Balatonvidék, 1904 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1904-04-10 / 15. szám

Vili. évfolyam. Keszthely, 1904. április 10. 15. szára. BALATONVIDEK POLITIKAI HETILAP. MEGJELENIK HETENKINT EGYSZER; VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL a volt gazd. tanintézet épületében* Kéziratokat, pénzesutalványokat, hir­detési megbízásokat ós reklamációkat a szerkesztőség ciméie kérünk. Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetési árak: Egész évre . . ... 10 kor. — fi. Fél évre. . , ... S ,, — ,, Negyei évre 2 ,, S$ „ Egyes szám éra te , Nyllttér petltsora alku szerint. Ünnepek után. Lezajlottak a kereszténység nagy napjai : a nagy hót és a liusvét. Ün­nepelt az egész keresztény világ. S az ünnepek után újra Kezdődik a hétköznapi élet : küzdelem a létért, küzdelem a mindennapi kenyérért. Sok lélek szállott magába, sok ve­tett e napokban pillantást belső életébe, sok tett szent fogadást, hogy a napi élet fáradalmai közben sem fog megfeledkezni magáról és másokról. Vezércikkek, elbeszélések és versek különböző lapokban, fo­lyóiratokban húsvéti, ünnepi han­gulatba ringatták az embereket. Vájjon volt-e annak hatása ? Vájjon átviszik-e a szeretetet, az önzetlenséget, a bókét, az alt­ruizmust a hétköznapi életbe is? Oh, ha ezeket bevinnék csakugyan az életbe, ha mindenki önzetlen, békés és tűrő tudna lenni, nem volna oly nagy a szociális nyomor, a szegény panasza, a megélhetés eszközei köny­nyebben hozzáférhetők volnának. Mert miben áll a hétköznapi élet ? A munka napjai a hétközna­pok. Ha ezt a munkát a munkás és a munkaadó közös érdeke mozgatná, vezetné, majd sok, panaszra, zugo­lódásra nyilt ajak nyilnék a hála, az elégedettség szavaira, s a mások szertelen gazdagsága és élvezetvágya nem adna tápot a forradalomnak, mely egyelőre még elméletben, de 'már igen hangosan szólal meg, ké­sőbb pedig majd tettekben is ! Tet­tekben, melyeket a felkorbácsolt vad szenvedély vezet s nem korlá­toz a vallás. Hogy ezek minő tettek lesznek, nem nehéz elképzelnünk, ha nézzük egyes emberek hajme­resztő bűneit, a rablógyilkosságtól kezdve a kis gyermekek meggyalá­zásáig s az apagyilkosságig. E képek a jelenből torlódnak lelki szemeink elé s fölkeltik ama gondolatot, hogy bizonyára nem a vallás szelleme vezérlé ezek tetteit. Ha pedig a multak dolgait vizsgáljuk, a francia forradalom, mely a földi trónról XVI. Lajost letaszitotta trónjáról, égi trónjáról letaszitottnak nyilvánította az Istent is. S hogy a 44.000 forradalmi tör­vényszék ugyanannyi guillotine-nal nem a katekizmust magyarázta a frankok hazájában, azt mindenki tudja. A vallástalan szenvedély a szabadság nevében ezreket gyilkolt. E tetteket sem a vallás szelle­me vezérelte. Robespierre, a nagy gyilkos, törvénybe iktattatta a vallástalan­ság és istentelenség borzalmainak rettenetes hatása alatt, hogy »az Isten oly szükséges valami, hogy ha nem volna is, csinálni kellene egyet*. Ez történt ezelőtt két évszázaddal. A mult században pedig az »emberszeretet* nevében agitáló Marx Károly ezeket mondotta :> Ezt a fogalmat : Isten, ki kell irtani, mert ez egy megromlott civilizáció alapköve.* A divatos bölcselő, Nietsche, Marx tanitványa pedig Zarathustrájának ajkaira örömmel, a győzelem öntudatával adta e sza­vakat: »Isten meghalt.* Meg, de föl­támadt és élni és győzni fog Ő ós az Ot követőknek serege ; de Nietsche megőrült s a léleknek e halálából föltámadás nincs. Nietsche, Marx, Robespierre meghaltak, de az Isten él. Mintha csak e bölcse­lőről mondotta volna Dávid, a zsol­A BALATONVIDÉK TÁRCÁJA. Jlurél fesfoéremneh. J^dott sol\ gondot néfad is az élet, Súlyát már régen, ifjan érezéd. ^Kevés örömben volt még eddig részed J^Z is tünő volt, mint a buboré^. gyermefa've^ boldogsága elszállt. Szép emlé% már csa^, mi belőle él — S le is törtéig zománcát tán az évefa DdZint rózsa szirmot siró őszi szél. j£m most egy uj nt nyillott meg előtted; lij fordulónál ifjú életed , . . J2em Hányja-veti az élet szeszélye 3£ajód ^ifathed, partra érkezett. J£is otthonodba 6etűzött a napféntj, Sgy fénysugára ép' szivedhez ért: Ss megnyitá benn azt a szép virágot DdTely farpótol más, Hideg fancsefa'rt. &gy szetid asszony lesz az oldaladnál; ÜÜiúban, örömben osztályos feled; J£i ifjúságát, tavaszának báját S igaz szerelmét elviszi nefad. Sl fafaletne^ sokszínű virágát, íBájos madárdalt, felhőtlen eget; J£is Házikódba bevisz minden szépet (Ss tiefad adja, mert oly Hűn szeret! S)e nem jó lenne mégis azt gondolnod, Jíogy ezután már napfényből megélsz• ^ férfit Isten fazdésre teremté, Jl férfi élte gondodtól nehéf.. fáradnod fali majd tieid jólétén, £zz<*dt homlokfal zúznod a favet 3£ogy tatarozhasd véle az uj fészfat, ÜKely ha szilárd lesz, a te érdemed! S Hogy az tegyen, hogy ne ingassa szélvész, tűzhely farül, hogy meleg legyen ; 3£ogtj boldogságto% láthassa a vándor J£i fazteteíi majd néha megjelen : Jl jó Istenhez száll szívem fohásza, 3£ogy teljesítse jó anyán^ szavát, J£i, mielőtt a hosszú útra indult Oly sof{, szívből jött áldást monda rád! —b. 1 m m ^rS^tte 0/: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos ba­VllV)/#lf jainál, agjmint idült bronchitis, szamárhurut ésktüMen lábbadozóknál tJirUÍUSG\ influenza után [ajániutik. ft; T. Hofbnann-La Roche & Co vegyészeti gyár BASEL Svájcz !• M •"

Next

/
Oldalképek
Tartalom