás, mely még kánikulában is szokatlan, hatalmas és igen erős dörgésektől kisérve, majd nagy zápor, melyben apró jégszemek is voltak, jelölte útját.. Fél nyolc Után elvonult oly hamar, minő hamar és váratanul jött. /i uyariasau meleg időknek, melyek most uralkodnak, majdnem természetes következménye ez. De furcsa is volt az elmúlt h :t. Rettentő szélvihar, utána nagy meleg, mnjd dór, nagy eső, végül meleg s végül erős égiháború. Igazi április. kapta a hirt, hogy szó sem igaz az egészből. Igy hát ma már kész a helyettesítést elvállalni. Némileg megnyugodva mentem haza. Útközbe u elgondolkoztam a kollégák eseteiu ós éppen a legszegényebb kolléga Sonkolyi János füstbe ment tervén nevettem, midőn kocsizőrgés riasztott föl merengésemből. — Csakhogy megfogom ! hallatszott Sonkolyi hangja, aki épp^en szemközt rohant velem bricskáján. Éppen tőled jövök s épen utánad akartam szaladni a városba. Elsápadtam. Ha ez is lemond, mit teszek ? Megfordultunk s izgatottan vezettem be kollegámat a rendelőbe. Sonkolyi egyenesen a nyakamba esett. — Drága barátom, bocsáss meg, de nem lehet! Mérgesen fejtettem le nyakamról Sonkolyi karjait! — Eh! — Ne haragudjál. Igazán lehetetlen. Előre nem látott akadály lépett közbe. — Ugyan mi ? kérdeztem komoran. Megnyertem egy nagy nyereményt az osztálysorsjátókon. — Hát hiszen azért helyettesíthetsz! — Adok kétszáz forintot: ments föl — Mi.? Magam is kétszázötvenet fizettem a helyettesítésért! — Kétszázötvenet ? Kinek ? — A főorvosnak. Az átadta a vállalatot Csánknak 200-ért, Csánk Stundhoffernek 150-ért, ez Pál Antalnak 100-ért. Hát t,e menynyit kaptál vájjon? — Nekem 80 forintot küldött át Pál. Gyalázat, igazán. De beszéljünk a fődologról. Visszaadom a 250 forintot és tetejébe adok 100 at : maradj te itthon. — Nem én. Minek vállaltad el 80 forintért; ? Tegnap kináltam százat ; nem kellett. Persze a nábobodra számítottál. — En nem számítottam a főnyereményre. Ma délután kaptam a hirt. — Mennyit nyertél ? — Ötvenezer koronát. — Es 350 forintot kínálsz ? ! mondám megvetően. — Adok 500 forintot! ordított Sonkolyi. — Neiu szorultam rá. Utazom. Szervusz. — Ne kom S'zkodjál, Karcsi! bőgött amaz. — Eh, megkapod t,e az ötvenezer koronádat négy nap múlva is. — Hej csak ne kötne a tisztesség ! Törődném én Felhérrel! kiabált utánam boszusan Sonkolyi. Hát így történt, hogy óu eldobtam magamtól 750 forintot, osakhogy ma köztetek lehessek ! . . , * Mi az ? Sürgöny ? Hazulról . . . Csak nem hagyott cserben mégis Sonkolyi ? ! Lássuk csak. »Mégis csak eljoehet.tem Felheerroel. Foeorvos keetszaz forintéért kijött helyettem, mert a bagotai gróf meghalt. Sankolyi.t No, ez kalandos egy helyettesítés volt! K. K.