Balatonvidék, 1903 (7. évfolyam, 27-52. szám)

1903-10-18 / 42. szám

BALATONVIDÉK 1903. október 18. Alighogy elhelyezkedett az ünneplő kö­zönség a templomban, a nagyharaug méla bu­gása jelezte az egyházuiegye főpásztora érke­zését,. Istváu Vilmos dr. a plébánia házból a diszhintóján indult el udvari papjainak kísére­tében. A templom ajtajánál — az <Ecce sacer­dos magnus» hymnus éneklése mellett Légátk Kálmán vezetése alatt, álló papság fogadta hó­dolattal főpásztorát. így iudult meg lassú me­netben elöl a papság, végül a főpásztor teljas egyházi ornátusban egész a főoltárig, ahol rö­vid adoratio utáu a püspököt, trónusáig vezették. A szentmise előtt Tóth Jézeef dr. püspöki titkár felolvadta a megyés püspök folyó évi szeptem­ber hó 17-éu kelt, a Deák Ferenc ünnepély al­ka.ináia kiadott föpásztori körlevelét, három «Miatyánk» és három ^Üdvözlégy« kíséretében. A körlevél befejezése után kezdődött meg mély áhítattal az isteni tisztelet A nagy tö­megen észrevehető volt a meghatottság, hogy szeretett főpásztorát díszben láthatja Zalaeger­szeg város templomában. A szentmisénél segédkezett a kisére'ében levő Horváth István kanonok és Tóth József dr. püspöki titkár és a kerületbeli papság. A szt. mi^e alatt a helybeli kántor vezetése alatt éne­kelt több tagból álló és 6z alkalomra összeállí­tott vegyeskar. Sólót énekeltek Skublics An­tika offertorium, Weisz Lőrinc «Ave Máriái­ját énekelte, végtelen kedves, áhítatra gerjesztő énekét celloii kiférte Gallé Jenő gymn. II. oszt, tanuló, valamint Schill Imre kántor orgo­nán. A tökéletes összjáték, az éneklőnek remek hangját bámulatos könnyedsége a hang kezelé­sében a darab szépsége mély benyomást keltett a hallgatóságban. A vegyeskar Schill An'al négyszólamú magyar miséjét adta elö. Különö­sen szép volt a nőikar, valamint özv. dr. Stökl Adolfné soloja a tCredobau.» Az ünnepelyes isteni tisztelet után a kö­zönség már idejekorán eliepte a Deák tér előtti utcákat és teret. A tűzoltóság, valamint, a rend­őrség által a templom ajtótél a Deák-tér főka­pujáig vont kordon között, megindult a menet a Deák tér felé, Deák Ferenc szobrához A szo­oor előtt az ünnepi aktust az egerszegi fögim­náz:um énekkara által Kei n Antal főgimnáziumi tanár vezetése alatt énekelt «Hymnua« kérő, könyörgő hangjai nyitották meg. Alighogy el­hangzottak a hymnus utolsó akkordjai, várme­gyénk rajongásig szeretett ősz alispánja diszma­gyarbsu kezében a vármegye közönségének ko­szorújával lépett az emelvóuy re. A díszes ko­zoru kék-sárga szmü szalagján a következő fel­lát, volt olvasható. iA megye nagy szülötté­nek Zalavármegye közönsége.» Mély csend ült az óriási számban jelenlevő közönség keblére, midőn csengő, tiszta hangon Csertán alispán beszédjét megkezdette. cZalavármegye közönsége — úgymond— Deák Ferenc a haza bölcse iránt mindenkor szeretettel, kegyelettel és hálával viseltetett. Hogy ez igaz és ösztinte érzésének kifejezést adjon, e szobor­ral örökítette meg emlékét. Jobb és megfele­lelőb b helyet nem választhatott, mert ez itt álló épület, termében kezdte meg Deák Ferenc nagy