Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1904-05-01 / 18. szám

1>04, májua 1. BALATONYIDÉK B. vevők megkezdték a fahordást, de mily nagy volt meglepetésük, midőn az Engel­cég lelüíí> elöje, a fabordást betiltotta ; Ekkor tüut, ki, liogy az illető fael.adó kö­zönséges szélhámos caaló volt, a kinek a szobbiak nemcsak felüliek, de pénzüket is elvesztették. — Szolgáljon ez például min­den közs^gbelí lakosnak ós óvakodjék az ily falujáró gazemberektől, mert való­színűleg több helyen is tesznek kísérle­teket. — Kakas Márton. Vidám képek ötle­tes apróságok tarkítják a Kakas Márton legújabb számát is. A címképet Liuek La jos rajzolta az ő megszokott humorával és művészetével, mig r.z utolsó oldalra Jeuey Jenő festett egy igen mulatságos társa­dalmi kép t. Éder Gyula politikai rajza tele van keseiü szatírával és igazsággal. Az apróbb képek, valam'ut az írott apró­ságok is egyaránt elmések és mulatságo­sak. A Kakas Márton előfizetési ára ne­gyedévre három korona. Egyes száma 30 fillér, kapható minden ujságelárusitónál. — Gyógyitható-e a tuberkolózus ? Az ujabb kor orvosi Uiirtasaí erre a kérdésre igenlő válaezt. adnak. Számos eset fordul elő, melyeknél a tuberkolózus természeti befolyások által teljesen elenyészett. De a természet, az orvosoknak szereket is adott kézhez, hogy azou eseteket, a melyekre a termósz-tt, sajátos befolyása hatást nem gyakorol, gyógyítsák, d« legalább is eny r­lutsók. Tiszta, egészséges levegő mellett a »Sirolin« ily halásos szer a tiidőbajosok kezelésénél. »Sirolin« egy kellemes szagú, jó izü syrup, mely már rövid használat utáu uehéz seteknól is telette kedvező eredményeket ér el. — Dicséretre méltó hazafit cselekedet a világhírű Herkulesfürdő igazdatóságának réftzéről, hogy a szerényebb jövedelemmel bíró közönségnek 50°/ 0-os árkedvezmény nyújtása által lehetővé teszi, hogy egész­ségének helyreállítsa céljából juliusig és augusztus 25 dtka után a fürdő ózondus pormentes levegőjét élvezhesse, kéudus és konyhasós tartalmú természetes meleg forrásaiban pedig ischias, idült csuz, kösz­vény, csoutbetegségek, vérszegénység, női bántalmak sLb, ellen gyógyulást találhas­son. A k adveztnényben részesülnek állam­hivatalnokok. megyei, városi, községi hiva­talnokok, színészek, jegyzők, ta­nárok, tisztviselők, hivatalnokok, turisták stb. Penziórendszer. Bővebb felvilágosítást és prospektust készséggel küld az igaz­gatóság. — Az osztálysorsjátók játékterve. A magy. kir. szab. osztálysorsjátók hivatalos játéktervét, a melyből az világlik ki, hogy összesen száztízezer sorsjegy közt 14.459,000 koronát sorsolnak ki, a uagyközönsóg bi­zonyára ismeri. Tudja ugyanróla azt, hogy a világ valamennyi osztálysorsjáték terve közt a legjobb, de mégis csupán csak nagy számsort lát benne. Hanem az élet eleven­ségét vitték a sorsjátókba azok az adatok, a melyeket nemrég egyes főnyeremények nyerőiről megtudnunk sikerült, s a melye­ket akkor közöltünk is. Egész sor ember : iparos, hivatalnok, kereskedő, gazda, ön­álló ós alkalmazott vonul el előttünk, akik hol egy nyolcad, hol egy-egy negyed sors Í egyi*y p' vagyonra tettek szert. Ok az eleven