Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1904-05-29 / 22. szám

VIII. évfolyam. Keszthely, 1904. május 29. 22. szám. POLITIKAI HETILAP. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER; VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG E F KIADÓHIVATAL a volt gazd. tanintézet épületében* Kéziratokat, pénzesutalványokat, hirdetési megbízásokat, és reklamációkat a szerkesztőség ciméie kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetési árak: Egész évre . . ... 10 kor. — [.. Fél évre . 5 >1 — Negyed évre 2 ,, 50 „ Egyes szám ára 2u , Nyllttér petltsora alku szerint. ínséges idők. Megnehezült az Ur keze rajtunk. Megnehezült az idők járása felettünk. Egy hét alatt kétszer verte el a jég a gazdák reményét ; amit az első meghagyott, végleg leverte a pünkösd első napi jég. Tehetetlenül áll az ember a természet óriás hatalma előtt, a kislelkfi pedig istenkáromlásban önti ki keserűségét. Pedig evvel segitve nincs ! A nép, kisember oly szegény ! Egyetlen reménye kis földje volt. Rozs, buza kalászban volt már. A szőlő gyönyörű termése nagy örömökkel, nagy reményekkel tölté el a gazdák szivét, — és nem maradt belőlük semmi, semmi ! A gabonát lekaszálták már és kukoricát vetnek helyette ; a szőlőre siralom reá nézni. Nem maradt meg csak a puszta, száraz csonk. Még az a remény se maradt fönn, hogy a nyári aratásból szedik össze az egész évre szükséges gabonát, mert Somogyban is sok a kár hova népünk aratni jár. A szegény nép éhinségnek néz eléje. Talán e pillanatban még nem, mert a meglevő készlet tarthat még egy ideig ; de soká nem. Nem szabad ölbe tett kézzel nézi e dolgokat, hanem tenni kell valamit. Mikor már kenyérért, munkáért kezd kiabálni a szegény, akkor segiteni rendszerint késő már ; mert az egyszerű ember mindent megpróbál maga — egész az éhtifuszig. Akkor már segiteni : késő ! Hisszük, kérjük hogy a kisemberek ügyeit oly élénk figyelemmel kisérő és tettre kész főispán ur, ki tettekkel is megmutatta, hogy tud érezni és segiteni a szegény nép baján, nem fog elzárkózni azon eszközök használatától, melyek ily esetekre rendelkezésére állanak. Bizonyosan előtte feküsznek ajelentések a rettentő rombolásról. Múltja feljogosit bennünket ama föltevésre, | hogy fog és tud is segiteni. A májusban kiszántott föld, a csonka szőlővesszők, a siró egyszerű ember : nem olyan képek ezek, hogy elmenjen mellettük, érzéketlen maradjon az ember. Itt tenni kell. Ha a nehéz terheket reárakják a nép vállára, akkor segiteni kell rajta, hogy elviselhesse, ha már könnyíteni nem lehet s ha egy évi keserves várakozásnak, örömének, munkájának eredjaényét rövid öt perez alatt tönkremenni látja, ! De ha egy kicsiny jóakaratot, egy kicsiny érdeklődést, segitséget tapasztal : nála hálásabb senki sem sem lesz, újra felveszi a keresztet, fel a harezot a röggel s nem hagyja el majd azt a földet mely neki nem édesanyja volt hanem mostohája . . . Nem elég arra tanitani, hogy szeresse a hazát hanem tapasztalja is, legalább a szükség idején, hogy a haza is szereti öt! Hiszünk, remélünk az érdeklődésben s a késedelem nélkül való gitségben ! seA BALATON VIDÉK TÁRCÁJA. DjILJJIM. 8>íem (ehetek én az cfia aniiafi, oH'ccjy fíezteméen nem nyiíifi vizácf; Stvcnja a fényes napet tcfüfl éfeíi éz,fiiztcs, itíatos faág. tyiy S'a í fieíyett panasz szói szivemé c( Sbúvizag az, mit én tezmeUfi . . . Cím ugy, ézzem, íassan ez is eíhaí; Scfisem ézi napfény — szezetet ! Frászt Lujza. Második szerelmem. Ha valaki, ugy én e világon elmondhatom, hogy a szerelem Mindenhutó, mert, az sok mindenre ráviszi az embert. Volt, aki átúszta a tengert (igaz. hogy helefuladt), de hát ez régen történt Olyan is volt, aki, mivel az ideáliát Lillának hívták, mindig lilaszinü zsebkendőt, használt, sőt egy olyan jogászt is ismertem, aki, mert szerelmas volt, letette az alapvizsgákat; de ez semmi — én szerelemből fogorvossá lettem. Ideálomnak öt huga ós állandó fogfájása volt. Ismeretségünk ott, kezdődött, hogy ő mindig a szomszéd fűszeresnél vásárolt cukrot, bugainak, s mivel a cukor rossz volt, mint önfeláldozó testvér jogosítottnak érezte magát arra, hogy a cukornak legalább felét ő egye meg. Én élénk részvéttel voltam irányában, és elhatároztam, mengmentem azáltal, hogy elveszem, s a házasság édességeivel pótlom a cukrot. Mikor ezt megmondottam, mint szokás, szemérmesen suttogta : >Beszéljen a mamával.« Az ón leendő anyósomnak nem volt elvben semmi kifogása, de mivel a gazdászságból megélni nem lehet, azt, ajánlotf.a

4 legyek fogorvos, s igy nőmön fogok tudni segíteni, ha majd a házasság édes_ ségeilől is megfájdul a foga. (S/sép tapasz_ talatai lehettek.) Mielőtt elutaztam, bucsuvacsorán voltam náluk. Azt hiszem a 16 ik pár tormás virslinél tartottunk, mikor egyszer felállott a Mama, egy búcsúbeszédet intézett hozzám s miután az állhatatosság- és hüsésr előnyeit fejtegette, egyszerre intett. Ö felkelt, s kiment. Majd bejött s kezeiben egy kendővel letakart rejtélyes tárgyat tartott. A kicsinyek ujabb fogást sejtettek, ón megrémültem, hátha vitriol merénylet készül! De megszólalt a Mama : »Fiam, Adolf. Önt leányom kezével és egy 25 frtos estist tintatartóval ajándékozom meg. Legyen Sirolfa A legkiválóbb tanárok és or vosoktól mint hathatós szer : tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál, ngvmint idült broíichitis, szamárhurut éskoiönösen lábbadozóknál infllion^o Iitdn niánH-nHt Emeli a!

4 étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a IllIlUClIZa Ulall djaiilLdUü. köpetet és me szünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes seaga ós ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógj szert &rakban tivegonkint 4.— kor.-órt kapható. Figyeljünk hogy minden üveg alatt céggel iegyen válalet: =F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár BASEL Svájcz*juUHm I