szabású politikai működését, itt adtak kifejezést a vármegye karai és rendei Deák iránti hat ál­tálán bizalmuknak és ragaszkodásuknak. Ma születésének 100 éves évfordulóján a vármegye közönsége jelenik meg itten, hogy kegyelete zálogául koszorút, tegyen az emlékszobor talap­zatára Deák őszinte jellemével, önzetlen haza­szeretetével, mély ós nagy tudásával nemzeté­nek törtenetében korszakot alkotott. Engedje meg a Mindenható Isten, hogy az ő példája e nemzet fiaiban a hazaszeretet mint vezércsillag növelje; az ő jelleme őrködjék felet­tünk, teljesüljön egyedüli óhaja, hogy a nemzet nagy, boldog, és megelégedett legyen !» Koszorút küldtek még a szobor talapza­tára : Festetics Mária grófnő, akinek koszorúját, Csertán alispán tette le ; továbbá Festetics Tassillo, a főrendiház koszorúját Ernuszt Kele­men, a képviselőház koszorúját Csávossy Béla udvari tanácsos stb. A beszéd után felhangzottak a cSzózat* remek akkordjai, melyet Kauffmann Mátyás vármegyei aljegyző vezetése alatt az egerszegi kereskedelmi iskola énekkara adott elő szép ké­szültséggel A szózat felkorbáesolta hazafias g&r­jedelmek hatása alatt a szobortól bucsut vett az ünneplő közönség és lassú menetben indult vissza a vármegyeház uagyterniébe, ahol Jan kovics László dr. gróf főispán az ülést újra megnyitván, mély csend között Herteleudy Fe­renc országgyűlési képviselő, az üunepi szónok emelkedett fel és tartotta meg ünnepi beszédét, (Lapunk más helyén közöljük. Szerk.) A díszközgyűlésen a dobogó asztalán ült Jankovich László gróf főispán, jobbján Csertán alispán, utáiina Hertelendy Ferenc az ünnepi szónok, főispáu balján Arvay Lajos főjegyző, Thassy Kristóf t. főügyész ós a jegyzői kar. Az első széksorban foglaltak helyett,: Festetics Tassillo gróf, Széchenyi Béla, Ernuszt Kelemen, C-sávossy Béla ós a küldöttségek tagjai disz­magyarban; diszmagyarban vcltak még: Szil ly Dezső, Nedeczky Jenő, Mesterház}', Hertelendy Ferenc, Sztaniszlavszky stb. "Deák Ferenc tanulmányi ösztöndíj. A beszéd után Arvay Lajos vármegyei fő­jegyző, mini. előadó a közgyűlés tárgyát ké­pező «Deák Ferenc tanulmányi ösztöndíj* ala­pítására vonatkozólag előterje-.zti a/, előadói tervezetet, melynek befejeztével lelkes egy hangú elfogadásával a közgyűlés a következőleg hatá­rozott és a határozatban az alapító oklevél szövegét a követ,kezűleg állította össze: Zalavármegye közönsége mindenkor őszinte igaz tisztettel, hálával és elismeréss-). adózót,t nemzetünk nagy fiai iránt s ezen érzelmek hat­ványozva nyilvánultak meg és élnek Deák Ferenc irányában, mert hisz ő Zalavármegyó­ben született, ott, kezdte, mindig az előrehala­dás mellett küzdve- pályáját, o,t lett naggyá, s ennélfogva mindenek előtt Zalavármegyó-ó. Ennél-fogva a vármegye közönsége már 1902 évi december hó 9-én tartott közgyűlésé­ben elhatározta, hogy nagy fia születésnapjá­nak 100-ik évfordulóját 1903 évi október hó 17-ón a nagy hazafi hervadhatat.alan érdemeihez méltóan meg fogja ünnepelni s azon tudatban, hogy h nemzetek fiai dicsőségében saját er­kölcsi nagyságukat is szemlélhetik és hogy a nemzeteknek