Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1904-05-29 / 22. szám

178. BALATONVIDÉK 1904. áprilia 24. Az Orsz. Ref. Tanáregyesület Keszthelyen. Mozgalmas napja volt városunknak f. hó 25-e. «Az Orsz. R<*f. Tanáregyesület, mely Pápán tartotta évi közgyűlését, kirándult. Papáról Keszthelyre, megtekinteni a Balaton metropolisát, meg a szépséges Balatont. A kirándulásban résztvevő 125 t.heologiai és gymnasiumi tanár — közöttük 15 nő — az ország legkülönbözőbb régióiból jött össze. A messze Erdély, a bérces felföld, a délibábos róna, a Szamos melléke, az ország fővárosa, a Dunántúl vidéke igaz magyar tp.nférfiai jöttek össze, hogy, mint egyik szónokuk mondta, a magyar tenger partján, a magyar Zalá'<an még jobban megerősítsék magyar hazájuk szeretetét akkor, mikor annak szépségétől megittasul a lélek. Sokan, igen sokan voltak közülök, kik még nem látták a Balatont. El voltak bájolva. Megnézték nappal, 'jmeg este a hold szelid ezüstös fényénél; egyformán elragadó, elbájoló volt. De mintha az idő is nekik látszott volna kedvezni, oly fenségesen szép és tiszta volt. Pápáról jöttek. Útközben Tapolczán Berger Miksa bornagykereskedő, Dóczy Imrének, a Tanáregyesület elnökének egykori iskolatársa, őket 100 üveg valódi badacsonyi borra], uzsonnával s a nőket aszszuborral vendégelte meg. Szép figyelem volt tőle. Emlegették is. Pontban 6 óra 47 p.-kor jött. be a vonat, melyet Yogel József m. á. v. mérnők vezetett Tapolcától Keszthelyig. Az állomáson a város képviseletében Nagy István biró volt jelen, a közigazgatási halóságot Takácb Imre főszolgabíró képviselte ; voltak a gazd. t.anirtézet tanárai közül is többen, a helybeli főgymnasium t.auári kara teljes számmal ós nagy közönség. Mire leszálltak, Buráuy Gergely dr, oz. főiga gutó üdvözölte a megjelent tanárokat,. Munkában voltak, úgymond ; tanácskoztak a haza reményeinek, az ifjúságnak magyar nemzeti szellemben való nevelésén, és ezáltal hazájuk jövő sorsán^; tanácskoz tak az ifjúság valláserkölcsi nevelésén. Most pihenni jöttek ide ; munkájukra Isten bő áldását kéri és kellemes időtöltést és pihenést, kivánva, Keszthely váios és a főgymnasiumi tanárkai- nevében szivesen üdvözli őket, háromszoros éljent mondva rájuk, melyet a közönség zugó éljeiiei követtek. Dóczy Imre, az Orsz. Ref. Tanáregyesület elnöke köszönte meg rövid, meghatott beszédben a szives fogadtatást és élteti Keszthely városát és a tanári kart, A nők fogato!<bi, a férfiak gyalogszerrel indultak aztán a Hullám s Balaton szállóba. Itt uj meglepetés várt, reájuk. A Hullám nagy terrace-án volt felállítva az ifjúság 150 tagú énekkara, mely az ő tiszteletükre Eckhardt, Antal vezetésével a Hymnust s a Szózatot énekelte, melyet mindnyájan, kalap a kézben, meghallgattak és utána viharos éljenzésben törtek ki. Utána hamarosan elszállásolva, kisebb csoportokban, a helybeli tanári kar vezeté se alatt, megindultak a város megszemlélésére. Megtekintették a gymnasiumot, néhányan a premontrei rendházats a gazdasági tanintézetet, bejárták a fő-utcát, s megnézték a fényes grófi palotát kívülről s ugy mentek vissza a Hullámba, hol 9 óra után az ízletes vacsorához ültek. Rövid lévén a menü, mindjárt az elején megkezdődött a magyaros felköszöntés. Elsőnek Burány Gergely dr. igazgató szólalt lel, íelköszöntve — a társasággal együtt utazó nőket. Zajos tetszés fogadta ama megjegyzését, hogy azért teszi ezt, mert bár liberális a magyar a haladásban, mégis konzervatív a nők tiszteletében. Mujd Schwarc Zsigmond dr. ügyvéd köszönti a város nevében a megjelent vendégeket s üdvözli az egy cél szolgálatában álló két tanártestületet. Vigyék szét a vendégek a Balaton szeretetét, ezzel egy darab magyar föld dicsőségét és szeretetét viszik szerte. Utána Dóczy Imre debreceni egyházi főigazgató moudot.t köszöntőt a helybeli főgymnasium igazgatójára és tanári karám. Okét, úgymond, nem a felekezeti szétválás, hanem a magyar szivek egvüvó tartozása vonzza és lelkesíti. Ha más vallást is, de magyar szivet lát a katolicizmusban s tudja, hogy ugy ez, miut ők a magyar nemzeti szellemet oltják be az ifjak szivébe. A hitvallásos iskolának ós tanügynek csak addig van létérdeke, mig a nemzeti á'lam és nemzeti miv9ltség «zolgálatában áll; az e kultúra saolgálatában álló s a múltban is oly nnves tanitórendet szive melegével üdvözli. A nagy tetszéssel fogado't. beszéd ulán újra Burány Gergely' dr, üdvözli a kedvestestvéreket a munkában : a tanári kart s mégegyszer felkőszönli a jelenlevő nőket, kik itt is vezeiőik, gondos vezetőik az élet Utjain. (Nagy tetszés) Ezt követte Nagy Zsigmond dr., debreepni főgj'uin. tanár felköszönt,öje, kit Keszthely szépsége, kulturális intézeteinek fénye, csínja, tisztasága és nagy száma bájolt el. Köszönti azt a várost és polgárságát mely megérti az idők haladását ós áldozni is tud. Kívánja hogy virágozzék és boldoguljon (Lelkes, hosszú éljenzés.) Hosszabb szünet után Fogarasi Albert nagyenyedi tanár köszönti egy humorosan induló beszédben Keszthely hölgyeit, reflektálni aktrva Burány Gergely dr. szavaira. Zoványi J?nő sárospataki theol. tanár egy jól sikerült humoros felköszöntőben ' Antal Géza dr. és Thury Etele pápai th°ol tanárokra, a jól sikerült kirándulás rendezőire emeli poharát :majd Radácsy György sárospataki th ol. lanár mondott általános figyelem közben egy költői szárnyalású magvas beszédet. Hatalma van a szónak, hatalma a susogás7 o nak, úgymond, de hatalom a hit is, mert begyeket mozgat, hatalom a dal, mert a szivet inditja meg. Nem tudja, hogy a lelkesedés, a helyzet, Isten szabad ege iuditot,ta-e meg lelkét, vagy a karvezető pálezájában volt-e valami bűvös erő ': de még sohasem hallotta ily szépen énekelni a Hymnust és a Szózatot, mint ma. Az itteni főgymnasiutn ifjúságát élteti, mely dalának hatalmával megmozgatta az ö szivét; é'jenek és lássanak boldog hazát! Szűnni nem akaró tetszés és éljenzés kisérte szavait. Végezetre Antal Géza. dr. a kirándu'ás egyik rendezője szólalt fel, lelkére kötve a társaságnak, hogy el ne késsenek a '/

26-kor induló hajóról ; hanem inkább — azt mondja — maradjanak fenn Vs^-ig. Javaslatát megéljenezték ugyan, d« mégis csakhamar feloszlott a társaság. Fáradtak voltak s «sak egy kis töredék maradt fenu tovább. Reggel hatkor azután a balatoni gőzhajós-társaság nagy hajója, a i Baross*, elfitte őket a Balatouti körülhajózni. Kiszálltak Badacsonyban, Balatonszerelmük oly állandó és nemes, mint ez éri! ! ! Meg vo'tam bűvölve. Miután ujabb 16 pár virslit elfogyasztottunk, elbúcsúztam és elutaztam. Egy év múlva már kinn volt, egy szép cimtábla : D. PFANFULE ADOLF fogtudor műterme. Az üzlet jól indult s kezdetben közszeretetnek örvendeni, amennyire csak egy fogorvos örvendhet. Azonban nemcsak fogtudor voltam, de e magasztos pályát ambícióval is űztem. Eu voltam ugyauis az, aki a lefolyt vasutas sztrájk alkalmából Tisza István miniszterelnöknek nemcsak táviratot küld-, tam, hanem egy honmeutő ideát is. Mivel a vasutasoknak nagyobb fizetésre fájt a foguk, azt az ajánlatjt tettem a miniszterelnöknek, hogy 25°/

0 engedménnyel húzom ki a vasutasoknak azt a fájós fogát, s hogy e baj végleg elkerültessék, mindegyiknek, szintén 25% engedménnyel kisebb fizetésre fájó müfogakat rakok be, s azonnal kértem a fogak előállítására felállítandó gyár számára 80.000 frt évi szubvenciót. Hogy korunk mennyire törpe és képtelen a nagy eszmék megértésére, mi sem bizonyítja jobban mint a miniszterelnök eljárása, aki ajánlatomat nagyúri nembánomsággal, mondhatnám megvetéssel és egy félingyenes hellyel az állami hidegvizgyógyintéeetben honorálta, amit én természetesen nem fogadhattam el. Ez eset még növ«lte tekintélyemet, mely azelőtt is, mint a >város összes fognnak főt'eltigyelöjeé (ezt a cimet kaptam a kaszinói an) nem csekély volt. Mindenki bizonyos tiszteletteljes távolban tartva magát, köszönt. Sőt egy Ízben a kiiszinó a város magánügyeit, intéző szűkebb körű albizottsága felszólított, bogy tekintettel pacienseimnek rohamosan növő számára, hozassak segédet 1-én, csupán a főfelügyeletet tartsam meg. Bár én nem igen vettem észre, de mivel a felszólítás egyhangú volt, elfogadtam s elhozattam az unoka-öcsémet, aki szilién fogtudor volt. Már miden a legjobb uton ment s azou gondolkoztam, hogy megtartom az eljegyzést, mikor a végzet, a fogorvosok sötét végzete máskép határozott. Stern Mór szállítónak uj könyvelője jött, aki nemcsak könyveléssel, de üres óráiban a tartalékos tiszti ruha viselésével is foglalkozott. Hogy az eredmény mi lett, elképzelhető. , És mikor én ezért a Mamának szóltam, 0 félbolondokat emlegetett s azt mondotta, hogy én mint póttartalékos, közel sem jöhetek egy olyanhoz, aki tartalékos tiszt a 13-dik számú repülő hegyi tüzér dandárnál. Levoltam sújtva. £ Műtermem- és szerelmemmel a tönk szélére jutottam. Már átkozni kezdém sorsomat, mikor egyszerre csak a könyvelő bizonyos pénzek helyének hátrahagyásával elrepült akarom mondani elszökött. A l«ány ismét reám ke«dte rebegetni ama jól ismert mélytüzű tekinteteket él mindenképen igyekezett H multat visszaidézni. De én rendületlen voltam. Mikor látta, hogy ez már nem használ, eljött a Mama, és miután elvégezte értekezését a hűség állhatatosság s a többiről, látta, hogy nincs eredmény, utalt az ezüst tintatartóra. Ez az utalás végtelenül lehűtötte már amúgy is lelohadt szerelmemet s egy fogtudorhoz méltó hősiességgel elhatároztam, hogy nyomban visszaadom a tintatartót és leánya szerelmét. A tintatartó nem volt sehol. Megrémültem. Rohanok az öcsémhez. • »Hol a tintatartó?* »Eladtam öt hatosért.* • Szerencsétlen! legalább elzálogosítottad volna* »Nem lehetett.* >Miért?« »Közönséges ólom volt. kinaezüsttel bevonva.* Végleg kiábrándultam. Visszamentem a mamához »Igaza volt, asszonyom ! Leán}

ra szerelme olyan nemes ós állandó volt, mint a 25 frt.os ezüst tintatartó, mely nemes ólom volt bevonva állandó kinaezüsttel. Különben is az olyan lányból, aki egy fogtudorról lemond, egy repülő hegyi tüzérért — nem kérek ! Parancsol talán inkább fogat húzni ? »Kihuzta már a fogamat — szólt, sóhajtva s elment; de én is elmentem. Igy végződött fogorvosságom és második szerelmem. -y -r.