bizouyitékai ós hirderői annak, hogy a magy. kir. osztálysorsjáték játék­terve megfelel vilúgszerte elterjedt kitűnő hírének. Nem titok, hogy egyik hölgy a má­siknak ajánlja a legmodernebb és leghatásosabb szépítőszert a Földes-féle Margit Créruet. E világhírű arcszépitő ós finomitóizer teljesen vegytiszta, semmi ártalmas anyagot nem tartalmaz és zsír mentes. Kitűnő óvszer a nap ós szél be­folyása ellen. Nagy tégely 2 korona, kicsi 1 korona. Kapható a készítőnél Földes gyógyszerésznél Aradon ós minden gyógy­tárban. Törvényeden védve­Regensperger kékfestögyá­rában elfogadtatnak monog­rarnmok és himzőminta ké­szítések. KÖZGAZDASÁG. Egy hasznos háziipar pusztulása. Ennek a szép holdvilágos estéket vá­lasztották ki a gazdaasszonyok. A kender­törés és tilolás valóságos családi ünnep volt akárcsak a kukorica-fosztás (tengeri hántás) vagy diszuó Ölés ! Ez volt a nyár ós őszi szezon, kender fölmuukálás ideje. Sok népies, nem egy poétikus vonással fűszerezve. A hosszú téli estéken ismét hasznos és szórakoztató dolgokat adott a kender ós a len a magyar földműves népségnek. Ekkor volt a kender-tiprás (akárcsak a káposzta tiprás) ideje. Ha már ez is a tilolás is meg volt, következett a fonás. Lekerült a kis és nagy rokka a pad­lás füstös ós homályos helyéről. Pörgött vidám beszélgetés és nótaszó mellett, kogy szinte csak ugy ontotta a tengersok fonalat. Hogy a munka még vidámabb és keMemesebb legyen, a hót bizonyos napjain a nagy és apró, az idősebb ós fiatalabb asszony népség egy helyen seregestől jár­tak össze. Vidám falusi legények ügyes rnó­laikkal, fűszerezték az assony népség flse­rónykedő munkáját. Valóságos rokka ós fonó versenyeket rendeztek, hogy ki fon le több gombolyag fonalat. Egy kis harapni és néha napján konty alá való sem hiányzott. Ugy hogy valóságos kis batyubál kerekedett, néha ugy farsang évadján az ilyen fonókból Ez a fonó, a magyar háziiparnak — mondjuk hozzá igen hasznos ós üdvös háziiparnak valóságos otthona volt. ü/gy ilyen fonó egy magyar háziipar gyári kópét mutatta. — De nem aggodott aknortájt a legsze­gényebb magyar asszony sem arról, hogy hol vesz a férje urának, meg a »házi cse­lédeknek* fehér ruhát. Meghozta az a kenderföld s meg­szerezte a fonó. Mert nemcsak a magáét hanem a módosabb szomszéd asszonyé fonta — résziben. Volt aztán dolga a magyar gazda­asszonynak a szép tavaszi napokon a ma­gyar takács szövött munkáját a vásznat fehéríteni. A falu kertjei vászon sávoktól fehé­redtek. Ebből a megfehérített vászonból került ki a magyar földmives nép házi ós gazdasági ruhaszüksóglete. Ez a gazdasági növénytermelés ma egyes vidékeken úgyszólván már teljesen ismeretlen. Kiszorították a selejtes vásári áruk. A magyar nép az olcsóság cime alatt lépre ment — Bújja a vásári gyolcsos sálrakat s temérdek pénzt ad ki selejtes vásári áruért, fehérnemüekért, gazdasági ruhák ós zsákokért. Mindezt a ró^i jó patriarohalis idők­ben elkészítette maga otthon liáziiparilag. Ma drága pénzt ed azért, mit máskor otthon előállított. Ezt vouta maga után a kender ós lentermelésnek ennek a ( nemzetgazda­ságilag nagyfontosságú növénynek elha­nyagolása. Vele