nagy fiaik iránt é"Z"itt rokonszenve, hálája és ragaszkodása ösztönzéséül ós például, szolgál a legké-öbbi utódoknak is : mé yen át­érezte, hogy ha a haza körül Italhalatan érde­meket szerzett nagy hazafi iránt tápláltkegyeletét 0 hozzá méltóan akarja kifejezni, oly intézményt kell létesíteni, a mely hivatva legyen ércnél is tartósabban hirdetni a hazafiúi erények minta­képének, i varmegye nagy szülöttének, a naza nagy fiának Deák Ferencnek a nevét ós nagy­ságát, inig magyar sziv dobog, magyar szó hang­zik é s magyar műveltség virágzik e hazáu. Hogy mi legyen ez az iut.ézméuy : a fe­lett nem lehett kétségben a vármegye közönsége, mert hiszen azt eléggé megmutatta Önmaga a nagy hazafi a saját életével, amelyet komoly tanulással és munkával töltött, be, azért, hogy hazájának szolgálhasson. Ennélfogva a vármegye törvényhatósági bizottsága folyó évi szep'ember hó 14-én tar­tott közgyűlésében elhatározta, hogy 1903. évi október hó 17-én istenitisztelettel és a nagy hazafinak a vármegye hálás közönsége állal az 1893 évben a vármegye szókhelyén ércből emelt szobra megkoszorúzásával kapcsolatosan ünnepi közgyűlést fog tartani ; egyúttal kimondotta, hogy ezen ünnepi közgyűlésen egy oly tanul­mányi öeztöndijat alapit, amely egy zalatnegyei illetőségű, szegényebb sor»u, jó tanuló és jó erkölcsű fiúnak a magasabb kiképzést ós azt, hogy tevékeny hasznos polgára legyen a ha­zának, elősegíti : valamint elhatározta azt is, hogy ezen ösztöndíjnak «Deák Ferenc tanul­mányi ösztöndíj» nevet ad, mert azon hitben ól, hogy az Ö nevét viselő tanulmányi ösztön­díj lesz a legsikeresebb buzditója vármegyénk ifjú nemezedókének arra nézve, hogy az Ö nyomdokait követve, önzetlenül szolgálja hónát, tanulni, dolgozni, küzdeni ós áldozni tudjon an­nak üdvóért, ós megtanulja az Ö életéből, hogy mi az a honszeretet,: hogy az nem tud mást mint a hazát szeretni, hogy az mindent koc­kára tehet a hazáért, de a hazát semmiértjaem; hogy annak nincsenek külömböző fokozatai, mert a ki nem tett meg mindent hona javáért, az nem tett semmit sem é» aki nem adott oda mindent a haza oltárára, az mindent megtaga­dott! Hogy az ige testté valljon, s az eszme » i megvalósításához o varmegye közönségének minden tagja hozzájárulhasson anyagilag is: az ösztöndij létesítésére a gyűjtések a vánnegve közönsége körében megkezdettek és 28430 Kor. 59 fillér eredményeztek. Midőn a vármegye törvényhatósági bizott­ságának ünnepi közgyűlése ezen összeg gyűj­tőinek és adományozóinak hálás köszönetét nyilvánítja és kimondja, hogy azok nevei jegy­zőkönyvébe foglaltassanak, elhatározza °gyut­tal, hogy a befolyt 28430 Kor. 59 fillérből «gy • Deák Fereuc» nevet viselő iauulmányi ösz­töndíjat alapit és arról egyidejűleg a, következő alapító oklevelet, kiállítja : yilapitó oklevél. 1. Zalaváriüegye törvényhatósági bizottsá­gának a vármegye nagy szülött» Deák Ferenc születésnapjának 100. évfordulója aikalmából 1903. évi október hó 17-éu tartott ünnepi köz­gyűlése egy tanulmányi ösztöndijat alapit, mely «Deák Ferenc tanulmányai ösztöndij alapitvánj» nevet visel. 2. Az alapítványi tőke 28430 kor. 59 fill. E/sen alapítványi tőke sértetlen föntartá­sáért a törvényhalóság felelősséget vállal. 3. Az alapítványi t,ők^ a vármegyei pén­zek és alapok kezelésének ós gyümölcsőzteté­sének módjára a zalaegerszegi m kir. állam­pénztár által külön alapként kezelendő ós gyümöl­csöztetendő. 4. Az ösztöndij, mely az alapítványi tőke kamataiból áll, csak egy zalaniegyei illetőségű szegényebb sor.su, jó tanuló ós jó erkölcii ma­gaviseletű főiskolai (budapesti és kolozsvári m. kir, t udomanyegyetem-'k, a m. kir. József mű­egyetem, és a hazai jogakadémiák) tanulóinak adományozható. Kv. adományozás a törvényhatósági bizott­ság jogköréhez tartozik ós azt a zalavármegyei Hivatalos Lapban, az említett főiskolákon ós az ösztöndij adományozásának idejéhez ké­pest a hazai középiskolákon is nyolc héten ke­resztül és jiedig az iskolai szünidőn kivül köz­zHett pályázati hirdet,mánynek kell megelőzuie. 5. Az a tanuló, akinek az ösztöndij ado­máuyoztatott, az ösztöndijat, illetőleg az ala­pítványi t' :ke kamatainak az esedékesség szerint fétévenkini utólag kifizetendő kamatait,, az il­lető főiskola egész tanfolyamán keresztül m :nd­addig élvezi, amig tz adományozás fent leirt feltételeinek megfelel és különösen az elméleti előmenetelL illetőleg kimutatja, hogy az illető főiskolai í, iifolyainot rendesen^- hallgatja *» az előirt vizsgákat kellő ídöfieu letette; sőt ameunyiben kimutatja, hogy' elméleti kiképzését tova >b folytatja és egyebekben is megfelel az adományozás feltételeinek, az illetőjfóiskolai tan­folyam bevégzése után még egy évig élvezi. A kiutalványozás a vármegye alispánjának hatáskörébe tartozik, aki az esetben, ha a kiu­talványozasl megtagndandón;ik t.arija, erről az ösztöndij megvonása es uj pályázat kibocsátása iránt a közgyűlésnek jelentést tesz. 6. Amennyiben az ösztöndij bármi okból nem volna kiadliaió, az alajiitványi töke idő­közi kamatai hovaforditása felett, az alapitvány céljával megegyezöleg. a közgyűlés határoz. 7. Az alapítványi tőkéről rendes számadás vezetendő és jóváhagyás végett, a törvényható­sági közgyűlés elé, onnét pedig a nagyméltó­ságú vallás ós közoktatásügyi m. kir. miniszter­terhez óvenkint, felterje ;zteiidö. A vármegye törvényhatósági bizottságá­gának ünnepi közgyűlése ezen alapító okleve­let három egyenlő példányban állítja ki s azok­ból egye f, a vármegye levéltárában, egyet pé­pig a zalaegerszegi m. kir állampénztárban he­lyez el ós egyet a nagyméltóságú vallás és köz­oktatásügyi m. kir. miniszterhez terjeszt föl, eiholyezós végett. Ezen véghatározat a Zalavármegyei Hiva­talos Lapban azzal, hogy ellene 15 nap alatt a vármegye alispánjánál előterjeszthető felleb­bezésének van helye, kihirdetendő, annsk ntánna pedig jóváhagyás végett a nagyméltóságú m. kir. vallás ós közoktatásügyi miniszterhez fel­terjesztendő.'! Zalaegerszegen, 1093. évi október 17-ón. Kehiaai kápolna helyreállítása és fenntartása. Majd következik a vármegye alispánjának jelentése a Deák Ferenc családja sírboltját ma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom