Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1904-02-28 / 9. szám
2. BALATONVIDÉK 1904. íabruár 28. nemcsak arra való, hogy rajta évente hadgyakorlatokat tartsanak, hanem arra is, hogy annak terményeit, legalább a kvóta arányában, vegyék igénybe a közös hadsereg számára is. Legalább az anyagi téren adjon a hadvezetőség némi rekompenzációt azért a mérhetetlen áldozatért, mit a nemzet a hadügy molochjának hoz évenkint! Benne van-e fővezéri tarsolyában az erre vonatkozó igéret? Mert ha még e téren sem tud pozitív eredményei kiállani a küzdőporondon, akkor minő fegyverekkel akarja megvívni a döntő csatát ? A nemzet most már látja mit kapott s mit várhat! Ezek után egészen bizonyos, hogy a harcos ellenzék a küzdelmet föl nem adja. Nem elégszik meg a »nagy vívmányokkal.* Mert csupán csak a semminél több, amit kapott, A »sohán« kivül csak egy vezényszó hangzik magyarul: Adjon a magyar katonát és pénzt, aztán megengedik neki, hogy itthon veszekedhet]k í Erre pedig Magyarországon feleket könny ü kapni. A milliók megszavazva: a hadügyi moloch jóllakott, most már megehetik itthon egymást a magyarok. Készülnek is rá erősen! Tisza István hetek óta keni-feni erős kezeit. Végzi a gyürkőző kózgyakorlatokat. Bécsi és budapesti lapjaiban rémes meséket irat kezének óriási ereiéről.súlyáról, ügyességéről. Most már igazán el van szánva. Titáni küzdelmet helyez kilátásba. 0, ki olvadozott Pittreich és a delegátusok előtt, G-óliát vas öltönyét és fegyverzetét ölti magára itthon a. nemzet jogos kivánságai ós aspirációiért küzdő Dávid, a kis harcoló ellenzék ellen. De vájjon a jog, törvénj' és igazság paizsával fog-e csatában ereszkedni elleneivel ? Mily eszközökkel akarja megnyerni a döntő csatát ? Alkotmányos vagy alkotmányellenes eszközökkel ? Mi nem hisszü -, hogy erőszakkal békét lehessen teremteni. Mert ha gyönge is a nemzet, de annyira még sem enervált, hogy meg ne tudná védeni ősi jogait és törvényes szabadságát bármily erőszak ellen is ! Azt a kis küzdő csapatot le lehet győzni, de a nemzet igazságát nem ! A ki szelet vet, az csak vihart arathat, de bókét nem. Pedig erre van szüksége a magyarnak. Ha ezt nem tudja megnyerni a csatában, akkor adja át a vezényletet annak, ki meghozza azt, mert a nemzet békéje mindennél, még a hatalom birtokolásánál is előbb való. Kritikus napok előtt állunk ! Résen legyünk és vigyázzunk! A hét. — Vitézi torna. — Az udvarias szocik. — Jégtörö Mátyás. - Sárga veszedelem. — Carnee-ie Andrái. — Itthon. — Es összecsapott két ősi ellenfél. Egyik ki nem állhatja a másikat. a másik nem hagyja igazát. És ;iz a világ, mely Apponyi grófot az oceánon inl is ismeri és meghódol bámulatos szelleme elő t, ime egy uj, eddig ismeretlen parlamenti dobattertól, Tisza gróftól bámulattal értesül, hogy az a nagy ember tulajdonképeu egy nagy semmi. Nem első összecsapás ez, de a világ szine előtt első. Es most. sem Apponyi lett a vesztes. Megvédte magát ugy egy cseppet se személyeskedett. Pedig tehetne volna. Megvédte magát ós a bátor ellentél másnap visszaszívta a • mondomány «-okat. Bezzeg máskép tett a ministerelnöki palotába meghívott Bokányi et Comp ! A megtiszteltetésért ugy irnak lapjukban Tiszáról, ahogy még egy, 20 évet fegyházban eszolgált gazemberről is sok volna.. Ráadásul még ugy beverték a palota és a szabadelvű kör ablakait, mint a pinty. Ez kellett hát Tisza grófnak. De bezzeg nem kellett neki a már, bála Istennek, nagyra nőtt ker. szocializmus 1 M*jd eljön még az idő, mikor evvel is kell számolni ! A delegáció bevégezte működésének egyik szakát. IJjra összeül az országgyűlés is. Jégtörő Mátyás vájjon fog-e velük birni ? A természet és a politika — és a rossz nyelvek hozzáteszik, hogy a nők is — kiszámíthatatlanok. Lám Jégtörö Mátyás is mily csúf hideget hozott hóviharral tarkítva! Most igazán beteljesedett a német közmondás : „Matbeis Bricht Eis ; Ist's kein's : Macht ein's." Ugy jött ő is, hogy megtöri a jeget, a rideg ellenállás jegét, ami Uilajdon^óp nem is volt; és csinált akkorát, hogy ugyancsak meleg sugár legyen, amely elolvassza ! Odaát a szomszédban, Ázsiában pedig szól, dörög ám ugyancsak az ágyu. Minden lövése egy vagyon Ebbsn a tekintetben olyanok HZ államok, mint a magánember. Egész vagyont, becsületet, emberéletet tesz fel egy kártyára — n agyban. En gros megy minden. Ha pénz : akkor milliók. Ha vér: akkor egész folyam, nem is patak. Ha ágyu . legalább 2—300 métermazsa. Ha golyó : egy lövés tegyen tönkre egy nagy hajót., egészen. A hajiért nagy kar, mert milliókba került. De ember ? katona? terem az ingyen elég. Sok is. Mióta a felkelő nap országa összetűzött Észak csillagával, a sajtó, Franciaországot kivéve, rnujdnem egj'haugulag állott a pártjára. Ma az Ég tudja hogyan és miért ? — itt is, ott is emlegetik a «sárga veszedelmet«, mely a japán győzelem esetén, két mérföldre 1) vau, a Hévíz patak forrása mellett. 2) Ez mint fürdőhely nem igen érdemel említést s amint, látszik, a gróf csak az alsóbb néposztály számára rendezte be, mely nyáron idesereglik s az itt található seborvos szívesen részesíti őket kedvelt orvosságukb tu : a kőppölyözésben. Az egyetlen szállás nyomorult ház, melyet nyaranta vendéglőnek használnak s mely vajmi kevés kényelmet nyújt. Mégis ami a melegforrást illeti, az figyelemre méltó kénes forró vízmennyisége miatt, melyet a forrás egy mélyen fekvő s mocsaras területen áraszt, mely mennyiség tóvá növekszik. Ez nem több, mint két acre-nyi területet borit s a belőle kiömlő viz folyásában két vagy három malmot hajt. Hőfokát nem tudom pontosan megmondani, de az még a levezető csatornában is igen figyelemre méltó. A viz erősen kénes gázt áraszt és kékes színű. A Nymphaea alba gyönyörűen virágzott és a Cypriuus (ponty) faj nagy tömegben fickándozott köröskörül, mintegy éldalegve a jó meleg vízben. A Magyarország minden részében előforduló ásványos források kiváltképen jellemzők ennek az országnak természetrajzára. Ezek különösen az északi megyékben vannak nagy számban ós csak magában Sárosmegyében hitelesen hetvenkettőt említenek. Egész ősszegükről nem vagyok ') Brigiit angolmérföldet ért. 2) Maga a forrás a fürdő. bizonyos; egy negyven évvel ezelőtt megjelent munka '230-at, említ, d-i sokkal több ism*retes. Néhányat különböző kísérletezők most, már pontosan elemeztek. Ebben H kutatásbiin. mint mindenben, ami ennek az országnak természetrajzával összefügg, Kiíaibel tauár tünl, ki. Ezek a források különböző minőségűek ; némelyek forrók, mások melegek és savanyuk. Az előbbiek közül a leghíresebbek Pesten, Nagj'-Váradou ós Lucskán vannak ; az utóbbiakközül a legjobban dicsérik a bártfait, uj lubloit, szalatnait ós füredit, mely a Balaton-tó partján van s egyike a leglátogatottabb e nemű helyeknek Magyarországban s vizét szintén országszerte küldözik mindenfelé Keszthelyre visszatértemkor láttam a kórházat, mely inkább szegényház, mintsem a betegek gyógyítására szánt intézet. 1) Nagy gondot fordítanak ugyan rá s a bennlakók sok apró kényelemben, söt még kényeztetésben is részesülnek a szegény nép áldozatai révén. Ugyanis vallásos meggyőződésből ós fogadalom teljesítésből a kórházat ki-ki tehetsége szerint támogatja ajáudék>aival. 2) Este egy más, különös dolgot mutattak, — a teknősbéka nevelő és hizlaló kertet. A Testudo orbicularis a legközönségesebb faj a tó és a Szala folyó körül, mely a tóba ömlik. A teknősbéka nagy számban fordul még elő Magyarország ') Bright Ítélete, sajnos, most is talál. Talán most is legjobb volna, ha igy volna. különböző helyein, leginkább Füzes-Gyarmvth és a Tisza folyó mocsarai körül; mivel pedig nyalánkságnak tartják, vadáénak rájuk és fogságban hizlalják. A keszthelyi hizlaló körülbelül két acre-területü. Árkok és pocsolyák szelik át, melyekben az állatok jólétben hiznak. Az egyik szögletben egy két láb magas deszkakerítéssel elkülönített tér volt, ez volt a csiga-állás. A csiga mint élelmi cikk, ép olyan keresett itt, mint Németországban. A kerítés felső széle egy hüvelyk magas s egymástól fóliiűvelyknyire levő szegekkel ^an ellátva. Nagyon erősítették, hogy ezek az állatok kísérletet sem tesznek a menekülésre. Ez a csiga (Helix pomatia) Bécsben nagyon keresett, f>hol zsákszámra kerülnek eladásra a bab, lencse, futó paszuly és szarvasgomba társaságában. Ezt a délutánt szintén a gróffal való társalgásban töltóm el, kinek felvilágosító magyarázatai kimeríthetetlenek s ki a mi szigetországunk politikájában jártasabb vólt, mint jó magam. Különösen emlékszem csudálkozását. tolmácsoló ama nyilatkozataira, hogy a művelődésben annyira előrehaladt államban, amilyennek Angolországot tartják, oly sok főbenjáró büntetésre van szükség s ' 1 0gy gyakran egész gyermekek esnek a törvény áldozatául.* (Vége következik.)