egy eminenter magyar és tipikus háziipar is pusztulásnak indult. Ajánljuk a muzeumok vezetőségeinek, hogy idejekorán szerezzék be ennek n pusztuló magyar kender ós len házi ip ír­nak eszközeit, : a kendervágót, tilolót., rok­kát! és a régi magyar takácsok szövőszé keit, hadd beszéljenek ezek a múzeumi régiségek között egy jobb és boldogabb korú magyar népről és egy igazi magyar háziipar sajnos pusztulásáról. Muzeumba és nem a modernizált ma­gyar nép szobájába való aB ! És még mi jajgatunk a szegénység terjedése fölött Panaszkoduuk, a nép pedig jajgat, hogy ime ő mennyire rongyoskodik ! Pedig hát jó részben maga ós együ­gyű hiszókenysége oka romlásának. Át­látták e foutos gazdasági és ipari növény­nek és a magyar házi ipar e nemének el­hanyagolásának káros következményeit, nem­zetgazdászaink legjobbjai. Az ország egyes gazdasági egyesületei. Sürgetik is annak vísszahonositását az egész vonalon. Sőt maga a kormány is figyelmessé lett e nagyfon'osságu háziiparra. Nagyobb ösz­szeget, szánt ugyanis a beruházási javas­latban a len — ós kendertermelés segé­lyezésére az által, hogy a kisgazdák ré­szére községi szövetkezeti áztatókat, a többi termelők részérő pedig nagyobb arányú, lehetőleg szövetkezeti nagyvállalati ás kikészítő telepek létesítését határozta «1. Itt a tavaszi munka ideje. A nép igaz barátai figyelmeztessék a népet a len és kendertermelés nemzetgazdasági nagy hasznára, idézzék föl előtte a régi ma­gyar gazdaasszony alakját. Fessék le en­nek a magyar háziiparnak áldásait. A len és kendertermelés csahhamar otthonos lesz a m igyar nép határában. A rokkát nem a muzeumok pora fogja takarni, hanem pörögni fog ismét s ontja a fonalat. Lesz ismét mag3'ar vá­szon. Beföllegzik a gyolcsos vásári sát­raknak ós ponyváknak. Mert a magyar nép megkészíti maga is a maga fehérne­műjét söt eladásra is jut belőle elég. Szo­ciális gazdasági tevékenység ez is ! Rajta, tegye meg kiki a magáét. Föl kell vilá­gosítani és kendertermelésre szoktatni is­mét a népet. (Vége.) Lapiulajdonos Bontz József. Felelős szerkesztő : Németh János. Kiadó; A szerkesztőség. Piaci gabona árak 1904. ápr. 29-én. Buza. . . 14 K. 80 fii. Rozs . . . 12 K. — fii. Árpa . . . — K. — fll. Zxb . . . 12 &. - fi!. Kukorica . 12 K. — fll. Burgonya . 4 K. — tl. N Y I L T T É R .*) Nyilatkozat. Ezennel kijelentem, hogy gróf Tisza István miniszterelnök nrhoz küldött táviratot alá nem irtam, miről bárki meggyőződést szerezhet magának, ha Pető Vilmos urnái a kereskedők társulata elnökénél levő eredeti ivet megtekinti, s igy nevem vagy készakarva, vag} r véletlenül lett más által a távirat alá ve­zetve. Ha készakarva lett nevem & távirat alá vezetve, ugy az illető könnyelműségére, vagy nem tudom mire vall más nevét használni. Keszthely, 1804. április 27-én. Fiz ár y Viktor. Nyilatkozat. A vasutasok bérharcát elitélő harminc helybeli kereskedő éa ipa­ros ápr. hó 2J-án bizalmi táviratot küldöttek a kereskedelemügyi mi­niszternek, miután legnagyobb meg­lepetésemre — az aláírások közé E rovatban közlöttekért nem vállal fele­lőséget a Saerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom